Magyar Közigazgatás, 1886 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-14 / 2. szám

IV évfolyam. 2. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Budapest 1886. január 14. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS Szerkesztőség: Sebestyén-tér 6., hová a lap szellemi részét illető közlemények czimzendők. KÖZIGAZGATÁSI HETILAP Kiadóhivatal: Sebestyén-tér 6hová a lap anyagi részét illető küldemények czimzendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Előfizetési ára: Negyedévre 1 frt 50 fr, félévre 3 frt, egész évre 6 frt. Hirdetések árszabály szerint. Előfizetési felhívás! A «Magyar Közigazgatás­­ra 1886. évi folyamán előfize­tést nyitunk. Előfizetési ára: Egész évre...................6 frt. Fél évre..........................3 frt. Az előfizetési pénzeket a lap kiadóhivatalába (Budapest IV. ker. Sebestyén­ tér 6. szám) kérjük küldeni. A pénzek küldése legczélszerűbben postai utalványnyal eszközölhető. A levélbeni küldés felesleges költséget okoz és semmivel sem nyújt több biztonságot. Az esetleges zavarok megelőzése czéljából a t. megrende­lőket felkérjük, hogy az esetben, ha helyben posta­állomás nincs, az utolsó postát is közölni méltóztassanak. Felkérjük tisztelt előfizetőinket, méltóztassanak előfizeté­seiket mielőbb megújítani, hogy a nyomatandó példányok mennyisége iránt magunkat tájékozhassuk. Végül, minthogy lapunk múlt évi folyamának teljes pél­dányai kiadóhivatalunkban elfogytak s utólag még mindig szá­mosan jelentkeznek megrendelők, felszólítjuk mindazokat, kiknek lapunk 1885. évi teljes folyama hibátlan és tiszta állapotban megvan s netán megtartani nem szándékoznak, szíveskedjenek eladási szándékukat lapunk kiadóhivatalával tudatni. A szerkesztőség­. Budapest, január 14. A kormány által a törvényhozó testülethez beter­jesztett törvényjavaslatok közül a köztörvényhatóságokról szóló javaslat már legnagyobb részében átment a kép­viselőház közigazgatási bizottságának retortáján, s csak egyes részletek azok, melyekre utólagos megállapodás tartatott fenn, így többi közt a törvényhatósági joggal bíró városok tanácsai szervezetére vonatkozólag a javaslat semminemű rendelkezéseket nem tartalmazván, kimondotta a kép­viselőház közigazgatási bizottsága, hogy a törvény e részbeni hiánya, figyelembe­vételével azon rendelkezések­nek, melyeket ide vonatkozólag a fővárosi törvényható­ság alakilásáról és rendezéséről szóló 1872 : XXXVI. t.-cz. tartalmaz, pótoltassanak. Az ezen pótlások eszközlését czélzó munkálattal tudomásunk szerint a képviselőháznak a városi közigazgatás terén kiváló tekintélyül elismert tagja bízatott meg, s remélhető, hogy ennek a városi tanácsok szervezésére vonatkozó munkálata még e hó első felében tárgyalható lesz a képviselőház közigazgatási bizottsága által, s ha ez a szükséges pótlások iránt meg­állapodott, mi sem fogja útját állani annak, hogy a kép­viselőház megkezdje a törvényjavaslat tárgyalását. Igaz ugyan, hogy a helyes sorrend az lenne, hogy először ne a törvényhatósági, hanem a községi törvény vétessék tárgyalás alá, mert ha ez megfordítva történik, az eljárás sokban hasonlítana ahhoz, a­midőn az oly sok pusztítást okozó Tisza folyó szabályozását nem felül­ről, hanem alulról kezdenék meg. Különben értesülésünk szerint a sorrend, melyben a közigazgatási törvényjavas­latok az országgyűlés által tárgyaltatni fognak, még meg­állapítva nincs, s abból, hogy a közigazgatási bizottság első vonalban a törvényhatóságokról szóló törvényjavas­latot tárgyalta, még nem következik szükségképen az, hogy a képviselőház érdemleges tárgyalásánál is ugyan­ezen sorrend tartassák meg. De térjünk vissza jelen fejtegetésünk tulajdonképeni tárgyára, a városi tanácsok szervezésére, s lássuk, hogy e részben ez idő szerint, mi a megállapodás és a gya­korlat az egyes városi törvényhatóságokban, s melyek azon rendelkezések, a­melyekben a fővárosi tanács tör­vényben megállapított szervezete tekintetében eltérés mu­tatkozik. A jelenlegi municipális törvényben a 68. §. a) pont­jában említtetik fel a tanács és pedig ott is csak per tangentem, akképen, hogy a törvényhatósági joggal fel­ruházott városok első tisztviselője, a polgármester mint ilyen, elnöke a tanácsnak. Ennyi tulajdonképen minden, a­mi a jelenlegi tör­vényben a tanácsra nézve foglaltatik, s a javaslatban ehhez a 45. §. hatodik bekezdése járul, mely szerint az ezen §. értelmében az állandó választmányokra ruhá­zott teendőket városi törvényhatóságokban a városi tanács teljesíti, a főispán, s ennek akadályoztatása esetén a polgármester elnöklete alatt, és a 75. §-ban az, hogy a segéd- és kezelő­személyzet tagjai a tanács által és élet­­hossziglanra választatnak. A fővárosról szóló törvény 75. §-a szerint a fővárosi tanács áll, a polgármesterből, s egy vagy a szükséghez képest két alpolgármesterből és a tanácsnokokból. A fővárosi tanács ugyanezen törvény 47. §-a szerint a fővárosi törvényhatóság végrehajtó közege úgy az állami közigazgatás, mint az önkormányzat körében, s egy­szersmind önálló közigazgatási hatóság mindazon ügyek­ben, melyek a törvények vagy a szabályrendeletek szerint első vagy másodfokban illetőségéhez tartoznak, és a­melyek sem a közgyűlésnek, sem más hatóságnak fen­­tartva nincsenek. Ugyancsak a tanács kötelessége a kor­­mány­rendeleteknek, a közgyűlés és maga a tanács által hozott határozatoknak végrehajtása. A 78. §. a tanács tagjainak vagyoni felelősségéről, a 79. §. a közigazgatási és gazdasági ágak szerinti beosz­tásról, a 80. és 81. §§. pedig a határozatok hozataláról és azok felebbezhetőségéről szól. Ezekben vázoltuk röviden azon rendelkezéseket, me­lyek a városi, illetőleg fővárosi tanács szervezetére, s hatáskörére vonatkozólag törvénybe foglalva vannak. A­mi a városi törvényhatóságok tanácsainak szerve­zését és hatáskörét, illetőleg a municipális törvényben hiányzott, a felől törvényadta joguknál fogva maguk a városi törvényhatóságok, szervezési szabályrendeleteikben gondoskodtak. Igaz ugyan, hogy ezen szabályrendeletek

Next