Magyar Közigazgatás, 1886 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-14 / 2. szám
IV évfolyam. 2. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Budapest 1886. január 14. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS Szerkesztőség: Sebestyén-tér 6., hová a lap szellemi részét illető közlemények czimzendők. KÖZIGAZGATÁSI HETILAP Kiadóhivatal: Sebestyén-tér 6hová a lap anyagi részét illető küldemények czimzendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Előfizetési ára: Negyedévre 1 frt 50 fr, félévre 3 frt, egész évre 6 frt. Hirdetések árszabály szerint. Előfizetési felhívás! A «Magyar Közigazgatásra 1886. évi folyamán előfizetést nyitunk. Előfizetési ára: Egész évre...................6 frt. Fél évre..........................3 frt. Az előfizetési pénzeket a lap kiadóhivatalába (Budapest IV. ker. Sebestyén tér 6. szám) kérjük küldeni. A pénzek küldése legczélszerűbben postai utalványnyal eszközölhető. A levélbeni küldés felesleges költséget okoz és semmivel sem nyújt több biztonságot. Az esetleges zavarok megelőzése czéljából a t. megrendelőket felkérjük, hogy az esetben, ha helyben postaállomás nincs, az utolsó postát is közölni méltóztassanak. Felkérjük tisztelt előfizetőinket, méltóztassanak előfizetéseiket mielőbb megújítani, hogy a nyomatandó példányok mennyisége iránt magunkat tájékozhassuk. Végül, minthogy lapunk múlt évi folyamának teljes példányai kiadóhivatalunkban elfogytak s utólag még mindig számosan jelentkeznek megrendelők, felszólítjuk mindazokat, kiknek lapunk 1885. évi teljes folyama hibátlan és tiszta állapotban megvan s netán megtartani nem szándékoznak, szíveskedjenek eladási szándékukat lapunk kiadóhivatalával tudatni. A szerkesztőség. Budapest, január 14. A kormány által a törvényhozó testülethez beterjesztett törvényjavaslatok közül a köztörvényhatóságokról szóló javaslat már legnagyobb részében átment a képviselőház közigazgatási bizottságának retortáján, s csak egyes részletek azok, melyekre utólagos megállapodás tartatott fenn, így többi közt a törvényhatósági joggal bíró városok tanácsai szervezetére vonatkozólag a javaslat semminemű rendelkezéseket nem tartalmazván, kimondotta a képviselőház közigazgatási bizottsága, hogy a törvény e részbeni hiánya, figyelembevételével azon rendelkezéseknek, melyeket ide vonatkozólag a fővárosi törvényhatóság alakilásáról és rendezéséről szóló 1872 : XXXVI. t.-cz. tartalmaz, pótoltassanak. Az ezen pótlások eszközlését czélzó munkálattal tudomásunk szerint a képviselőháznak a városi közigazgatás terén kiváló tekintélyül elismert tagja bízatott meg, s remélhető, hogy ennek a városi tanácsok szervezésére vonatkozó munkálata még e hó első felében tárgyalható lesz a képviselőház közigazgatási bizottsága által, s ha ez a szükséges pótlások iránt megállapodott, mi sem fogja útját állani annak, hogy a képviselőház megkezdje a törvényjavaslat tárgyalását. Igaz ugyan, hogy a helyes sorrend az lenne, hogy először ne a törvényhatósági, hanem a községi törvény vétessék tárgyalás alá, mert ha ez megfordítva történik, az eljárás sokban hasonlítana ahhoz, amidőn az oly sok pusztítást okozó Tisza folyó szabályozását nem felülről, hanem alulról kezdenék meg. Különben értesülésünk szerint a sorrend, melyben a közigazgatási törvényjavaslatok az országgyűlés által tárgyaltatni fognak, még megállapítva nincs, s abból, hogy a közigazgatási bizottság első vonalban a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslatot tárgyalta, még nem következik szükségképen az, hogy a képviselőház érdemleges tárgyalásánál is ugyanezen sorrend tartassák meg. De térjünk vissza jelen fejtegetésünk tulajdonképeni tárgyára, a városi tanácsok szervezésére, s lássuk, hogy e részben ez idő szerint, mi a megállapodás és a gyakorlat az egyes városi törvényhatóságokban, s melyek azon rendelkezések, amelyekben a fővárosi tanács törvényben megállapított szervezete tekintetében eltérés mutatkozik. A jelenlegi municipális törvényben a 68. §. a) pontjában említtetik fel a tanács és pedig ott is csak per tangentem, akképen, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok első tisztviselője, a polgármester mint ilyen, elnöke a tanácsnak. Ennyi tulajdonképen minden, ami a jelenlegi törvényben a tanácsra nézve foglaltatik, s a javaslatban ehhez a 45. §. hatodik bekezdése járul, mely szerint az ezen §. értelmében az állandó választmányokra ruházott teendőket városi törvényhatóságokban a városi tanács teljesíti, a főispán, s ennek akadályoztatása esetén a polgármester elnöklete alatt, és a 75. §-ban az, hogy a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai a tanács által és élethossziglanra választatnak. A fővárosról szóló törvény 75. §-a szerint a fővárosi tanács áll, a polgármesterből, s egy vagy a szükséghez képest két alpolgármesterből és a tanácsnokokból. A fővárosi tanács ugyanezen törvény 47. §-a szerint a fővárosi törvényhatóság végrehajtó közege úgy az állami közigazgatás, mint az önkormányzat körében, s egyszersmind önálló közigazgatási hatóság mindazon ügyekben, melyek a törvények vagy a szabályrendeletek szerint első vagy másodfokban illetőségéhez tartoznak, és amelyek sem a közgyűlésnek, sem más hatóságnak fentartva nincsenek. Ugyancsak a tanács kötelessége a kormányrendeleteknek, a közgyűlés és maga a tanács által hozott határozatoknak végrehajtása. A 78. §. a tanács tagjainak vagyoni felelősségéről, a 79. §. a közigazgatási és gazdasági ágak szerinti beosztásról, a 80. és 81. §§. pedig a határozatok hozataláról és azok felebbezhetőségéről szól. Ezekben vázoltuk röviden azon rendelkezéseket, melyek a városi, illetőleg fővárosi tanács szervezetére, s hatáskörére vonatkozólag törvénybe foglalva vannak. Ami a városi törvényhatóságok tanácsainak szervezését és hatáskörét, illetőleg a municipális törvényben hiányzott, a felől törvényadta joguknál fogva maguk a városi törvényhatóságok, szervezési szabályrendeleteikben gondoskodtak. Igaz ugyan, hogy ezen szabályrendeletek