Magyar Közigazgatás, 1909 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-22 / 34. szám

1909 augusztus 22. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 34. szám: saját hitfelekezeti iskolájuk fentartásához pénzben vagy termé­nyekben járulnak, egyenes adóik 5%-át nem meríti ki. Mint­hogy az iratok azt tanúsítják, hogy a női izraeliták népiskolája már 1840. évtől fenáll, a népiskolai törvényben megjelölt kellé­keknek megfelel és hogy annak fentartásához az izraelita hit­község tagjai egyénileg is hozzájárulnak, reájuk nézve a 36. §-ban körülírt kedvezmény feltételei fenforognak. A népis­kolai törvény 35. §-a értelmében a községi iskola terheinek fedezésére az állami adók 5%-a erejéig kivethető iskolai adó szolgál. Minthogy azonban N. község az iskolai adó kivetését mellőzte s a községi iskola fentartási szükségletét a rendes községi költségvetésbe állította be és azt az 1886. évi XXII. t.-cz. 129. §-a alapján a községi lakosokra és birtokosokra kivetendő községi adóval kívánja fedezni, a jelen esetben a községi adónak a népiskolai törvény alapján kivethető iskolai adónak megfelelő százaléka a 36. §. rendelkezése szempontjából az iskolai adót helyettesíti s annak jellegével bír, ezért tehát a 36. §-ban megállapított kedvezmény az iskola fentartására fordított községi adónak 5%-áig szintén érvényesül. Az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi XLVI. t.-cz. 4. §-ában is kifejezésre jut az az elv, hogy abban az esetben, ha az iskolai adó ki nem vettetik, a községi adónak az az összege, mely a községi iskola fentartására fordíttatik, a népis­kolai törvény 35. §-ában meghatározott 5% erejéig kivethető iskolai adót pótolja. Ugyanis az idézett törvény 4. §-a az e tör­vény alapján kérhető államsegély tekintetében fentartja a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfe­lekezeti tanítók járandóságairól szóló 1897. évi XXVII. t.-cz. 12. §-ának azt a rendelkezését, hogy a községnek államsegély engedezéséért benyújtott folyamodványa nem vehető tárgyalás alá, ha a község az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 35. §-a által enge­délyezett iskolai adót ki nem vetette, vagy ki nem merítette. Kimondja azonban az 1908. évi XLVI. t.-cz 4. §-a, hogy ennek a feltételnek eleget tesz az a község, mely az iskolai adót nem veti ki külön, hanem a községi adóba beszámítva, ha igazolni tudja, hogy a községi adóból legalább annyit fordít iskolájának fentartására, a­mennyi a községi tagok egyenes állami adója 5%-ának megfelel. De ennek az elvnek az alkalmazása a 36. §. végrehajtásának is egyik elengedhetetlen feltétele, mert ha az abban meghatározott kedvezmény csak az iskolai adóval szem­ben érvényesülhetne, a községi adóval szemben pedig nem, a 36. §. rendelkezésének végrehajtása bármikor meghiúsítható lenne azzal az eljárással, hogy a község az iskolai adót külön nem veti ki, hanem a községi iskola fentartási szükségletét községi adóból fedezi. Másrészről azonban a 36. §. kedvezménye a köz­ségi iskola fentartására fordított községi adónak csak 5°­0-áig terjedhet, mert a kedvezmény csakis a 35. §-ban szabályozott külön iskolai adóra, illetőleg a fent előadottak értelmében a községi adónak arra a részére vonatkozik, mely az 5°/0 erejéig kivethető iskolai adót pótolja. Habár tehát a község önkormány­zati jogánál fogva a községi adóból 5%-nál többet fordít is az iskola fentartására, az 5°/0-ot meghaladó többlethez való hozzá­járulástól a népiskolai törvény 36. §-a senkit nem mentesíthet, mert e részben a községi adóhoz való hozzájárulás feltételeit már az 1886. évi XXII. t.-cz. rendelkezései szabályozzák. A 36. §. kedvezményének érvényesítésénél azonban az izrae­litáknak nem összesített felekezeti adója veendő számításba, hanem a hitközség egyes tagjainak az izraelita felekezeti iskola fentartásához való egyéni hozzájárulása, viszonyítva egyénileg fizetett állami adójuk összegéhez. Mert a községi iskola fentar­tásához való hozzájárulás — történjék az akár iskolai, akár köz­ségi adó kivetése útján — a községi lakosokat és birtokosokat egyénileg terhelő kötelezettség. Ezzel az egyéni kötelezettséggel szemben pedig a 36. §. egyéni kedvezményt biztosít azon köz­ségi tagok és birtokosok részére, a­kik a törvényes kellékeknek megfelelő felekezeti népiskolát tartanak fenn. A 36. §. tehát a kedvezményben nem a felekezet egyetemét, hanem annak egyes tagjait részesíti a felekezeti iskola fentartására fordított szol­gáltatásuk és állami adójuk arányában. Ezen indokoknál fogva a jelen ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni.­­ A nagybecskereki községi közigazgatási tanfolyam. E­ tanfolyamon a felvétel az 1909—1910. évi tanévre 1909 augusz­tus 26—31 között eszközöltetik. A beiratkozás felvételeit az 1900. évi XX. t.-cz. az annak végrehajtásául kiadott 1901. évi 100,000 sz. belügyministeri rendelet írja elő. A nagybecskereki községi közigazgatási tanfolyam mellett bentlakással egybekötött tápintézet van. A tápintézet 50 személyre teljesen be van rendezve. A tápintézetben vannak teljes fizeté­ses és kedvezményes helyek. Ágyneműről mindenki maga gon­doskodik, szalmazsákot kap. Teljes fizetéses hely havi 30 korona. Ezen kívül havi 20, 15 és 10 koronás, valamint 15 teljesen ingyenes hely van. Ezen havi díjazásért: lakás, fűtés, világítás, reggeli, ebéd és vacsora jár. A tápintézeti vállalkozó köteles: reggelire minden bennlakónak tejeskávét megfelelő czukorral és zsemlyével adni; ebédre három tál ételt, mely állhat: a) marhahús levesből, a­melybe elegendő tésztaneműt, bur­gonyát, vagy hüvelyest kell befőzni; b) 15 dekagramm marha­húsból megfelelő környezettel és mártással, vagy egy tányér vastag ételből, 1/5 kiló sült hússal, vagy egy tányér paprikásból, benne főtt burgonyával vagy tésztával; c) egy tányér sült vagy főtt tésztával; vacsorára, ha délben két tál húsétel volt, egy tányér sült vagy főtt tésztát, ha délben csak egy húsétel volt, akkor 18 kiló sült húst, egy tányér felmelegített vastag étellel vagy ugyanannyi környezettel, esetleg salátával vagy végül egy tányér paprikást (gulyást), benne főtt burgonyával kiszolgáltatni. A­ki kedvezményes helyet akar elnyerni a tápintézetben, a bélyegtelen kérvényhez mellékelje a saját és szülei vagyoni viszonyait feltüntető községi bizonyítványt. A tápintézetben külön tanulóterem áll rendelkezésre. A szegé­nyebb sorsú ifjak az intézet nagy könyvtárából tankönyvekkel is elláttatnak, a­melyeket azonban a tanév végével vissza kell szolgáltatni. A tápintézetben elhelyezett növendékek az intézeti orvos részéről ingyenes gyógykezelésben részesülnek. Az évi tandíj 40 korona, mely összeg félévenként 20—20%-ás részletekben előre fizetendő. A­ki tandíjmentességet kíván elnyerni, ez iránti bélyegmen­tes kérvényét a saját szülői vagyoni viszonyait föltüntető bizonylattal kell felszerelnie. I. Házasságkötésnél, miután a házasság már megköttetett és a házasfelek az anyakönyvet aláírták, ha az egyik tanú a házassági anyakönyv aláírását megtagadja azon érveléssel, hogy az elvével ellenkezik, mi az eljárás ? Válasz: Az aláírás megtagadása és oka aláírás előtti meg­jegyzés alakjában megemlítendő. (A. I. 63. §. 6. bekezdés.) II. Előttem két osztrák honos házasságot kötni szándékozik. A ministeriumtól felmentvényt nyertek annak felmutatása alól, hogy házasságuk Ausztria törvényei szerint akadályokba nem ütközik. Az illetők több év óta Magyarországon laknak. 1. Kell-e a kihirdetést osztrák területen közzétenni. 2. Érvényben van-e az 50,554/906. sz. m. kir. ig. min. ren­delet (1. akvi közi. 1908. évi 35. sz.) 3. Ha érvényben van , Ausztriában hirdetni nem kell, köte­les-e a vőlegény katonakötelezettségének lerovását igazolni. Válasz: 1. A kihirdetés közzételére vonatkozó rendelkezései az A. T.-nek nem módosultak, az olyan — akár külföldi, akár magyar — házasulandót tehát, akinek Magyarországon leg­alább 3 hónap óta rendes lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye van, külföldön hírlapilag hirdetni most sem kell. 2. Ha a külföldi házasulandó a H. T. 113. §-ában említett felmentést az igazságügyminiszertől megkapta, akkor csak a H. T. 85. §.-ában említett okokból kell megtagadni a házasság kihirdetését. * ANYAKÖNYVI ÜGYEK. 5 ------------------­

Next