Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)

1945-02-27 / 7. szám

— . Debrecen, 194­5. 7. szám. Kedd, február 17. ____________________________ __________ ...........— utVBI MAGYAR ÜK­ KÖZLÖNY HIVATALOS LAP _____ A LAP MAI SZÁMÁBAN KÖZZÉTETT RENDELETEK TARTALOMJEGYZÉKE:­ ­ 280/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete az aránytalan jövedelmek és vagyonszaporulatok dézsmájáról "285/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a volt­ tanácsköztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociáldemokr­ata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt elitéltek, illetve hátránnyal sújtott rehabilitálásáról. 295/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a közélelmezés biztosításáról. 302/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a német állampolgárok rendőrhatósági őrizet alá helyezéséről. 303/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a távollevő közalkalmazottak családtagjainak ellátása tárgyában. 333/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a kereskedelmi és iparkamarák újjászervezése tárgyában. 358/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete kiegészítéséül a 18/1945. M. E. számú rendelethez. 15.423/1945. P. M. szám. A pénzügyminiszter rendelete az 1945. évi dohánytermelés megindításáról. 20.085/1945. H. M. émn. szám. A honvédelmi miniszter rendelete a honvédség tagjainak igazolásáról. 30.721/1945. F. M. szám. A földmivelésügyi miniszter rendelete a gazdasági felügyelői és gazdasági elöljárói megbízatásokról. 30.791/1945. F. M. szám. A földmivelésügyi miniszter rendelete a 30.100/1945. F. M. számú rendelet kiegészítéséről. HIVATALOS RÉSZ. A pénzügyminiszter a pénzügyminisztérium­ban Perczán Ilona debreceni lakost a keze­lési szakban pénzügyi irodasegédtisztté (15.011/ 1945. P. M. sz.), a debreceni pénzügyigazgató­ságnál Váry Gyula pénzügyi kataszteri dijno­­kot a kezelési szakban pénzügyi kataszteri irodasegédtisztté (15.120/1945. P. M. sz.), a debreceni pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél Mikó Magda debreceni lakost a kezelési szakban pénzügyi irodasegédtisztté (15.012/1945. P. M. sz.), Deme Gábor szám­vevőségi tanácsos, számvevőségi főnököt a számvevőségi szakban II. osztályú pénzügyi számvevőségi főtanácsossá (15.110/1945. P. M. szám), a debreceni forgalmiadó hivatalnál Gardó Bálint kisegítő szolgát II. osztályú pénz­ügyi altisztté (15.414/1945. P. M. sz.), a debre­ceni dohánygyárnál Babanyecz Balázs dohány­jövedéki szerződéses alkalmazottat, a debre­ceni dohánygyár ideiglenes vezetőjét az üzemi szakban dohány­jövedéki főfelügyelővé (15.490/ 1945. P. M. sz.) kinevezte.­­A népjóléti miniszter Vass Zoltánná szül. dr. Vadas Sárát a népjóléti minisztériumban mi­niszteri osztálytanácsossá kinevezte. (40.350/ 1945. II. M. szám.) Az igazságügyminiszter dr. Barna Géza sátor­aljaújhelyi ügyvédet a sátoraljaújhelyi népbiró­­ság mellé népü­gyésszé kinevezte. (45.717/1945. I. M. sz.) Az iparügyi miniszter kinevezte­­ Pataki Józsefet műszaki főtanácsossá, és megbízta a debreceni ipar­felügyelőség vezetésével. Dr. Szívós Istvánt állami mérnökké és szolgálat­tételre az iparügyi minisztériumba rendelte be. Móricz Annát az iparügyi minisztériumba segéd­hivatali irodatisztté, Rada Piroskát a debreceni kerületi iparfelügyelőséghez segédhivatali iroda­tisztté. Az islei­tlenes nemzeti kormány 280/1945. M. E. szám­i rendelete az aránytalan jövedelmek és vagyon­­szaporulatok dézsmájáról. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecen­ben 1944. évi december hó 22-én adott felhatal­mazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány a társadalmi jövedelem és vagyonelosztás ará­nyosabbá tétele céljából a következőket rendeli: 1­ §• Bármely általános kereseti, jövedelem, vagy tant­em adó alá eső­­ jövedelemnek az évi 48.000 pengőt meg nem haladó része a jövede­lemadó, azon felül az alábbi 3. § szerinti jöve­­delemdézsma alá esik. 2. §­Akiknek az 1943. évre jogerősen megállapított vagyonadó alapja 100.000 pengőt elért vagy meghaladott, s ugyanakkor az általános kere­seti-, jövedelem-, vagy tank­émadó alá eső jöve­delmük az 1933—43. években az évi 48.000 pengőnél több volt, az évi 48.000 pengőt meg­haladott jövedelemtöbbletük után jövedelem­­dézsma alá esnek, amelyet mindazon évekre kötelesek megfizetni, mely években az évi jöve­delmük a 48.000 pengőt meghaladta. 4­ §• Aki 1933. évi január hó 1-óta tagja volt a kormányzatnak, az országgyűlésnek, aki köz­­alkalmazottnak tekintendő, aki alkalmazottja, igazgatósági, felügyelőbizottsági, választmányi tagja vagy tulajdonosa volt­ olyan kereskedelmi társaságnak, amely a javak termelése, vagy for­galma tekintetében a kormány által kiadott engedély vagy megbízás alapján fejtett ki nye­reséget biz­tosító tevékenységet és akinek a vagyona az 1943. évi december hó 31-én a 100.000 pengőt meghaladta, vagyonáról vallo­mást köteles adni. A vallomásban az 1943. évi­­ december hó 31-én és 1932. évi december hó 31-én volt állapot szerinti vagyont kell be­vallani. 5. §. Ha az előbbi­­ alapján beadott vallomás sze­rint az 1943. évi december hó 31-én volt állapot szerinti vagyon nagyobb, mint az 1932. évi december hó 31-én volt állapot szerinti vagyon, a vagyonszaporulatnak az a része, amely nem illetékszabásra bejelentett öröklés, vagy aján­dékozásból, vagy alkalmazottak kereseti adója,­­ jövedelemadó, vagy tant­emadó alá bevallott jövedelemből történt­ megtakarítás eredménye­ként állott elő, valamint az a vagyon, amelynek bevallását a vallomás­adásra kötelezett az 1943 évi december hó 31-én volt állapotra vonatkozó bevallásában elmulasztotta, vagyondézsma cí­mén­ az államot illeti. Az olyan vagyonra, illetve vagyonrészre vonatkozólag a vallomásadásra kötelezett tulajdonjogát bírói eljárás során nem érvényesítheti senkivel szemben, amelynek be­vallását elmulasztotta. 6. §: Aki nem esik a 4. § rendelkezése alá, de vagyona az 1933. évi vagyonadó kivetése során kevesebb volt, mint az 1944. évi vagyonadó ki­vetés alkalmával megállapított vagyona, s az 1944. évre megállapított vagyona a 100.000 pengőt meghaladta, az 1933. évi január hó 1-től kezdődőleg előállott vagyonszaporulatának ama része után, amely nem illetékszabásra bejelen­tett öröklés, vagy ajándékozás folytán, vagy nem általános kereseti, jövedelem, vagy tant­ém adóval megadóztatott jövedelemből megtakarí­tás útján állott elő, vagyondézsma alá esik. • 1­7. §. Vagyondézsma alá esik a tulajdonátruházási jogügylettel szerzett vagyon, illetve annak a része, amelyről nem állapítható meg, hogy ille­­tékszabásra bejelentett öröklés, vagy ajándéko­zás útján előállott vagyonból, vagy általános kereseti, jövedelem, vagy tant­ém adó alá be­vallott és megadóztatott jövedelemből eszközölt megtakarításból, vagy vagyonadóra már be­vallott vagyon felhasználásával keletkezett. 8. §. A vagyondézsma kulcsa, ha a vagyondézsma alá eső vagyon, vagy vagyonrész 100.000 P-en alól van 25% 100.000— 200.000 P-ig 40% 200.000— 400.000 — 50% 400.000 P-en felül 60% 9. §. Ezen rendelet végrehajtásáról a pénzügy­­miniszter gondoskodik. D­ebrecen, 1945. február 16. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. 3. §. A jövedelemdézsma tételei: 48.000 P-től 72.000 P-ig van J25°/n 1 72.000 „ 96.000 „ „ 30% 96.000 „ 120.000 „ „ 350/0 120.000 „ 144.000 „ „ 40% 144.000 „ 168.000 „ „ 45% 168.000 „ 192.000 „ „ 50% 192.000 „ 216.000 , „ 60% 216.000 „ 246.000 „ „ 70% 240.000 P-n felül van 80% Az idei i f­en­es nemzeti kormány 285/1845. i. E. számú rendelete a volt tanácsköztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociál­­­­demokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt elítéltek, illetve hátrány­nyal sújtottak rehabilitásáról. Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben, 1944. évi de­cember hó 22. napján adott felhatalmazás alap­ján a volt tanácsköztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociál­demokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt elítéltek, illetve hátránnyal sújtottak rehabilitása tárgyában a következőket rendeli. 1­ §• A bűnvádi, fegyelmi vagy közigazgatási eljá­rásnak vagy elítélésnek hátrányos következ­ménye nem lehet azokkal szemben, akik ellen­­ az 1919. évben fennállott tanácsköztársaság ér­dekében kifejtett tevékenység és magatartás, valamint azóta baloldali (kommunista, szociál­demokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt folytattak eljárást, vagy hoztak marasztaló ítéletet. 2­ §• Az ügyészségek kötelesek az 1. § alá vonható bűnügyek közül azokban, amelyek még a nyomozás szakában vannak, a nyomozást ezen rendeletre hivatkozással haladéktalanul meg­szüntetni ; azokban, amelyeket vádemeléssel már a bíróság elé terjesztettek, de amelyekben még elsőfokú ítélet nem hozatott, a vádat ugyancsak ezen rendeletre hivatkozással elejteni és az eljárás megszüntetését indítványozni. A perorvoslattal megtámadott ítélettel ellátott ügyek iratait az ügyészségek azok haladéktalan beszerzése után a pertörlés eszközlése végett az igazságügyminiszterhez terjesztik fel.

Next