Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)
1945-02-27 / 7. szám
— . Debrecen, 1945. 7. szám. Kedd, február 17. ____________________________ __________ ...........— utVBI MAGYAR ÜK KÖZLÖNY HIVATALOS LAP _____ A LAP MAI SZÁMÁBAN KÖZZÉTETT RENDELETEK TARTALOMJEGYZÉKE: 280/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete az aránytalan jövedelmek és vagyonszaporulatok dézsmájáról "285/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a volt tanácsköztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt elitéltek, illetve hátránnyal sújtott rehabilitálásáról. 295/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a közélelmezés biztosításáról. 302/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a német állampolgárok rendőrhatósági őrizet alá helyezéséről. 303/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a távollevő közalkalmazottak családtagjainak ellátása tárgyában. 333/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a kereskedelmi és iparkamarák újjászervezése tárgyában. 358/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete kiegészítéséül a 18/1945. M. E. számú rendelethez. 15.423/1945. P. M. szám. A pénzügyminiszter rendelete az 1945. évi dohánytermelés megindításáról. 20.085/1945. H. M. émn. szám. A honvédelmi miniszter rendelete a honvédség tagjainak igazolásáról. 30.721/1945. F. M. szám. A földmivelésügyi miniszter rendelete a gazdasági felügyelői és gazdasági elöljárói megbízatásokról. 30.791/1945. F. M. szám. A földmivelésügyi miniszter rendelete a 30.100/1945. F. M. számú rendelet kiegészítéséről. HIVATALOS RÉSZ. A pénzügyminiszter a pénzügyminisztériumban Perczán Ilona debreceni lakost a kezelési szakban pénzügyi irodasegédtisztté (15.011/ 1945. P. M. sz.), a debreceni pénzügyigazgatóságnál Váry Gyula pénzügyi kataszteri dijnokot a kezelési szakban pénzügyi kataszteri irodasegédtisztté (15.120/1945. P. M. sz.), a debreceni pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél Mikó Magda debreceni lakost a kezelési szakban pénzügyi irodasegédtisztté (15.012/1945. P. M. sz.), Deme Gábor számvevőségi tanácsos, számvevőségi főnököt a számvevőségi szakban II. osztályú pénzügyi számvevőségi főtanácsossá (15.110/1945. P. M. szám), a debreceni forgalmiadó hivatalnál Gardó Bálint kisegítő szolgát II. osztályú pénzügyi altisztté (15.414/1945. P. M. sz.), a debreceni dohánygyárnál Babanyecz Balázs dohányjövedéki szerződéses alkalmazottat, a debreceni dohánygyár ideiglenes vezetőjét az üzemi szakban dohányjövedéki főfelügyelővé (15.490/ 1945. P. M. sz.) kinevezte.A népjóléti miniszter Vass Zoltánná szül. dr. Vadas Sárát a népjóléti minisztériumban miniszteri osztálytanácsossá kinevezte. (40.350/ 1945. II. M. szám.) Az igazságügyminiszter dr. Barna Géza sátoraljaújhelyi ügyvédet a sátoraljaújhelyi népbiróság mellé népügyésszé kinevezte. (45.717/1945. I. M. sz.) Az iparügyi miniszter kinevezte Pataki Józsefet műszaki főtanácsossá, és megbízta a debreceni iparfelügyelőség vezetésével. Dr. Szívós Istvánt állami mérnökké és szolgálattételre az iparügyi minisztériumba rendelte be. Móricz Annát az iparügyi minisztériumba segédhivatali irodatisztté, Rada Piroskát a debreceni kerületi iparfelügyelőséghez segédhivatali irodatisztté. Az isleitlenes nemzeti kormány 280/1945. M. E. számi rendelete az aránytalan jövedelmek és vagyonszaporulatok dézsmájáról. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22-én adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány a társadalmi jövedelem és vagyonelosztás arányosabbá tétele céljából a következőket rendeli: 1 §• Bármely általános kereseti, jövedelem, vagy tantem adó alá eső jövedelemnek az évi 48.000 pengőt meg nem haladó része a jövedelemadó, azon felül az alábbi 3. § szerinti jövedelemdézsma alá esik. 2. §Akiknek az 1943. évre jogerősen megállapított vagyonadó alapja 100.000 pengőt elért vagy meghaladott, s ugyanakkor az általános kereseti-, jövedelem-, vagy tankémadó alá eső jövedelmük az 1933—43. években az évi 48.000 pengőnél több volt, az évi 48.000 pengőt meghaladott jövedelemtöbbletük után jövedelemdézsma alá esnek, amelyet mindazon évekre kötelesek megfizetni, mely években az évi jövedelmük a 48.000 pengőt meghaladta. 4 §• Aki 1933. évi január hó 1-óta tagja volt a kormányzatnak, az országgyűlésnek, aki közalkalmazottnak tekintendő, aki alkalmazottja, igazgatósági, felügyelőbizottsági, választmányi tagja vagy tulajdonosa volt olyan kereskedelmi társaságnak, amely a javak termelése, vagy forgalma tekintetében a kormány által kiadott engedély vagy megbízás alapján fejtett ki nyereséget biztosító tevékenységet és akinek a vagyona az 1943. évi december hó 31-én a 100.000 pengőt meghaladta, vagyonáról vallomást köteles adni. A vallomásban az 1943. évi december hó 31-én és 1932. évi december hó 31-én volt állapot szerinti vagyont kell bevallani. 5. §. Ha az előbbi alapján beadott vallomás szerint az 1943. évi december hó 31-én volt állapot szerinti vagyon nagyobb, mint az 1932. évi december hó 31-én volt állapot szerinti vagyon, a vagyonszaporulatnak az a része, amely nem illetékszabásra bejelentett öröklés, vagy ajándékozásból, vagy alkalmazottak kereseti adója, jövedelemadó, vagy tantemadó alá bevallott jövedelemből történt megtakarítás eredményeként állott elő, valamint az a vagyon, amelynek bevallását a vallomásadásra kötelezett az 1943 évi december hó 31-én volt állapotra vonatkozó bevallásában elmulasztotta, vagyondézsma címén az államot illeti. Az olyan vagyonra, illetve vagyonrészre vonatkozólag a vallomásadásra kötelezett tulajdonjogát bírói eljárás során nem érvényesítheti senkivel szemben, amelynek bevallását elmulasztotta. 6. §: Aki nem esik a 4. § rendelkezése alá, de vagyona az 1933. évi vagyonadó kivetése során kevesebb volt, mint az 1944. évi vagyonadó kivetés alkalmával megállapított vagyona, s az 1944. évre megállapított vagyona a 100.000 pengőt meghaladta, az 1933. évi január hó 1-től kezdődőleg előállott vagyonszaporulatának ama része után, amely nem illetékszabásra bejelentett öröklés, vagy ajándékozás folytán, vagy nem általános kereseti, jövedelem, vagy tantém adóval megadóztatott jövedelemből megtakarítás útján állott elő, vagyondézsma alá esik. • 17. §. Vagyondézsma alá esik a tulajdonátruházási jogügylettel szerzett vagyon, illetve annak a része, amelyről nem állapítható meg, hogy illetékszabásra bejelentett öröklés, vagy ajándékozás útján előállott vagyonból, vagy általános kereseti, jövedelem, vagy tantém adó alá bevallott és megadóztatott jövedelemből eszközölt megtakarításból, vagy vagyonadóra már bevallott vagyon felhasználásával keletkezett. 8. §. A vagyondézsma kulcsa, ha a vagyondézsma alá eső vagyon, vagy vagyonrész 100.000 P-en alól van 25% 100.000— 200.000 P-ig 40% 200.000— 400.000 — 50% 400.000 P-en felül 60% 9. §. Ezen rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Debrecen, 1945. február 16. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. 3. §. A jövedelemdézsma tételei: 48.000 P-től 72.000 P-ig van J25°/n 1 72.000 „ 96.000 „ „ 30% 96.000 „ 120.000 „ „ 350/0 120.000 „ 144.000 „ „ 40% 144.000 „ 168.000 „ „ 45% 168.000 „ 192.000 „ „ 50% 192.000 „ 216.000 , „ 60% 216.000 „ 246.000 „ „ 70% 240.000 P-n felül van 80% Az idei i fenes nemzeti kormány 285/1845. i. E. számú rendelete a volt tanácsköztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt elítéltek, illetve hátránynyal sújtottak rehabilitásáról. Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a volt tanácsköztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt elítéltek, illetve hátránnyal sújtottak rehabilitása tárgyában a következőket rendeli. 1 §• A bűnvádi, fegyelmi vagy közigazgatási eljárásnak vagy elítélésnek hátrányos következménye nem lehet azokkal szemben, akik ellen az 1919. évben fennállott tanácsköztársaság érdekében kifejtett tevékenység és magatartás, valamint azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt folytattak eljárást, vagy hoztak marasztaló ítéletet. 2 §• Az ügyészségek kötelesek az 1. § alá vonható bűnügyek közül azokban, amelyek még a nyomozás szakában vannak, a nyomozást ezen rendeletre hivatkozással haladéktalanul megszüntetni ; azokban, amelyeket vádemeléssel már a bíróság elé terjesztettek, de amelyekben még elsőfokú ítélet nem hozatott, a vádat ugyancsak ezen rendeletre hivatkozással elejteni és az eljárás megszüntetését indítványozni. A perorvoslattal megtámadott ítélettel ellátott ügyek iratait az ügyészségek azok haladéktalan beszerzése után a pertörlés eszközlése végett az igazságügyminiszterhez terjesztik fel.