Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)

1945-02-27 / 7. szám

­ Az igazságügyminiszterhez terjesztendők fel i­z iratok akkor is, ha valamely ügyben az 1. §-ban felsorolt cselekmények mellett, de azok­tól függetlenül közönséges bűncselekmény miatt is folyik az eljárás. Ilyen esetben az igazság­ügyminiszter dönti el, hogy a közönséges bűn­cselekmények miatt az eljárás folytatandó-e ? Közigazgatási ügyekben az illetékes közigaz­gatás, fegyelmi ügyekben pedig az illetékes fegyelmi hatóságok járnak el megfelelően. Az 1. § alá eső cselekmények miatt bírósági ,vagy közigazgatási fogságban lévők azonnal szabadon bocsájtandók akkor is, ha fogvatar­­tásuk jogerős ítéleten alapszik. A jogerős ítéleteket az Országos Bűnügyi Nyilvántartásból törölni kell.­­ 3. §: Azokat a volt magyar állampolgárokat, akik az 1. § alá vonható cselekmények vagy maga­tartás miatt akár a hátrányos következmények elkerülése végett önként, akár hatósági intéz­kedés folytán Magyarországról eltávoztak, ha már visszatértek, vagy a békekötés után egy éven belül visszatérnek, magyar állampolgá­roknak kell tekinteni akkor is, ha egyébként az állampolgárságról szóló törvények értelmében állampolgárságukat elvesztették. 4. §■ 1 Az 1. § alá eső cselekmények, illetőleg maga­tartás következtében lényeges anyagi hátrányt szenvedett személyeknek, amennyiben szemé­lyes viszonyaik és az összes körülmények figye­lembevételével méltányosnak mutatkozik és az állam érdekeivel is összeegyeztethető, az állam jóvátételt (állásba visszahelyezés, nyugdíjjogo­sultság elismerése, kegydíj, stb.) nyújt, ha az érdekelt a jelen rendelet hatálybalépésétől szá­mított három éven belül ilyen kérelmet terjeszt elő. Ellentétes korlátozó jogszabályok a jelen rendelet alkalmazásában figyelembe nem vehető. Ha az érdekelt a hátrányt valamely szak­minisztérium felügyelete alá eső munkakörben szenvedte, a kérvény ezen szakminiszterhez, egyébként az igazságügyminiszterhez nyúj­tandó be. A kérelem tárgyában a miniszter előterjesz­tése alapján a minisztertanács határoz. 5. §. Nem részesülhet jóvátételben az, aki elítélte­tése vagy a jóváteendő hátrányos intézkedés megtörténte után tanúsított antidemokratikus magatartása vagy a jó erkölcsökbe ütköző cse­lekmény elkövetése által arra érdemtelenné vált.6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép ha­tályba. Debrecen, 1945. évi február hó 15. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 295/1945. M. E. számú rendelete a közélelmezés biztosításáról. A Vörös Hadsereg, a honvédség és a polgári lakosság élelmezésének biztosítása érdekében az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nem­zetgyűlés által 1944. december ,22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• A közellátásügyi miniszter felhatalmazást nyert, hogy : 1. A kenyér- és lisztfejadagokat az országos élelmezési nehézségekre való tekintettel rende­letileg szabályozza és azt módosíthassa. 2. A kenyérgabona fejadagokat csökkentse s ennek alapján a különbözet beszolgáltatását elrendelhesse. 3. A kiőrlési árám­­ szabályozza. 4. A liszt ipari célokra való felhasználását megtilthassa, forgalmát és kiszolgáltatását sza­bályozza. 5. Az emberi táplálkozásra alkalmas tengeri és árpának, a termelési és állattenyésztési érde­kek szem előtt tartása mellett, beszolgáltatását­­ elrendelhesse s azok kiőrlési arányát megálla­píthatja. 6. A tésztafélék és sütőipari termékek gyár­tását, készítését és forgalmát korlátozza, módo­sítsa, esetleg beszüntesse. 7. A burgonya, hüvelyesek beszolgáltatását, forgalmát szabályozza. 8. A baromfiak, az olajosmagvak s azok ter­mékeinek, továbbá a közélelmezés szempontjá­ból fontos egyéb élelmiszerek, mezőgazdasági termények, termékek és termelvények beszol­gáltatását, forgalmát és kiszolgáltatását rende­letileg szabályozza. 9. Végül a közélelmezés biztosítása érdeké­ben szükséges intézkedéseket, ideértve a köz­ellátási igazgatás szervezetének szabályozását is, valamint az 1—9. §-okban foglaltakat az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabá­lyozza. 2. §• 1. Amennyiben a cselekmény súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napi elzárással, valamint 200.—­P-ig terjedő pénzbüntetéssel, bábom idején hat hónapig terjedhető elzárással és 8.000 pengő pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a jelen ren­deletnek 1. § 1—8. pontjaiban foglalt rendel­kezéseit, valamint a közellátási miniszternek az 1. § 1—8. pontjai alapján kiadott rendeletei­ben foglalt rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza. 2. Azt a készletet, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott kész­let értékesítéséből befolyó összeg az állam­kincstárt illeti. 3. Azt, ak­i kihágás felderítése körül különös érdemeket szerzett, a közellátásügyi miniszter — kérelemre —­ a lefolytatott kihágási eljárás során elkobzott készlet értékének 1/5 részéig terjedhető jutalomban részesítheti. 4. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929. évi XXX. tc. 529. §-a (1) bekezdésének 3. pont­jában foglalt rendelkezések alkalmazása szem­pontjából a közellátásügyi minisztert kell tekin­teni. - 3. §. A jelen rendelet 1945. évi február hó 20. nap­ján lép hatályba. Hatálybalépéséről a korábban kiadott összes rendeleteknek a jelen rendelettel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik. Debrecen, 1945. évi február hó 15-én. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 302/1­945. M. E. számú rendelete a német állampolgárok rendőrhatósági őrizet alá helyezéséről. Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján Moszkvá­ban, 1945. évi január hó 20. napján létrejött fegyverszüneti egyezmény 1/b pont 2. bekez­désének teljesítéseként a német állampolgárok­nak rendőrhatósági őrizet alá helyezése (inter­nálása) tárgyában a következőket rendeli : 1­ §­Rendőrhatósági őrizet alá kell helyezni min­den az ország területén tartózkodó német állam­polgárt, kivéve Németország zsidó nemzetiségű állampolgárait. 2­ §• A kormány utasítja a rendőrhatóságokat, hogy a területükön fellelhető német állampol­gárokat az 1. §-ban itt kivétellel haladéktalanul vegyék őrizetbe és ellenük az internálási eljárást késedelem nélkül folytassák le. A rendőrhatósági őrizetbevételi (internálási) eljárásra az őrizet alá helyezettek foglalkoztatá­sára a 8.130/1939. M. E., a 760/1939. B. M. és a 4.860/1941. M. E. sz. rendelet intézkedései alkal­mazandók. 3. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe Debrecen, 1945. évi február hó 20. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 303/1945. M. E. számú rendelete a távollevő közalkalmazottak családtagjainak ellátása tárgyában. Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a szolgálati helyükről eltávozott közalkalmazottak ellátat­lan családtagjainak ellátása tárgyában a követ­kezőket rendeli. 1­ §• A szolgálati székhelyéről eltávozott közalkal­mazott családtagjainak az eltávozott vissza­térése előtt illetményt folyósítani nem lehet, az alábbi kivételektől eltekintve. 2­ §• Az eltávozott közalkalmazottat megillető fize-­­ tés 50°/p­­ a, a teljes lakbér és a feleség kivételé­vel az ellátatlan családtagok után járó családi pótlék fizetendő ki annak a feleségnek, aki való­­színűsíti, 1. hogy közalkalmazott férje nem önként tá­vozott el szolgálati székhelyéről s nem teljesít szolgálatot német megszállta területen, 2. hogy közalkalmazott férje a katonai szol­gálatból megszökött és betegsége vagy a közle­kedési nehézségek gátolják szolgálati helyén való jelentkezésben, 3. hogy katonai szolgálatot teljesített férje az Egyesült Nemzetek hadseregének vagy az új magyar nemzeti hadseregnek harc nélkül meg­adta magát, illetve 1944. október 15. előtt hadi­fogságba került. 3. §• Nem tarthat illetményre igényt az a feleség, aki közalkalmazott férje eltávozásának, illetve távollétének okát a 2. § értelmében valószínűsí­­teni nem tudja. Az ilyen közalkalmazottnak egyéb ellátatlan családtagjai (a feleség kivételé­vel) állami segélyben részesülnek. Az állami­­ segély összege minden közalkalmazottra egy­aránt a tisztviselőkre megállapított családi pót­lék (jelenleg 60.&­P) kétszerese tekintet nélkül az eltávozott közalkalmazott hivatali állására. 4. §. Az eltávozás okának a 2. §-ban írt valószínű­sítése az eltávozott közalkalmazott hivatalának vezetője előtt történik, akinek elutasító határo­zata ellen fellebbezésnek van helye az illetékes miniszterhez. 5. §■ A rendelet szerinti illetmény, vagy állami segély számfejtése és utalványozása annak a hivatalvezetőnek a kötelessége, aki egyébként az eltávozott közalkalmazott hivatalának illet­mény­ügyeiben eljár. 6. §. A rendelet szerinti illetmény, illetve állami segély az illetményben, illetve állami segélyben részesülőknek az Egyesült Nemzetek hadserege által történt felszabadításának napját követő hó első napjától jár. Ha az illetményben, vagy állami segélyben részesülő az első bekezdésben megjelölt időre már­ illetményt vett fel közvetlenül, vagy férjén (atyján) át közvetve és ebből az illetményből valóban részt is kapott, az esetben az illetmény, illetve állami segély annak a hónapnak első napjától jár, mely hónapra az eltávozott köz­­alkalmazott családtagja illetményt (nevelési já­rulékot) nem kapott. 7­ §• Az illetményben részesülő, illetve állami segélyben részesülő gondviselője az illetményt számfejtő hivatal vezetője előtt büntetőjogi felelősségére való hivatkozással írásban köteles bejelenteni, hogy nem részesült illetményben attól az időponttól kezdve, mely időpont és a jelen rendelet szerinti illetmény vagy állami segély kiutalását kéri. 8. §. Csalás bűntettéért vonandó felelősségre az, aki rosszhiszeműen illetményt vagy állami segélyt vesz fel a jelen rendelet alapján olyan hónapra, amelyre szólóan férje, illetve gondo­zója illetményt vett fel és abban részesült. MAGYAR KÖZLÖNY 1945. február 27. kedd , 7. szám.

Next