Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)
1945-05-01 / 19. szám
2 családtagjait megillető nyugdíjigényt a népbíróság fenntarthatja; ebben az esetben a nyugdíjigény megállapításánál az elítéltet úgy kell tekinteni, mintha az ítélet jogerőre emelkedésének napján elhalálozott volna. Az állásvesztés vezető állásban lévő magánalkalmazottal szemben is kimondható. Ennek kimondása nem hadálya annak, hogy az elítélt a jövőben a magánalkalmazás körében nem vezető jellegű állást tölthessen be. Azt, akit állásvesztésre ítéltek, utóbb — a bíróság ítéletében kimondandó rendelkezéshez képest — közhivatalra vagy a magánalkalmazás körében vezető állásra egyáltalában nem, illetőleg meghatározott időtartamára nem lehet alkalmazni. A foglalkozástól eltiltott foglalkozását öt évig nem folytathatja abban a helységben, vagy helységekben, amelyekre nézve ezt a népbíróság ítéletében kimondja. Az állásvesztésnek vagy a foglalkozástól való eltiltásnak kimondása maga után vonja a Btk. 55. §-ának 3. és 4. pontjában meghatározott következményeket is ; ezeknek tartamát a bíróság az ítéletben határozza meg. Ha a bűncselekmény következtében a sértett vagy jogutódja válságos helyzetbe jutott, a népbíróság ítéletében a megfelelő vagyonú vagy jövedelmű elítéltet a nem vitás kárnak vagy hányadának megtérítésére kötelezheti; az ezt meghaladó magánjogi igény a törvény rendes útján érvényesíthető. 2. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 5. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek. A büntetés kiszabása tekintetében az alábbi szabályok irányadók : Halálbüntetés kiszabásának akkor van helye, ha a cselekményre a büntető törvények vagy a jelen rendelet halálbüntetést állapítanak meg és ha a cselekmény tárgyi súlyával és a vádlott alanyi bűnösségének fokával egyedül a halálbüntetés áll arányban. A Bn. 32. §-a alkalmazásának a népbíróság előtti eljárásban nincs helye. Ahol valamely cselekményre a jelen rendelet többféle szabadságvesztés büntetési nemet állapít meg, a cselekményre megállapított legsúlyosabb szabadságvesztés büntetési nem legmagasabb tartamát kell alkalmazni vagy megközelíteni, ha a súlyosító körülmények számuk vagy nyomatékuk tekintetében túlnyomóak [(Btk. 90. §) ; a cselekményre megállapított legenyhébb szabadságvesztés büntetési nemnek a jelen rendeletben megalapított legkisebb tartamát kell alkalmazni vagy megközelíteni, ha az enyhítő körülmények számuk vagy nyomatékuk tekintetében túlnyomóak (Btk. 91. §). Ha az enyhítő körülmények annyira nyomatékosak vagy olyan nagy számmal forognak fenn, hogy a cselekményre meghatározott legenyhébb büntetési nemnek a cselekményre meghatározott legkisebb tartama is aránytalanul súlyos lenne, a cselekményre megállapított legenyhébb büntetési nemnek a Btk.-ban megállapított legkisebb tartama alkamazható. Enyhébb büntetési nem alkalmazásának a Btk. 92. §-ának felhívásával sincs helye. Kényszermunka helyett fegyházbüntetést csak akkor lehet kiszabni, ha a vádlott koránál vagy egészségi állapotánál fogva kényszermunkára alkalmatlan . 3. §• A 81/1945. M. E. számú rendelet 7. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek : Kegyelmezési jog gyakorlásának — a közkegyelem esetét kivéve — csak halálbüntetés esetében és csak az elítéltnek vagy védőjének kérelmére van helye. A halálbüntetés kegyelem útján életfogytig tartó kényszermunkára vagy testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyházra változtatható át. A kegyelmezés joga a Nemzeti Főtanácsot illeti. A Nemzeti Főtanács határozatát az igazságügyminiszter javaslatára hozza meg. Az igazságügyminiszter a kegyelmi ügyben javaslatát az iratoknak hozzá érkezésétől számított két nap alatt teszi meg ; a Nemzeti Főtanács a kegyelmi kérvény felett érkezésétől számított öt nap alatt határoz. Ha a Népbíróságok Országos Tanácsa a halálraítéltet egyhangúlag nem találja kegyelemre javaslatba hozhatónak, a kegyelmi kérvényt a továbbterjesztés mellőzésével saját hatáskörében maga utasítja el. 4. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 8. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek : A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztása tekintetében a Bp. 507. §-át és 508. §-ának első bekezdését kell alkalmazni. A Bp. 508. §-ának második bekezdése és 509. §-a nem alkalmazható. Az elhalasztás felől az igazságügyminiszter határoz. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának félbeszakítását csak újrafelvétel esetében (Bp. 453. §) és csak a népbíróság rendelheti el. A Bp. 468. és 513. §-át nem lehet alkalmazni 5. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 9. §-ának második bekezdése hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezés lép : Az 1919. évben és azt követően elkövetett azoknak a politikai bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek emberélet esett áldozatul, úgyszintén a sajtó útján elkövetett azoknak a bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek tényálladékát a jelen rendelet határozza meg, és amelyek üldözhetését az uralmon volt hatalom megakadályozta, az 1944. évi december hó 21. napján veszi kezdetét. 6. §: A 81/1945. M. E. számú rendelet 11. §-ának 5. pontja helyébe az a rendelkezés lép, hogy háborús bűnös az is, 5. aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette vagy a visszacsatolt területek lakosságával, a reábízott hatalommal visszaélve, kegyetlenkedett vagy aki általában akár belföldön, akár külföldön felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának. A 81/1945. M. E. számú rendelet 11. §-a azzal a 6. ponttal egészíttetik ki, hogy háborús bűnös az is, 6. aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy az ország háborúba lépése, illetőleg a háború fokozottabb mértékben való folytatása érdekében a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje. 7 §• A 81/1945. M. E. számú rendelet 12. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek : A 11. § 1—6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni : a) halál vagy b) életfogytig tartó kényszermunka, testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyház vagy c) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama tíz évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház. 8. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 13. §-ának 1. pontja azzal egészíttetik ki, hogy az e pont alá eső háborús bűnös az is, aki az ott meg- határozott módon a háborúba lépésre izgatott A 81/1945. M. E. számú rendelet 13. §-a azzal a 7. ponttal egészíttetik ki, hogy háborús bűnös az is, 7. aki bármiln formában olyan tevékenységet fejtett vagy fejt ki, illetőleg mozdított vagy mozdít elő, amely a népek háború utáni békéjének vagy együttműködésének megnehezítésére vagy megbontására avagy nemzetközi viszály előidézésére alkalmas. 9. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 14. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek . A 13. § 1—7. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni: a) halál vagy b) életfogytig tartó kényszermyunka, testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyház vagy c) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt évtől tizenöt évig terjedhető fegyház vagy d) öt évtől tíz évig terjedhető börtön. 10. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 15. §-a azzal a 4., 5. és 6. ponttal egészíttetik ki, hogy népellenes bűntettben bűnös az is, 4. aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy a fasiszta és a demokráciaellenes irányzatok elterjesztése és megerősítése végett vagy a faji és felekezeti gyűlölet felkeltése, illetőleg ébrentartása céljára a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje ; 5. aki a fasiszta és a demokráciaellenes törekvéseknek vagy a társadalom egyes rétegei üldözésének célját szolgáló hivatalos szerv, párt, vagy társadalmi szervezet besúgójaként működött vagy annak számára adatokat szolgáltatott; 6. aki a fasiszta és a demokráciaellenes uralmi rendszer hatalmi eszközeinek saját céljaira való felhasználásával szemérem, vagy személyes szabadság elleni bűncselekményt követett el. 11. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 16. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek : amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 15. § 1—6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni : a) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt évtől tíz évig terjedhető fegyház vagy b) öt évtől tíz évig terjedhető börtön. 12. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 17. §-a hatályát veszti s helyébe a következő rendelkezések lépnek. Népellenes bűntettben bűnös az is : 1. aki a 15. § 2. pontjában meghatározott cselekmények elkövetését megakadályozni nem igyekezett, bár ez törvényes hatáskörében módjában állott volna ; 2. aki anélkül, hogy evégből vele szemben közvetlenül vagy közvetve kényszer alkalmaztatott volna, a németek által Magyarországon szervezett Volksbundba tagként belépett vagy fasiszta, illetőleg demokráciaellenes pártban, szervezetben vagy alakulatban tisztséget vállalt avagy tagként tevékeny működést fejtett ki; 3. aki — a 11. § 6. pontjának, illetőleg a 15. § 4. pontjának esetét ide nem értve — nyomtatványban (bármilyen módon sokszorossileti iratban), gy.üj&fe£&et előtt, rádió utján MAGYAR KÖZLÖNY 1945. május 1. kedd. — 19. szám.