Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)

1945-05-01 / 19. szám

2 családtagjait megillető nyugdíjigényt a nép­bíróság fenntarthatja; ebben az esetben a nyugdíjigény megállapításánál az elítéltet úgy kell tekinteni, mintha az ítélet jogerőre emel­kedésének napján elhalálozott volna. Az állás­vesztés vezető állásban lévő magánalkalmazot­­tal szemben is kimondható. Ennek kimondása nem hadálya annak, hogy az elítélt a jövőben a magánalkalmazás körében nem vezető jellegű állást tölthessen be. Azt, akit állásvesztésre ítéltek, utóbb — a bíróság ítéletében kimondandó rendelkezéshez képest — közhivatalra vagy a magánalkal­mazás körében vezető állásra egyáltalában nem, illetőleg meghatározott idő­tartamára nem lehet alkalmazni. A foglalkozástól eltiltott foglalkozását öt évig nem folytathatja abban a helységben, vagy helységekben, amelyekre nézve ezt a nép­­bíróság ítéletében kimondja. Az állásvesztésnek vagy a foglalkozástól való eltiltásnak kimondása maga után vonja a Btk. 55. §-ának 3. és 4. pontjában meghatározott következményeket is ; ezeknek tartamát a bíró­ság az ítéletben határozza meg. Ha a bűncselekmény következtében a sértett vagy jogutódja válságos helyzetbe jutott, a nép­­bíróság ítéletében a megfelelő vagyonú vagy jövedelmű elítéltet a nem vitás kárnak vagy hányadának megtérítésére kötelezheti; az ezt meghaladó magánjogi igény a törvény rendes útján érvényesíthető. 2. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 5. §-a hatá­lyát veszti és helyébe a következő rendelkezé­sek lépnek. A büntetés kiszabása tekintetében az alábbi szabályok irányadók : Halálbüntetés kiszabásának akkor van helye, ha a cselekményre a büntető törvények vagy a jelen rendelet halálbüntetést állapítanak meg és ha a cselekmény tárgyi súlyával és a vádlott alanyi bűnösségének fokával egyedül a halál­­büntetés áll arányban. A Bn. 32. §-a alkal­mazásának a népbíróság előtti eljárásban nincs helye. Ahol valamely cselekményre a jelen rendelet többféle szabadságvesztés büntetési nemet álla­pít meg, a cselekményre megállapított leg­súlyosabb szabadságvesztés büntetési nem leg­magasabb tartamát kell alkalmazni vagy meg­közelíteni, ha a súlyosító körülmények számuk vagy nyomatékuk tekintetében túlnyomóak [(Btk. 90. §) ; a cselekményre megállapított legenyhébb szabadságvesztés büntetési nemnek a jelen rendeletben megalapított legkisebb tartamát kell alkalmazni vagy megközelíteni, ha az eny­hítő körülmények számuk vagy nyomatékuk tekintetében túlnyomóak (Btk. 91. §). Ha az enyhítő körülmények annyira nyoma­tékosak vagy olyan nagy számmal forognak fenn, hogy a cselekményre meghatározott leg­enyhébb büntetési nemnek a cselekményre meghatározott legkisebb tartama is aránytala­nul súlyos lenne, a cselekményre megállapított legenyhébb büntetési nemnek a Btk.-ban meg­állapított legkisebb tartama alkamazható. Eny­hébb büntetési nem alkalmazásának a Btk. 92. §-ának felhívásával sincs helye. Kényszermunka helyett fegyházbüntetést csak akkor lehet kiszabni, ha a vádlott korá­nál vagy egészségi állapotánál fogva kényszer­­munkára alkalmatlan . 3. §• A 81/1945. M. E. számú rendelet 7. §-a hatá­lyát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek : Kegyelmezési jog gyakorlásának — a köz­kegyelem esetét kivéve — csak halálbüntetés esetében és csak az elítéltnek vagy védőjének kérelmére van helye. A halálbüntetés kegyelem útján életfogytig tartó kényszermunkára vagy testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyházra változtatható át. A kegyelmezés joga a Nemzeti Főtanácsot illeti. A Nemzeti Főtanács határozatát az igaz­ságügyminiszter javaslatára hozza meg. Az igazságügyminiszter a kegyelmi ügyben javas­latát az iratoknak hozzá érkezésétől számított két nap alatt teszi meg ; a Nemzeti Főtanács a kegyelmi kérvény felett érkezésétől számí­tott öt nap alatt határoz. Ha a Népbíróságok Országos Tanácsa a halálraítéltet egyhangúlag nem találja kegye­lemre javaslatba hozhatónak, a kegyelmi kér­vényt a továbbterjesztés mellőzésével saját hatáskörében maga utasítja el. 4. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 8. §-a hatályát veszti és helyébe a következő ren­delkezések lépnek : A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztása tekintetében a Bp. 507. §-át és 508. §-ának első bekezdését kell alkalmazni. A Bp. 508. §-ának második bekezdése és 509. §-a nem alkalmazható. Az elhalasztás felől az igazságügyminiszter határoz. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának félbeszakítását csak újrafelvétel esetében (Bp. 453. §) és csak a népbíróság rendelheti el. A Bp. 468. és 513. §-át nem lehet alkalmazni 5. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 9. §-ának második bekezdése hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezés lép : Az 1919. évben és azt követően elkövetett azoknak a politikai bűncselekményeknek el­évülése, amelyeknek emberélet esett áldozatul, úgyszintén a sajtó útján elkövetett azoknak a bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek tényálladékát a jelen rendelet határozza meg,­­ és amelyek üldözhetését az uralmon volt hatalom megakadályozta, az 1944. évi decem­ber hó 21. napján veszi kezdetét. 6. §: A 81/1945. M. E. számú rendelet 11. §-ának 5. pontja helyébe az a rendelkezés lép, hogy háborús bűnös az is, 5. aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekinteté­ben a háborúra vonatkozó nemzetközi jog­szabályokat súlyosan megsértette vagy a visszacsatolt területek lakosságával, a reábízott hatalommal visszaélve, kegyetlenkedett vagy aki általában akár belföldön, akár külföldön felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzá­­sának. A 81/1945. M. E. számú rendelet 11. §-a azzal a 6. ponttal egészíttetik ki, hogy háborús bűnös az is, 6. aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt el­mondott beszédben vagy rádió útján huza­mosabb időn át olyan állandó jellegű és folya­matos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy az ország háborúba lépése, illetőleg a háború fokozottabb mértékben való folytatása érdekében a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje. 7­ §• A 81/1945. M. E. számú rendelet 12. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendel­kezések lépnek : A 11. § 1—6. pontjaiban felsorolt cselek­ményekre főbüntetésként a következő bünte­téseket lehet alkalmazni : a) halál vagy b) életfogytig tartó kényszermunka, testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegy­­ház vagy c) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama tíz évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház. 8. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 13. §-ának 1. pontja azzal egészíttetik ki, hogy a­z e pont alá eső háborús bűnös az is, aki az ott meg-­­ határozott módon a háborúba lépésre izgatott A 81/1945. M. E. számú rendelet 13. §-a azzal a 7. ponttal egészíttetik ki, hogy hábo­rús bűnös az is, 7. aki bármiln formában olyan tevékeny­séget fejtett vagy fejt ki, illetőleg mozdított vagy mozdít elő, amely a népek háború utáni békéjének vagy együttműködésének megnehe­zítésére vagy megbontására avagy nemzetközi viszály előidézésére alkalmas. 9. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 14. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendel­kezések lépnek . A 13. § 1—7. pontjaiban felsorolt cselek­ményekre főbüntetésként a következő bünte­téseket lehet alkalmazni: a) halál vagy b) életfogytig tartó kényszermyunka, testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegy­ház vagy c) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt évtől tizenöt évig terjedhető fegyház vagy d) öt évtől tíz évig terjedhető börtön. 10. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 15. §-a azzal a 4., 5. és 6. ponttal egészíttetik ki, hogy népellenes bűntettben bűnös az is, 4. aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt el­mondott beszédben vagy rádió útján huzamo­sabb időn át olyan állandó jellegű és folya­matos tevékenységet fejtett ki, amely alkal­mas volt arra, hogy a fasiszta és a demo­kráciaellenes irányzatok elterjesztése és meg­erősítése végett vagy a faji és felekezeti gyűlölet felkeltése, illetőleg ébrentartása cél­jára a közfelfogást jelentős mértékben be­folyásolja és az országra káros irányba terelje ; 5. aki a fasiszta és a demokráciaellenes törekvéseknek vagy a társadalom egyes rétegei üldözésének célját szolgáló hivatalos szerv, párt, vagy társadalmi szervezet be­súgójaként működött vagy annak számára adatokat szolgáltatott; 6. aki a fasiszta és a demokráciaellenes uralmi rendszer hatalmi eszközeinek saját céljaira való felhasználásával szemérem, vagy személyes szabadság elleni bűncselek­ményt követett el. 11. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 16. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendel­kezések lépnek : amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 15. § 1—6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetés­ként a következő büntetéseket lehet alkal­mazni : a) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt évtől tíz évig terjedhető fegyház vagy b) öt évtől tíz évig terjedhető börtön. 12. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 17. §-a hatályát veszti s helyébe a következő rendel­kezések lépnek. Népellenes bűntettben bűnös az is : 1. aki a 15. § 2. pontjában meghatározott cselekmények elkövetését megakadályozni nem igyekezett, bár ez törvényes hatáskörében módjában állott volna ; 2. aki anélkül, hogy evégből vele szemben közvetlenül vagy közvetve kényszer alkalmaz­tatott volna, a németek által Magyarországon szervezett Volksbundba tagként belépett vagy fasiszta, illetőleg demokráciaellenes pártban, szervezetben vagy alakulatban tisztséget vállalt avagy tagként tevékeny működést fejtett ki; 3. aki — a 11. § 6. pontjának, illetőleg a 15. § 4. pontjának esetét ide nem értve — nyomtatványban (bármilyen módon sokszoro­s­sileti iratban), gy.üj&fe£&et előtt, rádió utján MAGYAR KÖZLÖNY 1945. május 1. kedd. — 19. szám.

Next