Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)

1946-09-29 / 222. szám

szeptember 19. vasárnap. — 255. szám. MAGYAR KÖZLÖNY A pénzügyminiszter 153.800/1848. Kfj. P. M. számú rendeleti a házadóról szóló 8.790/1946. M. E. számú rendelet végrehajtásáról. A házadóról szóló 8.790/1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 172/b. szám) végre­hajtása tárgyában, a hivatkozott rendelet 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: I. CÍM. ANYAGI JOGSZABÁLYOK, I. FE­JEZET. Fogalommeghatározások. 1. §• A jelen rendelet alkalmazásában 1. épület alatt falazat és tető által határolt zárt egységet alkotó építményt kell érteni; 2. hé sikert az épület körül fekvő kisebb kert, amely mint az udvar egy része, a földadó­­kataszterben földadó alá nem ező területként van felvéve ; 3. tényleges birtokos a tulajdonos, haszon­­élvezet esetében a haszonélvező ; * 4. a bee­zenért­ék a bér­je nem adott épületnek ( épületrésznek) bérbeadott hasonló épületekkel épületrészekkel) történt összehasonlítás alapján megbecsült évi használati értéke ; 5. közüzemi költség a közmű útján szolgál­tatott víz fogyasztásával kapcsolatban, valamint a csatornázás címén a bérbeadót terhelő díj (járulék) ; 6. idénylakás az állandó — téli és nyári —­ lakásra építési módjánál és felszerelésénél fogva nem alkalmas lakás ; 7. alapbér az 1939. évi szeptember hó 1. napján fennállott bérleménynél az 1939. évi szeptember hó 1. napján pengő értékben érvény­ben volt bér, a külön díjak és mellékszolgálta­tások nélkül, a jelzett időpontban bérbe nem adott vagy az azután épült bérlemény (ek)n­él pedig az 1939. évi szeptember hó 1. napján az illető helyen (városrészben) a hasonló bér­leményért pengőértékben általában fizetett bér ; 8. házhaszonbérlet a bérletnek az a faja, amelynél a több bérleményből álló épületet (épületrészt) harmadik személy (kázhaszon­bérlő) abból a célból vesz bérbe, hogy azt vagy annak általa nem használt részét bérbeadás útján hasznosítsa. (4) Az épület dologi jellegét a földdel való szilárd összeköttetés adja meg, akár a föld felületén, akár a föld alatt nyugszik a falazat. A felépítmény nélkül a földbe vagy sziklába épített pincés jégvermet s ehhez hasonló léte­sítményeket ennélfogva házadó alá tartozó állandó jellegű épületnek kell tekinteni. (5) Az a körülmény, hogy a lakóház vagy egyéb állandó jellegű épület idegen telken áll, az adókötelezettséget nem érinti. (2) Nem esik házadó alá az épület fogalma (1. § 1. pontja) alá nem tartozó építmény ; ilyenek a sátrak, a közterületen vagy üres telken álló lakatlan, lakásra nem­­ alkalmas, csak ideiglenes menedékhelyül vagy ideiglenes üzlethelyiségül szolgáló bódék és kunyhók. Ut. E szabály alá esnek : a lakásnak használt kocsik, a hajómalmok, uszodák, a folyók, tavak partján álló s ideiglenesen használatra szolgáló fürdőkabinok ; ide tartoznak a köz­tereken a hatóság engedélye alapján felállított vásári bódék , fürdőtelepeken az idény tarta­mára ideiglenes üzlethelyiségül szolgáló bódék, putrik stb.; a közterületen vagy üres telken álló olyan építmények, amelyeknek tető­zete oszlopokon nyugszik, de falazata nincs. Ha az ilyen építményeket bérbeadás útján haszno­sítják, a bérbeadásból származó jövedelem együttes kereseti és jövedelemadó alá esik. II. FEJEZET: Adókötelezettség. 2. §. (1) Házadó alá esik a lakóház, továbbá minden állandó jellegű épület, ha falazata a földben vagy a földön nyugszik, valamint az épülethez esetleg tartozó házikert, végül az épület rendeltetésszerű használatához szükséges udvar. Ut. (1) Lakóház az olyan épület, amely függetlenül attól, hogy ténylegesen milyen célra szolgál, építési módjánál fogva emberi lakás céljára alkalmas. A lakóházhoz tartozik az annak telkén emelt, külön fedél alatt álló egyéb állandó jellegű épület is, amely a lakással együtt vagy különállóan bérbe van adva, vagy a lakás használójának rendelkezésére áll (pl. raktér, műhely, istálló, kocsiszín stb.). (2) A lakóház adókötelezettsége szempontjá­ból közömbös, hogy fennállása állandó jellegű vagy meghatározott időhöz kötött-e. (3) A nem lakóháznak minősülő épület abban az esetben tárgya a házadónak, ha állandó, jellegű, azaz ha fennállása nincs időhöz kötve, vagy fennállása időhöz kötött ugyan, de az erre megszabott időtartam egy évnél hosszabb. Az adóbevallás idején fennálló, meghatározat­lan időre emelt épületet akkor is állandó jelle­gűnek kell tekinteni, ha később olyan időpont­ban bontatik le vagy válik egyébként használ­hatatlanná, amely időpontban a fennállás idő­tartama egy évet nem ért el. 3. §. (1) Állandóan mentesek a házadó alól: 1. az állami épületek, a közigazgatás céljára szolgáló törvényhatósági, községi (városi) épü­letek, továbbá a törvényhatósági, községi (vá­rosi) épületekben az állami, a törvényhatósági, a községi (városi) alkalmazottaknak természet­beni, illetőleg ingyen lakásul átengedett épület­részek . Ut. (1) Állami épület az az épület, amelynek tényleges birtokosa maga az állam vagy vala­mely állami ü­zem (pl. a posta, az államvasutak, s az ennek kezelésében álló vasutak, az állami vasgyár, az állami gépgyár, az állami bányák, a mezőhegyes­, a kisbéri állami ménesbirtok stb.), illetőleg az állam tulajdonában lévő alap vagy alapítvány (pl. a kivándorlási alap, az országos erdei alap st­b.). Valamely állami szerv által kezelt, de nem az állam tulajdonát alkotó alapoknak — mint pl. a római katholikus vallás- és tanulmányi alapnak, a jövedéki bírságalapnak stb. — épületei azonban nem állami épületek, ennélfogva az állami épüle­teket megillető adómentesség ezeknek az ala­poknak épületeit nem illeti meg. (2) Állami épületeknek minősülnek az állami igazgatás (a közigazgatás, az igazságszolgál­tatás, a közoktatás céljára vagy a katonai, a rendőrségi célokra stb.) szolgáló épületek. Ide tartoznak az olyan épületek is, amelyeket az állam a szegényebb néposztályok lakásszük­ségletének­ kielégítésére vagy pedig a hajlékta­lanoknak átmeneti elhelyezésére, úgyszintén azok a bérházak, amelyeket az állam a lakás­szükség enyhítése céljából tart fenn. (3) Az állandó házadómentesség a bérbe nem adott állami épületeket kivétel nélkül és a rendeltetésükre való tekintet nélkül, a bérbe­adott állami épületek közül azonban csupán az 5. § (3) bekezdésében meghatározott épüle­teket illeti meg. (4) A törvényhatósági és községi épületek és épületrészek közül csak azokat illeti meg az állandó házadómentesség, amelyek a köz­igazgatás céljaira szolgálnak. Házadó alá esnek tehát azok a törvényhatósági és községi (városi) épületek, illetőleg épületrészek, amelyek magán­­gazdasággal (erdő- és mezőgazdasággal) vagy vállalkozással, pl. bányaüzemmel, gyári vagy más ipari, illetőleg kereskedelmi vállalattal, pl. községi (városi) takarékpénztárral kapcsola­tosak. (6) Adómentesek a törvényhatósági és a községi (városi) vámházak (fogyasztási adó- és vámhivatali épületek, vámszedő házak), a községi (városi) vásárcsarnokok épületében a csarnoki kezelőség, valamint a piacrendé­szetet ellátó személyzet elhelyezésére szolgáló hivatali helyiségek, a közvágóhidak és a tűz­oltólaktanyák , a törvényhatósági és a községi (városi) vízvezetéki, világítási üzemnek (villany- és gázműveknek), a köztisztasági és a köz­temetőhivatalnak, a fertőtlenítő intézetnek, a gyepmesteri telepnek, a szemét­le- és átrakó­helynek, a mértékhitelesítő hivatalnak az épü­leteiben hivatali célra szolgáló helyiségek, az állandó jellegű kiállítási épületek, az útkaparó és a csőszházak, a népkonyhák, a melegedő helyiségek, a foglalkoztató műhelyek, a munka­közvetítő intézetek céljaira használt helyi­ségek stb. (6) Adómentesek azok a törvényhatósági és községi (városi) épületek, illetőleg ezeknek ama részei, amelyek tényleges szolgálatban álló állami, törvényhatósági és községi (városi) alkalmazottaknak természetbeni lakásául szol­gálnak. Az adómentesség azonban nem terjed ki azoknak a törvényhatósági és községi (városi) alkalmazottaknak természetbeni laká­saira, akik kizárólag magánjogi címen leírt vagyon (pl. erdő-, mezőgazdasági, bánya, ipartelep, községi (városi) takarékpénztár) kezelésével foglalkoznak. (7) A közigazgatási célokat szolgáló törvény­­hatósági és községi épületek állandó házad­ó­­mentessége nincs korlátozva abból a szempont­ból, hogy az épületek és épületrészek állami,törvény­­hatósági vagy községi közigazgatás céljára szolgálnak-e. Az állandó házadómentesség ki­terjed tehát azokra a törvényhatósági és községi épületekre, épületrészekre is, amelyek bér vagy térítés nélkül az állami (pl. katonai) közigazgatás céljára szolgálnak. (8) Bér vagy térítés ellenében állandó katonai beszállásolás céljaira átengedett épü­leteket (épületrészeket) az állandó adómentes­ség nem illeti meg. (Állandóan mentesek a házadó alól.) 2. a törvényesen bevett vagy elismert vallás­felekezeteknek a nyilvános istentiszteletre szánt épületei, illetőleg ezeknek az épületeknek kizá­rólag és állandóan erre a célra szolgáló részei (templomok, imaházak), továbbá a vallás gyakorlására szolgáló, de a templomok és imaházak fogalma alá nem tartozó különálló kápolnák és egyéb hasonló épületek, valamint az országban letelepülési engedélyt nyert férfi és női szerzetesrendek kolostorainak az a része, amely kizárólag a rend­ tagjainak használatára szolgál, úgyszintén az egyházi hatóságok épületeiben a kizárólag hivatalos célokra szol­gáló helyiségek, végül a vallási célra, az első­fokú joghatóságot gyakorló lelkész lakásául, az­ elsőfokú egyházi hatóság hivatali helyiségéül vagy a letelepülési engedélyt nyert szerzetesrend rendházául ellenszolgáltatás nélkül átengedett épületek (épületrészek) . IIt. (1) A törvényesen bevett vallásfeleke­zetek a következők : a latin és a görög szertar­­tású katholikus, a református, az evangélikus, a görögkeleti szerb, a görögkeleti román, a görögkeleti görög, az unitárius és az izraelita. Törvényesen elismert vallások az iszlám, amely azonban Magyarországon felekezeti szervezettel ezidőszerint még nem bír és a baptista, amelynek ezidőszerint egyetlen törvényszerűen meg­alakult hitközsége egész Magyarország terü­letére kiterjedőleg a budapesti hitközség. A nazarénusok, methodisták, adventisták, mariaviták ezidőszerint nem tartoznak a tör­vényesen bevett vagy elismert felekezetek közé, ennélfogva imaházaik házadó alá esnek. (2) Valamely hitközség (egyházközség) tulaj­donában levő imaházat az állandó adómen­tesség akkor is megilleti, ha az imaház olyan községben van, amelyben a hívek nem alkot­hatnak önálló hitközséget (egyházközséget). (3) Egyházi hatóságok hivatali céljaira szol­gáló helyiségnek tekintendők az irodahelyiségek, könyvtárak, irattárak, üléstermek, s az ezekkel összefüggő mellékhelyiségek. Az érseki, a püspöki lakók lakásul használt része, valamint az érseki, a püspöki, a kanonoki vagy más egyházi személyek javadalmazásához tartozó nem hivatali célra, hanem lakásul szolgáló épületek és épületrészek adókötelesek. (4) A lelkészlak adómentessége — akár az egyházközség vagy a község, akár más természetes vagy jogi személy engedi azt át ingyenes használatra —s csakis arra az épületre. 3

Next