Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)

1946-09-29 / 222. szám

(4) Szakoktató csak az tehet, akinek az­­ illető művességben (iparban) megfelelő gyak­­­korlata, mesterlevele és oly­an ízlése van, amely képessé teszi őt a szépműves líceum magasabb minőségi célkitűzéseinek megfelelő gyakorlati ismeretek nyújtására. (5) A főfoglalkozású tiszteletdíjas szakoktató­­ legfeljebb 1 évre választható, illetve alkalmaz-­­ ható, hogy az iskola gyakorlati oktatása a­­ gyakorlati élettel szorosabb kapcsolatban áll­jon és a gyakorlati élet kiválóbb mesterei a­­ haladás követelményeinek megfelelő újabb­­ anyagra, illetve a művességekben való újabb­­ eljárásokra a tanulót eredményesebben oktat-­­ hassák. (6) A főfoglalkozású tiszteletdíjas szakok- s­­ató megbízatása a vallás- és közoktatásügyi­­ miniszter engedélyével indokolt esetben meg*­­­hosszabbítható.­­ (7) A gyakorlati tanításnak az élettel való szorosabb összekapcsolása érdekében, a min­denkori szükségletnek megfelelő számban a gyakorlati életben kiválóbb eredményeket elért iparosmestereket is lehet óraadó szakoktatói minőségben alkalmazni. 11. §. Szépműves líceumban az illető mű­ves­ség gyakorlatán és technológiáján (anyag- és gyár­­tásismeret, természettan, vegytan) kívül taní­tani kell: rajzot (mértani és szabadkézi rajzot, szakrajzot), magyar nyelvet, egy élő idegen nyelvet, gazdasági és társadalmi ismereteket, hit­t és erkölcstant, valamint testnevelést. A tantárgyak tanításában elérendő célt és a szépműves líceum tantervét az 1938 : XIII. te. alapján kiadott líceumi tanítástervben foglal­tak figyelembevételével a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter, az ipari szaktárgyak tekinteté­­b­en az iparügyi miniszterrel egyetértésben álla­pítja meg. 13. §. (1) A szépműves líceum első osztályába csak az vehető fel, aki az általános iskola nyolca­dik (átmenetileg a gimnázium vagy polgári iskola negyedik, illetőleg népiskola nyolcadik osztályát) sikerrel elvégezte. (2) A szépműves líceum első osztályába­­tör­ténő felvételt alkalmassági vizsga előzi meg. (3) A szépműves liceum első osztályába fel­vételre jelentkező tanulónak szakot kell vá­lasztania. 14. §. (1) A szépműves liceum magasabb osztá­lyába csak az a tanuló léphet, akinek tanul­mányi eredményét a megfelelő alsó osztály valamennyi rendes tantárgyából legalább elég­ségesnek minősítették. (2) Az a tanuló, akinek tanulmányi ered­ményét a tanév végén egy vagy két közisme­reti, vagy egy szaktárgyból elégtelennek minő­sítették, a bizonyítvány keltétől számított két hónap elteltével javítóvizsgálatot tehet. (3) Az a tanuló, akinek tanulmányi ered­ményét kettőnél több közismereti, vagy egynél több szaktárgyból minősítették elégtelennek, vagy aki a (2) bekezdésben említett javítóvizs­­gálaton nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. 15. §. (1) A IV. osztály közismereti tárgyaiból tar­tott osztályvizsgálat sikeres befejezése után a tanulók szakvizsgálaton vesznek részt, amely választott szakok elméleti és gyakorlati isme­reteire terjed ki. (2) A szakvizsgálat sikere esetén a tanulónak végbizonyítványt kell adni. (3) A végbizonyítványban fel kell tüntetni az előző osztályok közismereti tárgyaiból nyert végső osztályzatokat is. 16. g. (1) A szépműves líceumban végbizonyítványt nyert tanulót abban a líceumban, amelyben a IV. osztályt elvégezte, kérelmére szépműves líceumi érettségi vizsgálatra kell bocsátani. (2) A szakvizsgálat és az érettségi vizsgálat között legalább két hónapnak kell eltelnie. 17. §• (1) A szépműves líceum szakvizsgálataira, valamint érettségi vizsgálataira a vallás- és közoktatásügyi miniszter küld ki elnököt. (2) A szépműves líceum szakvizsgálataira" az iparügyi miniszter szakközegét kiküldheti. 18. §. A szépműves líceum ipari szaktárgyainak és műhelygyakorlatainak ipari szakszempontból történő felügyelete ügyében a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve intézkedik. ///: Iparművészet Akadémia. 19. §• Az iparművészeti oktatást felsőfokon az 1946/47. iskolai évtől kezdve az „Iparművészet Akadémia" látja el. 20. §. Az Iparművészeti Akadémia a magyar ipar­művészeti nevelésnek és oktatásnak, valamint az iparművészeti ízlés fejlesztésének a vallás- és közoktatásügyi miniszter főhatósága alatt álló legfelsőbb fokú szerve. Célja, hogy a meg­­felelő szakmai és általános előképzettséggel, valamint művészi rátermettséggel bíró növen­dékeit az iparművészet választott ágaiban az önálló alkotáshoz szükséges gyakorlati és elméleti kiművelésben részesítse és őket válasz­tott szakjukban művészi fokra emelje. (1) Az Ipariszűvészeti Akadémia hat szak­osztályra tagozódik. Ezek a következők: a) belső építő, b) kerámiai, c) grafikai, d) textil, e) vas- és fém, f) ötvösművészeti szakosztály. (2) Az egyes szakosztályok szükség szerint alosztályokra tagolh­atók. 22. §. Az Iparművészeti Akadémiának négy év­folyama van. . 23. §. (1) Az Iparművészeti Akadémián az egyes szakosztályoknak megfelelő tanműhelyeket kell szervezni. (2) A tanműhely élén a szakvezető tanár áll. (3) Az Iparművészet Akadémia tanműhelyé­ben a növendékek közreműködésével tanul­mányi célból készült termékek értékesíthetők, az így befolyó összegeket a­ tanműhely forgó­tőkéjéhez kell csatolni. 24. §. (1) Az Iparművészeti Akadémia élén az igazgató áll. (2) Az igazgatót az Iparművészeti Akadémia tanárai közül a tanári értekezlet indítványára és a Magyar Művészeti Tanács meghallgatásá­val a vallás- és közoktatásügyi miniszter javas­latára az államfő, legfeljebb négyévi időtar­tamra nevezi ki. 23. §. (1) Az Iparművészeti Akadémián tanár és szakvezető tanár csak az lehet, aki szaktárgyá­ban olyan kiemelkedő eredményeket ért el, amelyek képessé teszik őt az Iparművészeti Akadémia célkitűzéseiben (20. §) foglalt köve­telmények megvalósítására. (2) A tanárok és szakvezető tanárok kineve­zése alkalmával a Magyar Művészeti Tanácsot meg kell hallgatni. (3) Az Iparművészeti Akadémia tanárainak kinevezése és besorolása ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszter­rel egyetértésben jár el. 26. §. (1) Az Iparművészeti Akadémián megokolt esetben egyes tárgyak tanítására meghívott tanárhelyettesek is alkalmazhatók. (2) A tanárhelyettesek illetményeinek meg­állapítása ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben jár el. 27. §. A tanári kar teljes értekezletének javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyes tárgyak tanítására vagy gyakorlatának okta­tására tiszteletdíjas, vagy óradíjas tanári minő­ségben az Iparművészeti Akadémia kötelékén kívülálló szakembereket is megbízhat. 28. §. (1) A gyakorlati oktatás eredményességének biztosítása végett a szaktanár­­ előterjesztésére a tanári értekezlet javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyes tan­műhelyekben rendes szakoktatókat nevezhet ki, főfoglalkozású tiszteletdíjasokat bízhat meg vagy a gyakorlati életben kiválóbb ered­ményeket elért iparosmestereket közreműkö­désre kérhet fel. (2) A kinevezett rendes szakoktató a 2/500/ 1945. M. E. számú rendelet 10. §-ában foglal­tak szerint sorolandó be fizetési osztályba. 29. §. (1) A gyakorlati és művészeti oktatással összefüggő kérdések ügyében az igazgató és a tanári értekezlet teljes ülésének javaslattevő szerve a szakvezetői értekezlet. (2) A szakvezetői értekezlet elnöke az iskola igazgatója, tagjai pedig a szakvezető tanárok és a szakosztályhoz beosztott és ott működő szaktanárok. (3) A szakvezetői értekezletre az érdekelt, szakvezető tanár a tanműhely szakoktatóit is meghívhatja. 30. §: Az Iparművészeti Akadémia tanárainak, valamint tisztviselőinek és egyéb személyzeté­nek létszámát a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a pénzü­gymi­nisz­terrel egyetértésben állapítja meg. 31. §. A 19. § értelmében szükséges szervezési munkálatok irányítására és vezetésére a vallás­os közoktatásügyi miniszter miniszteri biztost nevez ki, akinek megbízatása 1946/47. iskolai év végéig terjed. 32. §. A Magyar Művészeti Tanács, valamint az Országos Köznevelési Tanács meghallgatásá­val a vallás- és közoktatásügyi miniszter a mi­niszteri biztossal (32. §) közli azokat az irány­elveket, amelyek alapján az Iparművészeti Akadémia szervezeti, felvételi, tanulmányi, tan­­díjmentességi és fegyelmi, valamint ügyviteli szabályzattervezeteit a tanári kar teljes­­ érte­kezletén meg kell állapítani és jóváhagyás vé­gett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fel kell terjeszteni. 33. §. Az Iparművészeti Akadémia szervezeti sza­bályzatát az államfő, felvételi, tanulmányi, tan­díjmentességi és fegyelmi, valamint ügyviteli szabályzatát pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyja jóvá. 34. §. (1) Az Iparművészeti Akadémia igazgatója és szakvezető tanárai a művészi jellegű ipar­ágak (szépművességek) középfokú gyakorlati irányú iskoláiban látogatásokat tehetnek. (2) Az Iparművészeti Akadémia igazgatója és szakvezető tanárai az (1) bekezdés alapján tett, látogatásaikról a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jelentést tartoznak tenni. • IV. Záró rendelkezések. 35. §. Az Iparművészeti Iskola szervezeti és ügy­rendi szabályzata ügyében kiadott rendelkezé­sek a jelen rendelet hatálybalépésével teljes egészükben hatályukat vesztik. 36. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba; végrehajtásáról a vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter gondoskodik. Budapest, 1946. évi szeptember hó 9-én. Nagy Ferenc s k. minisztereln­ök. 12. §. 21. §. MAGYAR KÖZLÖNY 1946. szeptember 29. vasárnap. — 222. szám.

Next