Magyar Közlöny, 1969 (1-101. szám)

1969-08-31 / 67. szám

672 — 1939. augusztus 31. MAGYAR KÖZLÖNY 2. Alapvető követelmény, hogy az építési telek a társadalmi céloknak megfelelően hasznosuljon és ne lehessen munka nélküli vagyonszerzés, va­lamint spekuláció forrása. Ehhez — különösen a lakásépítés fejlesztéséhez fűződő érdekek figye­lembevételével — főként gazdasági ösztönző, rész­ben pedig adminisztratív eszközökkel a telekpiac befolyásolása, továbbá a személyi telektulajdon mértékének szabályozása szükséges. 3. A lakás-és üdülőépítés céljára szolgáló tel­kekkel való egységes gazdálkodás útján a tanácsok végrehajtó bizottságainak törekedniök kell arra, h­ogy a telekigények kielégítése mindinkább ál­lami telekkínálat útján történjék. II. A személyi telektulajdon mértéke 4. Egy személynek, illetőleg családnak a lakó­háza (öröklakása, szövetkezeti lakása) megépíté­séhez csak egy építési telke lehet. Azon az épí­tési telken felül, amelyen a saját lakóháza (örök­lakása, szövetkezeti lakása) van, vagy amelyet an­nak építése céljára tart fenn, legfeljebb még egy, pihenés, üdülés céljára szolgáló építési telke le­het. Az a személy (család), aki az említett célokra­­már rendelkezik — beépített vagy beépítetlen — építési telekkel, adás-vétel, ajándékozás vagy tar­tási-életjáradéki szerződés útján további építési telket nem szerezhet. Az illetékes községi (városi, városi kerületi) ta­nács végrehajtó bizottsága e tulajdonszerzési kor­látozás alól — jogszabályban meghatározott ese­tekben (akinek a tulajdonában más által lakott lakóház, öröklakás, szövetkezeti lakás van, kis­korú gyermeke házasságot köt stb.) — felmentést adhat. 5. E rendelkezések alkalmazása szempontjából család, a házastársak és kiskorú gyermekeik. , Az egy építési teleknek minősülő földr­észlet nagyságát a város- (község-) rendezési tervek, az építésügyi szabályok, ezek hiányában pedig a helyben szokásos teleknagyság figyelembevételé­vel a községi (városi, városi kerületi­ tanács vég­rehajtó bizottsága állapítja meg. Ha a földrészlet nagysága az egy építési telek mértékének többszöröse, azt annyi építési telek­ként kell számításba venni, ahány építési telekre az építésügyi szabályok szerint felosztható. 6. A személyi telektulajdon mértékével kapcso­latos rendelkezések végrehajtásáról az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben — gon­doskodik. Ennek során szabályozni kell az osztat­lan közös tulajdonban álló építési telkekre vo­natkozó tulajdoni hányadok beszámításának kér­dését is. III. Telekadó, út- és közműfejlesztési hozzájárulás 7. Az építési telkek rendeltetésszerű felhaszná­lására való ösztönzés érdekében telekadót kell bevezetni. A telekadófizetési kötelezettséget és az adó mértékét az egy személy (család) tulajdo­nában álló építési telkek száma alapján kell meg­határozni attól függően, hogy az a személyi telek­tulajdon mértékén belül van-e vagy azt meg­haladja. Ennek elbírálásánál a beépített és a beépítetlen telkeket egyaránt figyelembe kell venni, de telek­adót csak a magánerőből megvalósuló lakás- és üdülőépítés céljára felhasználható — építési tila­lom alatt nem álló ■— beépítetlen építési telkek után kell fizetni. A telekadó-fizetési kötelezettséget a követke-­ zők szerint kell szabályozni: a) A személyi telektulajdon mértékén belül:­­ akinek a tulajdonában egy beépítetlen épí­tési telek van, telekadót (alapadót) csak akkor kell fizetnie, ha a tanács határozattal kötelezte a telek beépítésére vagy a beépítést szerződésben vállalta és a kötelezettségét nem teljesítette; — akinek a tulajdonában két beépítetlen épí­tési telek van, mindkét telke után telekadói 67. szám

Next