Magyar Közlöny, 1976. július-december (53-104. szám)

1976-08-31 / 66. szám

MAGYAR KÖZLÖNY figyelembe véve, hogy kívánatos a két ország között az egyenlőség és viszonosság alapján légi­járatok szervezése és a polgári repülés területén meglevő kapcsolataik erősítése, attól az óhajtól vezetve, hogy Magyarország és Guinea területe közötti légijáratok megteremtése céljából Egyezményt kössenek, az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk Az Egyezmény szempontjából: a) az „Egyezmény” jelenti ezen Egyezményt és módosításait, továbbá a hozzátartozó Függeléke­ket, kivéve ha az Egyezmény más értelemben rendelkezik; b) a „légügyi hatóság” a Magyar Népköztársa­ság esetében a közlekedés- és postaügyi minisz­ter, illetve azt a személyt vagy szervet jelenti, amelyet a légügyi hatósági feladatok ellátásával megbíznak; a Guineai Köztársaság esetében a Közlekedési Államtitkárságot (Polgári Légügyi Főigazgatóságot), illetve azt a személyt vagy szer­vet, amelyet az említett légügyi hatóságok jelen­legi teendőinek ellátásával megbíznak; c) a „terület” egy állammal kapcsolatban az ál­lam felségjoga alá tartozó földterületet, az oda­tartozó parti vizeket és a felette elhelyezkedő légteret jelenti; d) a „légijárat” olyan nemzetközi menetrend­­szerű és (kérelem alapján) nem-menetrendszerű nemzetközi repülést jelent, amelyet légi jármű végez utasok, posta vagy áru fuvarozása céljá­ból; e) a „menetrendszerű járat” kijelölt légiközle­kedési vállalat által üzemeltetett olyan rendsze­res légijáratot jelent, amelynek közlekedését előre meghirdetett, egy menetrendi időszakra vonat­kozó menetrend szabályozza; f) a „nem-menetrendszerű járat” kijelölt légi­közlekedési vállalat által alkalmanként üzemel­tetett légijáratot jelent; g) a „megállapodásszerű járat” az Egyezmény alapján üzemeltethető menetrendszerű és nem­­menetrendszerű légi járatokat jelenti; h) a „meghatározott útvonalak” jelenti az Egyezmény Függelékei megfelelő részében meg­állapított légiútvonalakat, amelyeken a megálla­podásszerű járatokat üzemeltetni lehet; i) a „nem-kereskedelmi célú leszállás” olyan le­szállást jelent, amely nem utasok, áru vagy posta felvétele, illetve leadása céljából történik; j) a „kijelölt légiközlekedési vállalat” olyan lé­giközlekedési vállalatot jelent, amelyet a Szerző­dő Felek légügyi hatóságai az Egyezmény 3. cik­kével összhangban jelöltek ki és engedélyeztek. 2. cikk (1) A Szerződő Felek megadják a másik Szer­ződő Félnek a kijelölt légiközlekedési vállalatok megállapodásszerű járatai üzemeltetése céljából a következő jogokat: a) területének leszállás nélküli átrepülése; b) területén nem-kereskedelmi célú leszállás; c) területén utasok, poggyász, és posta kirakása és felvétele céljából történő leszállás. (2) A fenti (1) c) bekezdésben biztosított jogok csak a csatolt Függelékekben meghatározott út­vonalakon és mértékben gyakorolhatók. (3) Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy jogot adna az egyik Szer­ződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának, hogy ellenszolgáltatás vagy díj ellenében, vagy anélkül a másik Szerződő Fél területén utasokat, árut vagy postát vegyen fel a másik Szerződő Fél területének egy másik pontjára való fuvaro­zás céljából. 3. cikk (1) A Szerződő Felek a megállapodásszerű já­ratok üzemeltetése céljából "egy-egy légiközleke­dési vállalatot jelölhetnek ki a másik Szerződő Félhez intézett írásos értesítésükkel. (2) Az értesítés kézhezvételekor a másik Szer­ződő Fél köteles indokolatlan késedelem nélkül, de e cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezései­től függően, a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt megadni. (3) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága, mielőtt az üzemeltetési engedélyt a másik Szer­ződő Fél kijelölt­­ légiközlekedési vállalatának megadná, megkívánhatja a vállalattól annak ki­elégítő igazolását, hogy 797 66. szám

Next