Magyar Közlöny, 1993. december (186-192. szám)

1993-12-24 / 186. szám

1993/186. szám MAGYAR KÖZLÖNY 11131 — az állami tulajdonosi jogok hatékony gyakorlása, a privatizáció és a vagyonkezelés során az állami tulajdon védelmének biztosítása, az eredményesebb vállalati gaz­dálkodás előmozdítása. 2. A privatizációs folyamat eljárási szabályai 2.1. A versenyeztetéssel szembeni követelmények Az állami tulajdon értékesítése során az állam tulajdo­nosi jogai gyakorlójának fő szabályként kell alkalmaznia a versenyeztetési eljárást. Az eljárásnak a következő köve­telményeknek kell megfelelnie: — a tulajdonosi jogok gyakorlója eljárási és döntési szabályainak, valamint az alkalmazott versenyeztetési sza­bályoknak az érintettek számára megismerhetőknek és áttekinthetőknek kell lenniük. A versenyeztetési eljárás keretében valamennyi lehetséges résztvevőnek azonos fel­tételeket kell biztosítani ajánlatának kidolgozásához és benyújtásához. Ennek érdekében gondoskodni kell a ver­senykiírások legszélesebb körű közzétételéről, az informá­ciók szakmai, érdekképviseleti, ágazati szervezetek, kama­rák közreműködésével történő terjesztéséről, a belső munkavállalói csoport vagy hazai befektető által tett hasonló vételi ajánlat esetén a végső elbírálásnál ezen ajánlatot kell előnyben részesíteni; — az eljárási szabályoknak érvényesíteniük kell az ál­lami vagyon hatékony védelméhez fűződő követelménye­ket; értékesítésre kizárólag a korrekt versenyeztetés ered­ményeként kialakuló árszinten, a privatizáció egyéb céljait (pénzügyi reorganizáció, műszaki fejlesztés megalapozása, közgazdaságilag ésszerű foglalkoztatási szint, valamint a munkavállalók számára legkedvezőbb jövedelmi feltételek és szociális ellátás biztosítása stb.) lehetőleg optimálisan kielégítő ajánlat alapján kerülhet sor; — az állami tulajdon értékesítésének folyamatában a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell megjele­níteni az érdekegyeztetés gyakorlatát, és a munkavállalói érdekképviseleteket a szerződéskötést követően tájékoz­tatni kell a munkavállalók foglalkoztatására, jövedelmi és szociális ellátására, illetve tulajdonhoz jutási lehetőségeire vonatkozó megállapodásokról. 2.2. Zártkörű versenytárgyalás meghirdetése A privatizáció során az állam tulajdonosi jogainak gya­korlója zártkörű, meghívásos versenytárgyalást a követke­ző célok elérése érdekében hirdethet meg: — szakmai befektetői kör privatizációs részvételének biztosítása; — belföldi piacon termelési és értékesítési szempont­ból indokolatlan monopolhelyzet létrejöttének megaka­dályozása, belföldi termelés és piac védelme; — különleges nemzeti érték megóvása; — környezetvédelmi követelmények kielégítése, külö­nösen a felhalmozott környezeti károk, terhek rendezésé­nek biztosítása; — egyes szakmakultúrák védelme. 3. Az időlegesen állami tulajdonhoz kapcsolódó tulajdo­nosi jogok gyakorlása Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesí­téséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 31. §-ában rögzítettek szerint 1993. június 30-át követően az Állami Vagyonügynökség valamennyi, társa­sággá átalakulását nem kezdett, még önkormányzó (válla­lati tanács, dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése vezetésével működő) vállalat esetében kezdeményezi az átalakulás összehangolt, a nemzetgazdasági, vállalati és munkavállalói érdekeket egyaránt figyelembe vevő, koor­dinált eljárását. 3.1. Privatizációs célból a vállalati tanács vagy a dolgo­zók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével mű­ködő vállalatok közül — már 1993. június 30-a előtt — államigazgatási irányítás alá kell vonni azokat a vállalato­kat, amelyek önkormányzati vezetése nem segíti elő az átalakulást és a privatizációt. Az államigazgatási felügyelet alá vont vállalat esetében a tulajdonosi jogok gyakorlása a privatizáció előkészítését, szükség esetén az önálló szervezeti egységekre bontást célozza. 3.2. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon hasz­nosításának formái Az időlegesen állami tulajdonban maradó társasági ré­szesedéseket az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója, a hazai és/vagy külföldi befektetőknek értékesíti; — hazai befektető erre irányuló igénye esetén hitel­­konstrukciók keretében vagy részletfizetésre eladja, lízing­be adja, opciót köt ki rá;­ — társaságokba, befektetési alapokba, portfólió cso­magokba helyezi; — a törvényi előírásoknak megfelelően ingyenesen át­adja az Irányelvek II. fejezet 5. pontjában szereplő szerve­zeteknek, az ott rögzített módon; — különböző technikákkal vagyonkezelésbe adja; — a kárpótlási célokra felhasználja. Az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetek azok­nál a gazdasági társaságoknál, ahol meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, a társaságok jogilag szabályo­zott­­ döntéshozatali rendjének megfelelően érvényesítik tulajdonpolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzéseiket. Ez kiterjed az irányító testületek összetételének meghatáro­zására és a működésükkel kapcsolatos követelmények ki­dolgozására, valamint tevékenységük időszakonkénti el­lenőrzésére, elismerésére vagy szankcionálására.

Next