Magyar Köztársaság, 1913 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1913-01-14 / 1. szám
1913. JANUÁR 14. RESPUBLICA. Irta: PETŐFI SÁNDOR*. Respublica, szabadság gyermeke S szabadság anyja, világ jótevője, Ki bujdosol, mint a Rákócziak, Köszöntelek a távolból előre ! Most hódolok, midőn még messze vagy, Midőn még rémes, átkozott neved van, Midőn még, aki megfeszíteni kész tégedet, azt becsülik legjobban. Most hódolok, most üdvözöllek én, Hisz akkor úgy is hódolód elég lesz, Ha a magasból ellenidre majd A véres porba diadallal nézesz. Mert győzni fogsz, dicső respublica, Bár vessen ég és föld elédbe gátot, Miként egy új, de Szent Napoleon, Elfoglalod majd a kerek világot. Kit meg nem térit, szép szelíd szemed, Hol a szeretet oltárlángja csillog, Majd megtéríti azt szilaj kezed, Melyben halálos vésznek kardja villog. Te leszsz a győző, a diadal iv Ha elkészül, a te számodra lészen, Akár virágos tarka pázsiton, Akár a vérnek„vörös tengerében ! ”) Petőfi Sándor születésének 90-ik évfordulóját azzal ünnepeljük, hogy leközöljük halhatatlan lelke legszentebb himnuszát. A „Republica" című vers a mi eszménk előtt való gyönyörű hódolat. Kérjük polgártársainkat, hogy a maguk hatáskörében hassanak oda, hogy Petőfinek ez a verse hazafias ünnepélyeken minél gyakrabban csendüljön fel. Egy hadseregnél hatalmasabb erőt jelent hazánkban, hogy a világirodalom legnagyobb zsenije a köztársasági eszmének volt halálos hűségű katonája. Szerk .