Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 10. évfolyam (Budapest, 1923)
Számok listája - 4. szám
Franciaország. A francia katolikusok harciassága. A francia katolikusok régebben a túlzó türelemnek iskolapéldái voltak. Szabadon rágalmazhatta ott az Egyházat és papságot bárki, keveset törődtek vele. Ujabban azonban ép ellenkezőleg áll a dolog. Bárhol és bárki ajkáról hangozzék el valami egyházbántó, vagy a papságot sértő kijelentés, a leghatározottabb, sőt éles választ kap reá az illető hamarosan. A küzdelemben — mint Franciaországban minden téren — a püspökök harcolnak az első sorban és ép nem tartják magas méltóságuk leereszkedésének, ha a választ nevükkel írják alá. A legutóbb például Painlevé v. képviselőházi elnök egyik beszédében lekicsinylő megjegyzést tett a papságháború alatti viselkedéséről. Néhány nap múlva csak úgy röpültek feléje a tiltakozások. Legelőször felelt neki Dubois bíboros, aki Painlevé megjegyzésével szemben odaállította a statisztikát: mozgósítottak 52.699 papot, teológust és szerzetest; ezek közül hősi halált halt 4618, nyilvános dicséretben részesült 10.414; hadi keresztet kapott 9378; a becsületrend lovagja lett 895 stb. A legélesebb volt a bayonei püspök nyílt levele, aki utalván arra, hogy Painlevé ismerte az adatokat és mégis becsmérelte a papságot, tehát —írja — «amit tett, az becstelenség, mert hitványan hazudott». Anglia: Imádság a parlamenti üléseken. A brit birodalom valamennyi parlamentjének üléseit imádsággal szokta megnyitni az elnök. Ez alól a dicséretes szokás alól kivételt képezett a quebec-i (Kanada) parlament. Most aztán ott is megszavazták az ülések előtti imádságot. Az elnök olvassa, a képviselők állva utána mondják az imát, melynek szövege a következő: «Mindenható, örök Isten, akitől származik minden hatalom és minden bölcsesség ered, aki által királyok uralkodnak és törvényeket hoznak, íme, egybegyűltünk szent színed előtt, hogy országunk javát és haladását előmozdító törvényeket hozzunk. Kérünk Téged, segíts meg minket, eh Te könyörületnek Istene, hogy ne kívánjunk mást, mint olyat, ami megegyezik a Te akaratoddal, s hogy az ilyet aztán bölcsességgel keressük, biztosan felismerjük, tökéletesen véghez vigyük a Te szent nevednek tiszteletére és dicsőségére, országunknak pedig becsületére. Ámen.)) Valamikor szó volt arról, hogy a magyar parlamentben is imával kezdjék meg az üléseket. Sajnos, mint sok más «keresztény» terv, ez is elmaradt. Az «Evidence Guild», 1918. áprilisában alakították meg. Célja: az Egyház megismertetése. Egyik leghathatósabb módszere: konferenciák a szabad ég alatt. Ezeket conferancier-k és conferancierek (férfi és nőszónokok) tartják, akiket erre a hivatásra tökéletes és teljes vallásoktató tanfolyamokon képeznek ki s akiknek csakis sikeres vizsga után szabad nyilvánosan föllépniök. Novemberben volt a Guildnek első nemzeti kongresszusa Westminsterben, Bourne bíboros elnöklete alatt. Hogy igazán szükségletet elégít ki, mutatja gyors elterjedése. 24 szónoka van már, ezek átlag 20—30 beszédet mondanak hetenkint Londonban és a vidéken. Bourne bíboros azt mondta, hogy ő nem ismer Angliában oly intézményt, amely világosabban viselné magán az isteni Gondviselés irányító munkájának bélyegét.) Elmondotta azt is, hogy a boldogult Vaughan atya, aki szintén tevékeny tagja volt, egy nagy feszületet hagyományozott a Guildnek, melyet ő használt szabadban tartott prédikációinál London szegény negyedeiben. Buzdította a bíboros a nőket is, akik szép számmal vannak képviselve a szónokok közt, hogy folytassák nemes munkájukat. Örömmel jelentette, hogy egy nagy katolikus kollégium felső osztálybeli tanulói kérelmezték az engedélyt arra, hogy a szünidőben a Guilddel közreműködhessenek. Megelégedéssel látja, hogy idegen papok tömegesen kérnek felvilágosítást a Guildről. Megjegyzendő, hogy Angliában a szabadban tartott •1 253*