Bernhard Zsigmond szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 11. évfolyam (Budapest, 1924)
1-12. szám tartalomjegyzéke - TÁRCA - Bihari Ákos†: Gondolatok Krisztus zsámolyánál (vers)
mozgási törvényeit megfejthetjük a tudomány kipróbált eszközeivel , de sem a hatalmas világgépezet működésére befolyást nem gyakorolhatunk, sem a dolgok végső okait — hogy miért van minden úgy, mint van — ki nem fürkészhetjük, ahhoz a mi erőnk és értelmünk nagyon parányi". Az olvasó várja, hogy választ kapjon e nagy kérdésre , s ha a leíró tudomány nem képes reá, mondjuk ki azt bátran a bölcselet és kinyilatkoztatás alapján, nehogy a kétely vagy épen a hitetlenség fullánkja ejtsenek rajta sebeket. Nincs az a tudományos munka, melynek becsét csökkentené, ha olyankor, midőn szinte önkéntelenül ajkunkra tódul egy-egy megfejthetetlen kérdés, arra mindjárt megnyugtató választ is kapunk ; ellenben kétségtelen, hogy minden kitérés a felelet elől hiányossá teszi és értékében némileg leszállítja a különben tán igen magas színvonalú könyvet is, mert csalódás érzetét kelti az olvasóban. Legtöbb kifogásunk „Az őslények világa" című kötet ellen van, a Lambrecht Kálmán : „A föld és az élet történetei" alcímet viselő munkájában ugyanis nem kezeli tárgyát azzal a komolysággal, mellyel ilyen rendkívül fontos kérdést kezelni kellene egy, a tudomány vívmányait népszerűsíteni óhajtó munkában. Színesen és rendkívül élvezetesen megírt könyve ugyanis Kiplingre,Jókaira, sőt az atheista gondolkodású Anatole France-ra is hivatkozik s nem átalja a különben ragyogó tollú, de mélységesen destruktív francia írónak hirhedt vallásgyalázó „Île des Pingouíns"-jét „a nagy francia lángelme legragyogóbb művé"-nk nyilvánítani. Könyvén általában bizonyos darwinista felfogás húzódik keresztül, ami a tudomány mai álláspontja mellett, sérti a mindenekelőtt tárgyilagosságot kereső olvasót. A kötetsorozatnak valószínűleg szép könyvkereskedői sikere is lesz, amit jelentékenyen fokozna azonban az, ha a vállalat szerkesztősége nyíltabban is kifejezésre juttatná világnézleti felfogását. Dr. Bozóky Géza: 'S Reserl vom Burgenland, von Alfred von Schwartz. Rötfig-Romwalter nyomda. Sopron. Alfred von Schwartz régi soproni patriciusi család sarja. Neve Nyugatmagyarországon akkor lett ismeretes, mikor a soproni népszavazás előtt megírta keményveretű hazafias verseit, amelyeket röpirat alakjában házról-házra terjesztettek. Midőn a népszavazás a német községekben ennek ellenére rosszul ütött ki, megírta „Die Zukunft der Deutschen in Ungarn" című füzetét, amely a külföldön is nagy feltűnést keltett. Azóta több füzet került ki tollából, mint pl. a Velencéről szóló „Die Republik der Kunst" című eredeti értekezése, a „Lob den Lehrern" című carmen magistrale és mások. Legújabb füzete „S Resert vom Burgenland'" címmel hagyta el a sajtót. A füzet három elbeszélést foglal magában, amelyeknek rövid tartalma : Sopron környékén élt egy tanító, kinek két fia a harctéren elesett. Nemsokára a felesége is követte a két fiát. Azóta minden reménye hajadon lányában, az angyali lelkű Reserlben összpontosult. A tanító és Reserl rendületlenül hitték, hogy Magyarország győztesen kerül ki a világháborúból. A háború kimenetele azonban csaknem megrendítette hitüket a Magyarok Nagyasszonyában. Midőn pedig a tanító szülőföldjét Ausztriához csatolták, Reserl hervadni kezdett s nemsokára meghalt, mert szülőföldjétől megválni és Magyarország nélkül élni nem tudott. Reserl éjjel megjelenik álmában apjának és elmondja, mit látott a mennyországban. Elmondja, mint került a mennyország könyvelési -¡ 188 •̇•