Bernhard Zsigmond szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 13. évfolyam (Budapest, 1926)

1-12. szám tartalomjegyzéke - TANULMÁNYOK - Dr. Kecskés Pál: Az "Üdvhadsereg"

helyet elbocsájtott rabok részére. Az összes szociális intézményük száma 1446. A tisztek száma 29,430, a helyi tiszteké 98,007.­ Annak a szociális munkának az elveit, mely az üdvhadsereg intézményeiben megvalósul az alapító „In darkest England" című, már említett könyvében ismertette. Felsorolja ebben a könyvben a segítségre szorulókat, a nagytőke önkényének kiszolgáltatott tömegeket, a szegénység páriáit, az alkoholizmus és a prostitúció áldozatait, a gonosztevőket, az elhagyott gyermekeket. Számszerű statisztikával iparkodik a közvélemény figyelmét a nyomor hihe­tetlen méreteire felhívni s sürgeti a segítséget. A segítségnek elő­ször is a törvényhozás részéről kell kiindulnia. Igazságos törvé­nyekkel kell a munkások és munkaadók közti viszonyt szabá­lyozni ; a munkátalanoknak a gyarmatokban kell megélhetést biz­tosítani. Reformra szorul a börtönügy is. Ne bosszúállás, hanem javítás és tisztességes munkára való szoktatás legyen a börtönök célja. Állami törvényekkel kell visszaszorítani a prosztitúció szemér­metlen előnyomulását is. Az állam után lépjen közbe a társada­dalom is s a szociális tevékenységben való részvétellel iparkodjon a nyomort enyhíteni. A nemeslelkű emberbarát iránt akarta az angol közvélemény elismerését kifejezni, mikor London 1904-ben William Booth-t a város díszpolgárává avatta. Legnagyobb kitüntetés, mely angol férfit érhet! Az angol király ismételten kimutatta iránta nagyra­becsülésének jelét. Oly kiváló egyházi férfiú, mint Manning kardi­nális is elismeréssel adózott az üdvhadsereg karitatív tevékeny­ségének. Természetesen az érdekeikben sértett gyárosok, mulatóhelyek, korcsmák tulajdonosai közül sokan nem nézték kezdettől fogva jó szemmel a mozgalmat s iparkodtak azt nevetség tárgyává tenni. Ellenséges érzéssel vannak eltelve az üdvhadsereg iránt a szociáldemokraták is. A vallási szempont kiemelése ellenkezik materialista felfogásukkal, a mértékletesség és az egyszerű élet­mód hangsúlyozása szemben áll a „szociális jólét"-ről vallott nézetükkel. Valláserkölcsi tekintetben az üdvhadsereg gondolatvilágának vezető elve ebben a rövid, tömör angol kifejezésben foglalható össze: „practical religion." Ez a gyakorlati vallásosság nem a vallási elvek szerinti életet jelenti, hanem a vallás lényegét a szeretet gyakorlásában látja. Az üdvhadsereg katekizmusa szerint: „A bűn lényege az önzés, vagyis saját énünk igényeinek Isten tisztelete és embertársaink javára való tekintet nélküli kielégítése."­ Az ember megtérése ennek megfelelően abban az elhatározásban áll, mely szerint szakít eddigi önző életmódjával s ezentúl Isten törvényei s embertársai javára akar élni. A megtérés a bűnbánat felébresztésével történik; a korábbi rossz hajlamok gyengülése ad a megtérésről, a „Salvation"-ról kétségtelen bizonyítékot. Ezek­ 3 60 Jahre Heilsarmee. Berlin 1925. * Doclrines of S. A. Sect. 111. 10. SO 2 •*•

Next