Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 14. évfolyam (Budapest, 1927)
1-24. szám tartalomjegyzéke - TÁRCA - Pierre L'Ermite-Trugly: A szakácsnő
Könyvek •H . Kö sző a császári generális ellen. Az összeesküvés lelke egy egyszerű bányász, Koncz Miklós, egy keménygerincű alispán és egy nagyratörő császári hadnagy. Az összeesküvés ugyan nem sikerült, de az elnyomott magyarok lázadó álma megadja a szikrát a Rákóczi-féle szabadságharc kitöréséhez. Az író az eseményeket egy bájos szerelmi történettel szövi át. Gyallay Domokos ügyesebb elgondoló, mint elbeszélő. Kissé adattárosan sűrűsíti az eseményeket és a száraz adatokat nem tudja áthidalni az író meglátásával és a költő lendületével. Ezzel szemben azonban kitűnően tud karakterizálni. Az események beállításában, az alakok megrajzolásában és színezésében, még a helyszín szerepeltetésében is erősen érzik rajta Jókai hatása, a mesemondó Egy az Isten című regényének halvány körvonalai kísértenek a regényben. De azért igazságtalanság volna azt mondani, hogy az író nem a saját lábán jár. Az biztos, hogy hatott rá Jókai világa, de emberei azért más vágásúak, több bennük az ember, mint a Jókai-féle hősökben. Az író ezenkívül kitűnően ismeri az erdélyi lelket. Látszik, hogy ott él az erdélyi bércek között, ismeri fiainak minden lelki titkát. Kovács Gáspár: Balassa Imre: Nagy idők. Budapest, 1927. Világirodalom kiadás. 374 l. Petőfiről regényt írni merész dolog, egyrészt a költő alakjának nagysága, másrészt közelsége miatt. Az összes magyar költők közül ugyanis Petőfi van legközelebb a magyar közönséghez életével és költészetével egyaránt. Balassa Imre a nehéz feladatot elég ügyesen oldotta meg. Petőfi ismert életrajzi adatait használja fel, de az újságíró és a kitűnő stiliszta meglátásaival és hangulatképeivel feldíszíti a száraz vázakat, így elevenednek meg a soproni és a pápai napok, így nő ki előttünk a költő, így ismerkedünk meg szüleivel, így jönnek a debreceni szenvedések, majd az egri órák, a pesti elindulás és tovább, tovább. Petőfi életének minden világos és szép, dicsőséges és szomorú dátuma. Ha csak ennyi volna azonban Balassa könyve, akkor nem volna más, mint a Ferenczi Zoltán féle adatok felszínesítése. De az író nem áll meg az adatok egyszerű felsorolásánál. Az idő és az a világ, amely a «nagy idők» neve alatt ismert előttünk, megelevenedik a maga lelkével, embereivel, az események görgetőivel. Nemcsak Petőfi él ebben a könyvben, hanem az akkori idő minden nagy alakja: Széchenyi és Kossuth, Wesselényi és Bem, Mészáros Lázár és Klapka, István nádor és Ferenc király, Windischgraetz és Görgey s mindenki, akinek csak szerepe volt az olyan dicsőségesen induló és olyan gyászosan végződő szabadságharcban. Amit Petőfiről mond a szerző, az nem sokkal járul hozzá a költő rejtélyes és rendkívüli egyéniségének megértéséhez, de amit a Julia kérdés tisztázásához kapunk, amit ennek a szintén rejtélyes nőnek lelkivilágához ad, az igen értékes és a Petőfi-dráma megértését igen megkönyíti. Ellenben a kortársak egyéniségéről, különösen pedig Kossuth és Görgey jellemzéséhez, Steier Lajos adatai nyomán olyan érdekes és eddig ismeretlen színeket kapunk, amelyek egészen új megvilágításban mutatják be a szabadságharcot és egyben megértetik, miért kellett olyan gyorsan elbuknia az eszmének és főleg, miért olyan csúfosan. Emberi hibák, a legnagyobbak vetélkedő hiúsága, asszonyok politizálása, árulás és torzsalkodás vicsorítják fogukat a könyvből felénk. Balassa Imre könyve tehát, ha nem is tökéletes regény, de olvasmánynak lebilincselő és új, görögtűz helyett őszintébb megvilágításban mutatja be Petőfi korát. Ahogy ezt teszi, nem sért kegyeletet, de nem is áradozik szertelenül. G.J. Kacsó Sándor: Utoljára még megkapaszkodunk. Elbeszélések. Kolozsvár, 1927. 1921. Kacsó Sándor az erdélyi magyar irodalom egyik legfiatalabb és sokat igérő képviselője. Folyóiratokban itt-ott már találkoztunk nevével, ez az első könyve. Ami a kötetben legelőször megkap, az az erdélyi magyar nyelv hamisíttatlan zamatja, szépsége és minden virága. Üdítően hat ez a mai magyar könyvpiacon, ahol a nyakatekert magyarságú könyvek páváskodnak, míg az igazi értékeknek alig akad kiadójuk és olvasójuk. Kacsó Sándor Kolozsvárról jön könyvével, az erdélyi virágok és erdők illatát hozza magával és szeretettel kell fogadnunk. Elbeszélései rövid életképek, de minde n 1651