Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 18. évfolyam (Budapest, 1931)
Számok listája - 11. szám
A „Magyar Kultúra" előfizetési ára egész évre 14*40 P. ==^= Egyes szám 80 fillér. . Külföldre a portókülönbözet hozzászámítandó. — Csekk-szám: 33.107. Kéziratokat csak a portó mellékelésével küldünk vissza. — Levelekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolunk. Kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Honvéd utca 10. szám. Szerkesztőség: VIII. kerület, Horánszky utca 18. szám. A Katolikus Lexikonról szóló sorok nem akarnak sem hiú öndicséret, sem hízelgő tömjénfüst lenni. Csupán a nagy művön pünkösdi lélekkel dolgozó tudós férfiaknak és az érdeklődő nagyközönségnek szánt jóleső megállapítás ez arról a lelkes fogadtatásról, amellyel a katolikus társadalom minden rétege a Katolikus Lexikon I. kötetének megjelenését fogadta. Gróf Mikes János szombathelyi püspök úr így ajánlja: «... Ez az égető hiányt pótló munka valóságos arzenál, melyben az olvasó mindazt megtalálhatja, ami a bölcselet, hittudomány, hitvédelem, erkölcstan, egyházjog, hazai és egyetemes egyháztörténelem, világirodalom, egyházi földrajz és statisztika, művészettörténelem, zene, neveléstan stb. terén csak érdekelheti mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban. Az áltudomány támadásaival, a történelmi ferdítések, bölcseleti, kultúrtörténeti és szociális tévedések tömegével szemben az igazságot a maga teljes megvilágításába helyezi s így a katolikus álláspont és igazság hangos hirdetője, biztos útmutatója, egyben a katolikus világnézet védőpajzsa... A mű az intelligens világiaknak különös hasznára lesz, mert a tudomány minden ágában és az élet minden, eddig talán célzatosan, vagy helytelenül megválaszolt kérdésében is maradék nélkül megismerhetik belőle a katolikus álláspontot...» A Katolikus Szemle májusi számában dr. Sebes Ferenc kegyesrendi tartományi főnök ilyen ismertetést ad a Katolikus Lexikonról: «... Vallási kérdések iránt érdeklődő világi embernek a múltban vagy a középiskolai vallástani könyvek, vagy idegennyelvű teológiai szakmunkák kínálkoztak. Ámde amazok nem felnőtt, mondjuk főiskolát végzett ember szellemi színvonalához voltak alkalmazva, emezek tartalmának birtokbavétele pedig sok időt és fáradságot igényelt. A mai életviszonyok között már régóta élénken mutatkozott egy olyan «Nachschlagebuch»-féle, «kérdezz-felelek» jellegű munka szüksége, melyben egy-egy felvetődő kérdésre kevés utánjárással megbízható, tömör és szabatos feleletet talál az ember. Ezt a régi hiányt óhajtja megszüntetnia katolikus ismeretek tömör enciklopédiája», a Katolikus Lexikon, mely nem egyoldalú, sem egy nézőpontra merevedő, hanem a katolikus egyetemesség sok szempontjából dolgozik s éppen ezért őszinte, igaz és gazdag. Hisszük, hogy ez az utóbbi években fölburjánzott lexikonirodalom termékei közül rendeltetésénél és belső értékénél fogva magasan kiemelkedő munkahelyes ismeretek közvetítésével, tévedések, balvélemények, ferde felfogások eloszlatásával megbecsülhetetlen szolgálatot fog tenni az egyszerű híveknek, a papságnak, a katolikus kérdésekkel foglalkozó szónokoknak, íróknak, újságíróknak, tanárembereknek stb., sőt a jószándékú nemkatolikusoknak is.» Baráczius József prépost-kanonok tollából került ki az Egri Egyházmegyei Közlöny május 15-iki számában megjelent következő ismertetés: «... Semmi sem bizonyítja jobban a Katolikus Lexikon életszükségletét, mint a legfrissebb kultúresemény. Megdöbbenéssel olvastuk mindnyájan a napilapokból, hogy a Magyar Kálvin Szövetség feliratot intézett a Református Egyetemes Konventhez a főkegyúri jog kérdésében. Ez az egyetlen sértő eljárás egymagában is minden szónál hangosabban bizonyítja, hogy a Katolikus Lexikonra égető szükség van, hogy a történelmi hamisításoknak, felekezeti erőszakoskodásnak vagy marxi tudatlanságnak áldozatul ne essenek saját hittestvéreink tájékozatlanságuk folytán. Nem üzleti érdek vagy irodalmi becsvágy sarkalta tehát a szerkesztő-kiadó bizottságot a Katolikus Lexikon létrehozására, hanem a fenti sajnálatos eseményhez hasonló okvelellenkedések cáfolatára akar fegyvert adni híveinek kezébe, másrészről pedig a katolikus tudási és a vallási általános műveltséget óhajtotta előmozdítani. Mert a Katolikus Lexikonban egybegyűjtve találjuk meg mindazt a kultúrmunkát, amit a katolicizmus kétezer év alatt létrehozott. A praktikus mű felvesz minden katolikus dolgot, személyt, eseményt, intézményt, törvényt, ami csak katolikus ember érdeklődésére számíthat. És az egyes témákat nem felekezeti elfogultsággal, hanem katolikus egyetemes szempontból tárgyalja. Megelégedéssel lapozgattam a termetes, vaskos kötet betűrengetegében ; büszke öntudattal állapítom meg, hogy az utolsó évtizedben megjelent sokféle lexikon közül messzire kimagaslik a Katolikus Lexikon a tartalom gazdagsága, a közlés határozottsága, szabatos fogalmazása és pártatlan igazságszeretete által.»