Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 27. évfolyam (Budapest, 1940)
Számok listája - 8. szám
A Morf-irat- Ti Tu 1+11 t-ag előfizetési ára egész évre 12 P, negyedévre 3 P, egyes szám ára 50 fillér. — Külföldre a portókülönbözet „Mdgydr IVUllUrd. hozzászámítandó. (Szlovákiai előfizetés ára 92 K. Főbizományos Szent József-könyvkereskedés. Bratislava, Lőrinc-kapu utca 3. Minden előfizetés és reklamáció ide küldendő.) — A Feuerreiter-melléklet negyedévi ára 2 pengő, egész évre 8 pengő. — Csekkszám 33,107. — Kéziratokat nem őrzünk meg s csak a porta mellékelése esetén küldünk vissza. — Levelekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolunk. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Horánszky utca 20. T.: 1-312-05. — Fiókkiadóhivatal: PÁZMÁNY papír- és könyvüzlet, Budapest, VIII., Baross u. 82. Telefon: 1-354-79. Könyvek Csávossy Elemér S. J.: Ige és élet. Korda. Régebben elhangzott, de időszerűségükből s hatásukból mit sem vesztett szentbeszédek gyűjteménye. Az egyházi évnek ádvent és a mennybemenetel napja közé eső ünnepeiről s több vasárnapjáról szóló prédikációkat, illetve vázlatokat ad, amelyeket néhány alkalmi beszéddel egészít ki. A karácsonyi és húsvéti ünnepkör természetének megfelelően a krisztusjövet és megváltás gondolata, a lelkies öröm és szenvedés értéke, majd a Szentlélek sugalmazó szerepe, az Egyház tanítótekintélyének biztonsága s a Szent Szív szeretete — teszik a tizenkilenc beszéd vezérgondolatát. Eredeti elgondolásúak, tömörek és szemléltetőek a kiváló szerző beszédei. Komoly lelkiség, a kor ezirányú igényeinek okosan számító ismerete, a lélekművelés harcos szeretete és mély, dogmatikus megalapozás jellemzi azokat. Vonzó, megnyerő módon, a rendszeres és fegyelmezett gondolkozónak biztonságával fejti ki gondolatait. Hitszónokaink jól használhatják, de lelki olvasmánynak is elsőrangú. Az elsőnek jelzett kötet után örömmel várjuk a következőket. Cser Palkovits István Dr. Ervin Gábor: Mutasd meg az Atyát. Korda. A sikerült lelkigyakorlatos kötet méltán állítható a szerző nemrégen kiadott ifjúsági szentbeszédgyűjteménye mellé. Leányok számára íródott ez is, a női lélek problémáinak, feladatainak ismeretében. Stílusa kedves, példái találóak, szemléltetőek; előadása egy pillanatra sem úntat. Finom, meleghangú, de ahol szükséges, határozott formában is tud szólani, mert megérti és igaz szeretettel akarja szolgálni sok gyengeségre hajló, de eszményi erkölcsi magasságokba is lendülni tudó leánynemzedékünk lelkiségét. Témáit nem kezeli terjengősen s mégis mindent elmond róluk, amit közvetlen célkitűzése s a leánylélek igénye megkíván. Eltér ugyan a szentignáci lelkigyakorlatok páratlan lélektani kereteitől, de sikere így is hiánytalan, mert a fiatal női lélekhez inkább közelálló életkérdéseket boncolgatja s ebben újat is ad. Különösen megkapóak a bűnbánat könnyeiről, a helyes életörömről, az érzelmes leánylélek számára annyira fontos öntudatos hitről s a segítő szeretet apostoli gondolatairól írt elmélkedései. Katolikus diákleányaink — de hittanáraik is — örömmel vehetik kézbe. Cser Palkovits István Hézser László dr.: Harc a magyar jövőért. Novák Rudolf és társa, 1421. A magyar nemzet jövőjének féltése vonul végig a könyvön és ez az egyetlen mentsége ennek a munkának. A szerző a magyar nemzet jövőjét kizárólag biológiai alapokon kívánja megszervezni, mert ,,egy nemzet életképessége attól függ, hogy milyen a társadalmi és kulturális szervezettsége", a „biológia álláspontja szerint egy nemzet létét és kultúrájának fennmaradását csak egy jól megszervezett fajvédelem útján tudja biztosítani". A fajvédelem szerinte az átöröklési anyag (chromosoma, gen) gondozása, „hogy a faj embertermése minél jobb minőségű legyen, értéktermelő képessége nemzedékről-nemzedékre emelkedjék". A könyv újat nem mond, hanem visszhangja annak a külföldi féltudományos irányzatnak, amelynek egyetlen értékmérője a kiválasztott faj felsőbbrendűségének érdeke. Adatait és érveit megtévesztően tudja csoportosítani. Az egyik bekezdést például így kezdi (112. oldal): „A sterilizációval szemben felhozott jogi, erkölcsi és egyházi érvek szintén nem jelentenek legyőzhetetlen akadályokat", ugyanezen fejezet utolsó mondata: „Valóban joggal nevezi Muckermann jezsuita apát (!) az eugenikát a legnemesebb emberbaráti cselekedetnek." A fajvédelem mai káoszában a szerző nem tud kritikai szemmel eligazodni; készpénznek vesz minden lenyomtatott adatot és elfelejti, hogy a magyar jövőt nem lehet egyedül „szervezett biológiai" alapokra felépíteni, mert minden egyoldalú világboldogító törekvés előbb-utóbb csődöt mond és súlyos bajt okozott, ahol egyeduralomra tesz szert, akárcsak a ma már levitézlett materializmus. Herman János Szunyogh X. Ferenc: Mindenki. Középkori misztériumjáték. Ez a misztérium visszaviszi az ősi drámai anyagot oda, ahonnan sok évszázaddal ezelőtt kiszakadt, a liturgiához. Nem annyira előadásmódja, dialógjai éreztetik az ősforrást, hanem főleg a benső feszültség, ami át- és áthatja az egész anyagot. Milyen egyszerű is a tartalma! Eljön a Halál a mulató Mindenkiért, aki a rettegés bódulatában egy órai haladékért könyörög. Kapkodva fut menedéket keresni mindazoknál, akiktől segítséget remélhet. De hiába hajszolja a barátokat, a rokonokat, a pénzt, sorsa eldőlt, a számadásra kell mennie. És a számadáson sincs védelmezője, még a Jóság sem tud rajta segíteni. De íme, előtűnik a Bánat, amit életében naponta egy-egy Avéval hívogatott, így vonulnak Isten elé és a borzasztó vádak sikoltó zűrzavarából kimenekül a lelke. — Ennek a misztériumnak anyaga már félezer éven keresztül számtalan változatban öltött drámai alakot Hoffmannsthal Jedermannjáig. De a változatok rendszerint megalkudtak a kor divatjával. Szunyogh visszaállítja a moralitás benső formáit eredeti mivoltába, ezt pedig azzal éri el, hogy az ősi liturgia lelkét leheli bele. Csak ilyen tiszta misztérium tudja az átlátszó egyszerűségen keresztül így egybevonni a lét rengeteg problémáját és belezúgatni az örökkévalóság roppant harsonáit. Mérő Mihály Leonhard Grimm: Der katholische Christ und seine Welt. Herder. Freiburg. 1940. A katekizmus tartalmát folyó beszédben, irodalmi kidolgozásban adja ez a munka. Tekintettel a korviszonyokra és a korszellemre, sok tekintetben a hitoktatást és a szentbeszédeket kívánja pótolni. Ügyes és nem szemetszúró apologétikus megjegyzésekkel, érdekes példákkal, a Szentírás és liturgia felhasználásával dolgozik. Alkalmas forrás az 1332. kánonban előírt felnőtt-katekézisekhez, különösen a németajkú plébániák használatára. Ezt a jellegzetes népi íz és felfogásmód miatt, a német néplélek kitűnő ismeretéből eredő dicséretes alkalmazás miatt is kiemeljük. Ervin Gábor Zeugen des Wortes. Herder-Verlag. 1940. A Sammlung Göschen és Sammlung Kösel formátumában megjelenő új, értékes sorozat az egyházi irodalom régebbi és újabb klaszszikusait szólaltatja meg. Antiochiai Ignác, Morus Tamás levelei után, Szent Ágoston, Jeruzsálemi Cirill válogatott beszédei mellé az olcsó, de kifogástalan kiállítású füzetecskék sorában most Szent Patrick önéletrajza, Szent Ciprián pásztorlevelei a Dioklécián-féle üldözés idejéből és válogatott prefációk a mai liturgiában már nem használatosak közül adják a három utolsót. Szent Ciprián pásztorlevele az aposztatákról megdöbbentően aktuális. „Hiába mentegetődztök, — szól az egyházatya — inkább a számkivetést és vagyonelkobzást kellett volna választanotok!" Szent Patrick írásában a hivatásához hősiesen ragaszkodó apostolt csodálhatjuk. A Dankgebet der Kirche című könyvecske a Sacramentarium Gregorianum, Gelasianum, Leonianum és más ősi liturgiák csodálatosan mély és színes prefációit gyűjti csokorba. Milyen kár, hogy a Hurter-féle gyűjtemény kifogyott, úgyhogy a hasonló klasszikus szövegek olcsó latin nyelvű kiadása nem áll a papság és a hívek rendelkezésére! Viszont milyen tiszteletreméltó az a német olvasóközönség, amelynek számára érdemes ilyen sorozatot kiadni! Ervin Gábor Dr. Pfeiffer János: Emlékezés gróf Esterházy Károly püspökről. Egyházmegyei könyvnyomda, Veszprém. A rövid, de alapos ismertetés a 18. század egyik kimagasló egyházi férfiának, a váci, majd egri püspöknek kinevezett Esterházy Károlynak állít emléket. A szentéletű püspök lelkipásztori működését Pápán kezdte meg. A füzet tulajdonképen Esterházyt, a pápai lelkipásztort rajzolja meg. 130