Magyar Kulturszemle, 1943 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1943-01-15 / 1. szám

általában felnőtt katolikusoknak szánta. A vallásos cselekményekkel kapcsolatos minden esetre vonatkozólag rövid mon­datokban megadja a megfelelő gyakor­lati tanácsot „Minden mondatát szere­tet sugallta. Olvasgassuk hát jó szívvel és mi is szeretettel sugározzuk tovább“ Egyéb művek Borotvás Nagy Sándor: Nagy ma­gyar gazdák. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó, 150 lap. (Fűzve 3.20). Öt nagy magyar gazda: Tessedik Sá­muel, Nagyváthy János, Cserháti Sán­dor, Baross László, Székács Elemér életpályáját és működését ismerteti a Népszerű Közgazdaság című sorozatnak e száma. A szerző gondos rostálás után szűkítette le a nagy magyar gazdák né­pes sorát erre az öt egyéniségre. Erre a hely szűke mellett az is ösztönözte, hogy főként azokról akart szólni, akik nemcsak kiváló gazdálkodók voltak, ha­nem e mellett megvolt bennük „a neve­lői lelkűlét” ”is. Az itt ismertetett gaz­dák csakugyan jelentős hatással voltak a magyar gazdatársadalomra: az egyik irodalmi téren, a másik élőszó útján, elyik pedig a legközvetlenebb példamu­tatással. Dán György: Ó meg én! Szent István- Társulat 168 lap. (Fűzve 3.20). Leányok és asszonyok számára írta a szerző ezt a könyvet, amely a boldog házasság feltételeit mutatja be. A könyv rövid fejezeteiben részletesen kitér a házasságot megelőző és a házassággal kapcsolatos minden mozzanatra s vilá­gos stílusban mutat rá a hibákra és másrészt azokra a kellékekre, melyek a házasságot boldoggá teszik. ír a jegyes­választásról, flörtről, szerelemről, csa­ládról, vagyonról, az életkorról, a je­gyességről, a házasságról mint szent­ségről, a házasság benső értékeiről, a válásról, gyermekáldásról, az édesanya szerepéről, az otthonról, a féltékeny­ségről, a meg nemértett asszonyról és általában mindenről, ami a témakörbe tartozik. Végső megállapítása: a házas­ság csak Istennel lehet boldog. Dr. Horn József: A közgazdaságtan nemzeti rendszere. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó, 86 lap. (Fűz­ve 3.20 P). A Népszerű Közgazdaság című soro­zat legújabb kötetében Horn József a legszükségesebb gazdasági ismeretek rö­vid, összefüggő rendszerét ismerteti, fő­ként Liszt Frigyes, a nagyszerű mult­­századi német közgazdasági író nyomán. Könyvében bemutatja a modern köz­gazdaság kialakulását, majd a közgaz­daságtan megalapozóiról és további fej­lesztőiről, köztük főként Liszt Frigyes­ről szól. Ezután a nemzet termelőerőit, a vámproblémát, ennek német vonat­kozásait tárgyalja. Könyve igen alkal­mas arra, hogy a közgazdasági művelt­séget terjessze. Kadic Ottokár dr.: A budavári bar­langpincék, a várhegyi barlang és a barlangtani gyűjtemény ismertetése. A Magyar Barlangkutató Társulat Várhegyi Bizottsága kiadása, 28 lap. Az értékes tanulmányban Kadic Otto­kár dr., a kiváló magyar barlangkutató a budavári barlangpincék és a várhegyi barlang részletes barlangtani leírását adja. A budavári barlangpincék a Vár­hegy mélyében labirintusszerűen össze­vissza futó, titokzatos földalatti üregek s velük a tudomány még alig foglal­kozott. Sokáig a törökök által kivájt üregeknek hitték őket, csak 1931-ben derült ki, hogy természetes úton kép­ződtek, vagyis mésztufabarlangok. Az író sorra veszi a különböző barlangokat, azok egyes szakaszait és ezeken belül az egyes termeket s egymásután ismer­­­teti őket. A tanulmányt a barlangok különböző részleteiről felvett szép fény­­képfelvételek egészítik ki. Lajtor László: Németország szervezeti kialakulása a második birodalomig. Faust kiadás, 30 lap. (Fűzve 30 fillér). A Faust kis könyvei című füzetes vállalkozás hatodik számaként jelent meg Lajtor László tanulmánya, mely­ben röviden áttekinti a német biroda­lom szervezetének kialakulását. Figye­lemmel kíséri a történeti fejlődést, a h­­­­talmi erőviszonyok alakulását, egészen második birodalom megszületéséig. Szűkszavú, de minden lényeges mozza­natot felölelő összefoglalásával a komo­lyabb történeti műveltséget nélkülöző széles néprétegeknek akar ismeretszer­zési lehetőséget nyújtani. Dr. Mihályffy László: A közigazgatás szervei. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó, 148 lap. „Ezzel a könyvecskémmel egy tisztán gyakorlati célú munkát óhajtottam a jogász világ és a nagyközönség számára nyújtani abból a célból, hogy a bonyo­lult közigazgatási berkekben eligazod­­hassék“. A szerző megismerteti az ol­vasót a közigazgatás szerveivel, egy­részt azok összetételével, másrészt pe­dig azok hatáskörével, majd ismerteti azt is, hogy milyen szervek hol, mely városainkban vannak felállítva. Az egész ország közigazgatási beosztásának be­mutatása után a könyv végén külön függelék az igazságügy szerveit sorolja fel s a kir. bíróságok és ügyészségek beosztását tartalmazza. Somogyi Zoltán: A középkori Ma­gyarország szegényügye. Szerző ki­adása: 106 lap. A középkori magyarországi szegény­­gondozást eddig nálunk többnyire csak orvostörténeti szempontból vizsgálták. A szerző gondos forráskutatások alapján most a fölvetett problémának minden vonatkozását igyekszik megtárgyalni, arról „a lehetőség szerint összefüggő és átfogó képet nyújtani.“ Ismerteti a kö­zépkor karitászát, majd a szerzetesren­dek és a szegényügy kapcsolatát, a lo­vag- és ispotályrendeket, a városi pol­gárság, világi papság szegény­ügyi vo­natkozásait és a középkori ispotályok mibenlétét és magyarországi helyzetét. Szabó Miklós: Kiev. Szerző kiadása. 80 lap. (Kötve 7.40 P). „Ennek az írásnak az a célja, hogy az olvasó az orosz birodalom egyik leg­szebb, legrégibb, legnagyobb s hozzánk földrajzilag és magyar történet vonat­kozásokban legközelebb álló nagyváro­sáról nyerjen valamilyen képet.“ Ezt a célt a szerzőnek minden tekintetben si­került elérnie. Könyvében ismerteti a város földrajzát, történelmét, gazdag építészeti emlékeit, egyéb látnivalóit, beszámol a város fejlődéséről, pontosan megjelöli kulturális és politikai helyét Európa és Ázsia között s ezeken a szak­szerű beszámolókon kívül magának a városképnek a hangulati vetületét is megtaláljuk a szerző írásában. Az élve­zetesen előadott szöveget számos művé­szien fényképezett kép egészíti ki. Dr. Szerb Zsigmond: Éljen az élet. Béta. 240 lap. (Fűzve 5.80, kötve 7.80). A magyar irodalomban szokatlanul érdekes könyv Szerb Zsigmondnak­ az alkotása. Tárgya a látszatra egyáltalán nem irodalmi érdekű ételművészet. Él­vezetes elevenséggel ismerteti az étel­­művészet gazdag múltját, az egymásután következő korok új és új elemekkel gazdagodó gasztronómiai kultúráját, ötletes találékonysággal mutat rá arra, hogy még a mai korlátozott ételrendben is mennyi művészetet és változatosságot lehet belevinni. Szerb Zsigmond köny­ve sokkal több egyszerű gasztronómiai érdekű alkotásnál. Voltaképen az em­beri ízléstörténet egyik szellemesen megírt fejezete. P. Cornelius Tacitus: Germánia földje, népe, erkölcse. Fordította: Rózsahegyi Zoltán. Phönix, 80 lap. (Fűzve 2.50). A Klasszikus írások sorozat hatodik köteteként jelent meg Tacitus Germá­niája, ez a ma különösen időszerű írás. Róma nevezetes történetírója e művé­ben a közel kétezer év előtti német bi­rodalomról ad markáns, hiteles riportot. Ez az első nemzeti monográfia a mai németség kialakulásának történetéhez alapvető, páratlan forrásul szolgál. Szer­zője tömör, eredeti nyelvezetét a for­dító Rózsahegyi Zoltán híven igyekszik követni. Ugyanő látta el a könyvet min­den szükséges tárgyi és történeti tudni­valót felölelő bevezető tanulmánnyal, valamint gazdag és szakszerű jegyze­tekkel. 1942. Karácsony. Szerkesztették: Kápolnás Ödön és Halácsy Dezső. Gazdák Biztosító Szövetkezete kiadá­sa, 48 lap. Az albumalakú, művészi kiállításban megjelent füzet a Gazdák Biztosító Szö­vetkezete munkásságával foglalkozik, de emellett komoly tanulmányokat, továb­bá szépirodalmi cikkeket is tartalmaz. A kötet cikkei a következők: Vay László báró: A mi karácsonyunk. P. Ambrus Máté O. F. M.: Giling-galang, karácso­nyi éjjel (vers). Kápolnás Ödön: Után Nagyvárad felé. Halácsy Dezső: Szere­tet és szövetkezés. Nagy Miklós: Hat szem dió (elb.). — Mindezeken kívül igen sok értékes beszámoló állít emlé­ket a Szövetkezet több évtizedes mun­kásságának. Magyar könyv, II. Szerkeszti: Kállay László Tarján és Mészáros Károly Béla. 100 lap. A tartalomjegyzéket végignézve, több szerző érdekes cikkére akadunk, melyek a legkülönfélébb nézőpontokból foglal­koznak a magyarsággal, annak gazda­sági helyzetével, faji kapcsolataival, mű­veltségével, szociális helyzetével. A cik­kek közös jellemzője az őszinte magyar meggyőződés és lelkes hazaszeretet, mely elsősorban az ősi hagyományok feltá­masztása révén akarja új erővel meg­tölteni a magyarságot. A „Magyar Könyv — hogy az írók kollektív fel­hívásából idézzük — a magyar­ test­­véri­ közösség megvalósítását akarja a feltörő új magyar erők felszínrehozásá­­val és őrt áll az öncélú idegen szellemi áramlatokkal szemben“. Széchenyi szellemében ... Az Országos Széchenyi Szövetség Évkönyve. Szer­kesztette: Halász Géza, 184 lap. A Széchenyi Szövetség munkásságá­nak ékes bizonyítéka ez az évkönyv. A közlemények egy része a Szövetség múltjával és jelenlegi tevékenységével ismerteti meg az olvasót. E beszámoló­­jellegű cikkeken kívül számos olyan ta­ 12

Next