Magyar Kulturszemle, 1943 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-15 / 1. szám
általában felnőtt katolikusoknak szánta. A vallásos cselekményekkel kapcsolatos minden esetre vonatkozólag rövid mondatokban megadja a megfelelő gyakorlati tanácsot „Minden mondatát szeretet sugallta. Olvasgassuk hát jó szívvel és mi is szeretettel sugározzuk tovább“ Egyéb művek Borotvás Nagy Sándor: Nagy magyar gazdák. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó, 150 lap. (Fűzve 3.20). Öt nagy magyar gazda: Tessedik Sámuel, Nagyváthy János, Cserháti Sándor, Baross László, Székács Elemér életpályáját és működését ismerteti a Népszerű Közgazdaság című sorozatnak e száma. A szerző gondos rostálás után szűkítette le a nagy magyar gazdák népes sorát erre az öt egyéniségre. Erre a hely szűke mellett az is ösztönözte, hogy főként azokról akart szólni, akik nemcsak kiváló gazdálkodók voltak, hanem e mellett megvolt bennük „a nevelői lelkűlét” ”is. Az itt ismertetett gazdák csakugyan jelentős hatással voltak a magyar gazdatársadalomra: az egyik irodalmi téren, a másik élőszó útján, elyik pedig a legközvetlenebb példamutatással. Dán György: Ó meg én! Szent István- Társulat 168 lap. (Fűzve 3.20). Leányok és asszonyok számára írta a szerző ezt a könyvet, amely a boldog házasság feltételeit mutatja be. A könyv rövid fejezeteiben részletesen kitér a házasságot megelőző és a házassággal kapcsolatos minden mozzanatra s világos stílusban mutat rá a hibákra és másrészt azokra a kellékekre, melyek a házasságot boldoggá teszik. ír a jegyesválasztásról, flörtről, szerelemről, családról, vagyonról, az életkorról, a jegyességről, a házasságról mint szentségről, a házasság benső értékeiről, a válásról, gyermekáldásról, az édesanya szerepéről, az otthonról, a féltékenységről, a meg nemértett asszonyról és általában mindenről, ami a témakörbe tartozik. Végső megállapítása: a házasság csak Istennel lehet boldog. Dr. Horn József: A közgazdaságtan nemzeti rendszere. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó, 86 lap. (Fűzve 3.20 P). A Népszerű Közgazdaság című sorozat legújabb kötetében Horn József a legszükségesebb gazdasági ismeretek rövid, összefüggő rendszerét ismerteti, főként Liszt Frigyes, a nagyszerű multszázadi német közgazdasági író nyomán. Könyvében bemutatja a modern közgazdaság kialakulását, majd a közgazdaságtan megalapozóiról és további fejlesztőiről, köztük főként Liszt Frigyesről szól. Ezután a nemzet termelőerőit, a vámproblémát, ennek német vonatkozásait tárgyalja. Könyve igen alkalmas arra, hogy a közgazdasági műveltséget terjessze. Kadic Ottokár dr.: A budavári barlangpincék, a várhegyi barlang és a barlangtani gyűjtemény ismertetése. A Magyar Barlangkutató Társulat Várhegyi Bizottsága kiadása, 28 lap. Az értékes tanulmányban Kadic Ottokár dr., a kiváló magyar barlangkutató a budavári barlangpincék és a várhegyi barlang részletes barlangtani leírását adja. A budavári barlangpincék a Várhegy mélyében labirintusszerűen összevissza futó, titokzatos földalatti üregek s velük a tudomány még alig foglalkozott. Sokáig a törökök által kivájt üregeknek hitték őket, csak 1931-ben derült ki, hogy természetes úton képződtek, vagyis mésztufabarlangok. Az író sorra veszi a különböző barlangokat, azok egyes szakaszait és ezeken belül az egyes termeket s egymásután ismerteti őket. A tanulmányt a barlangok különböző részleteiről felvett szép fényképfelvételek egészítik ki. Lajtor László: Németország szervezeti kialakulása a második birodalomig. Faust kiadás, 30 lap. (Fűzve 30 fillér). A Faust kis könyvei című füzetes vállalkozás hatodik számaként jelent meg Lajtor László tanulmánya, melyben röviden áttekinti a német birodalom szervezetének kialakulását. Figyelemmel kíséri a történeti fejlődést, a htalmi erőviszonyok alakulását, egészen második birodalom megszületéséig. Szűkszavú, de minden lényeges mozzanatot felölelő összefoglalásával a komolyabb történeti műveltséget nélkülöző széles néprétegeknek akar ismeretszerzési lehetőséget nyújtani. Dr. Mihályffy László: A közigazgatás szervei. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó, 148 lap. „Ezzel a könyvecskémmel egy tisztán gyakorlati célú munkát óhajtottam a jogász világ és a nagyközönség számára nyújtani abból a célból, hogy a bonyolult közigazgatási berkekben eligazodhassék“. A szerző megismerteti az olvasót a közigazgatás szerveivel, egyrészt azok összetételével, másrészt pedig azok hatáskörével, majd ismerteti azt is, hogy milyen szervek hol, mely városainkban vannak felállítva. Az egész ország közigazgatási beosztásának bemutatása után a könyv végén külön függelék az igazságügy szerveit sorolja fel s a kir. bíróságok és ügyészségek beosztását tartalmazza. Somogyi Zoltán: A középkori Magyarország szegényügye. Szerző kiadása: 106 lap. A középkori magyarországi szegénygondozást eddig nálunk többnyire csak orvostörténeti szempontból vizsgálták. A szerző gondos forráskutatások alapján most a fölvetett problémának minden vonatkozását igyekszik megtárgyalni, arról „a lehetőség szerint összefüggő és átfogó képet nyújtani.“ Ismerteti a középkor karitászát, majd a szerzetesrendek és a szegényügy kapcsolatát, a lovag- és ispotályrendeket, a városi polgárság, világi papság szegényügyi vonatkozásait és a középkori ispotályok mibenlétét és magyarországi helyzetét. Szabó Miklós: Kiev. Szerző kiadása. 80 lap. (Kötve 7.40 P). „Ennek az írásnak az a célja, hogy az olvasó az orosz birodalom egyik legszebb, legrégibb, legnagyobb s hozzánk földrajzilag és magyar történet vonatkozásokban legközelebb álló nagyvárosáról nyerjen valamilyen képet.“ Ezt a célt a szerzőnek minden tekintetben sikerült elérnie. Könyvében ismerteti a város földrajzát, történelmét, gazdag építészeti emlékeit, egyéb látnivalóit, beszámol a város fejlődéséről, pontosan megjelöli kulturális és politikai helyét Európa és Ázsia között s ezeken a szakszerű beszámolókon kívül magának a városképnek a hangulati vetületét is megtaláljuk a szerző írásában. Az élvezetesen előadott szöveget számos művészien fényképezett kép egészíti ki. Dr. Szerb Zsigmond: Éljen az élet. Béta. 240 lap. (Fűzve 5.80, kötve 7.80). A magyar irodalomban szokatlanul érdekes könyv Szerb Zsigmondnak az alkotása. Tárgya a látszatra egyáltalán nem irodalmi érdekű ételművészet. Élvezetes elevenséggel ismerteti az ételművészet gazdag múltját, az egymásután következő korok új és új elemekkel gazdagodó gasztronómiai kultúráját, ötletes találékonysággal mutat rá arra, hogy még a mai korlátozott ételrendben is mennyi művészetet és változatosságot lehet belevinni. Szerb Zsigmond könyve sokkal több egyszerű gasztronómiai érdekű alkotásnál. Voltaképen az emberi ízléstörténet egyik szellemesen megírt fejezete. P. Cornelius Tacitus: Germánia földje, népe, erkölcse. Fordította: Rózsahegyi Zoltán. Phönix, 80 lap. (Fűzve 2.50). A Klasszikus írások sorozat hatodik köteteként jelent meg Tacitus Germániája, ez a ma különösen időszerű írás. Róma nevezetes történetírója e művében a közel kétezer év előtti német birodalomról ad markáns, hiteles riportot. Ez az első nemzeti monográfia a mai németség kialakulásának történetéhez alapvető, páratlan forrásul szolgál. Szerzője tömör, eredeti nyelvezetét a fordító Rózsahegyi Zoltán híven igyekszik követni. Ugyanő látta el a könyvet minden szükséges tárgyi és történeti tudnivalót felölelő bevezető tanulmánnyal, valamint gazdag és szakszerű jegyzetekkel. 1942. Karácsony. Szerkesztették: Kápolnás Ödön és Halácsy Dezső. Gazdák Biztosító Szövetkezete kiadása, 48 lap. Az albumalakú, művészi kiállításban megjelent füzet a Gazdák Biztosító Szövetkezete munkásságával foglalkozik, de emellett komoly tanulmányokat, továbbá szépirodalmi cikkeket is tartalmaz. A kötet cikkei a következők: Vay László báró: A mi karácsonyunk. P. Ambrus Máté O. F. M.: Giling-galang, karácsonyi éjjel (vers). Kápolnás Ödön: Után Nagyvárad felé. Halácsy Dezső: Szeretet és szövetkezés. Nagy Miklós: Hat szem dió (elb.). — Mindezeken kívül igen sok értékes beszámoló állít emléket a Szövetkezet több évtizedes munkásságának. Magyar könyv, II. Szerkeszti: Kállay László Tarján és Mészáros Károly Béla. 100 lap. A tartalomjegyzéket végignézve, több szerző érdekes cikkére akadunk, melyek a legkülönfélébb nézőpontokból foglalkoznak a magyarsággal, annak gazdasági helyzetével, faji kapcsolataival, műveltségével, szociális helyzetével. A cikkek közös jellemzője az őszinte magyar meggyőződés és lelkes hazaszeretet, mely elsősorban az ősi hagyományok feltámasztása révén akarja új erővel megtölteni a magyarságot. A „Magyar Könyv — hogy az írók kollektív felhívásából idézzük — a magyar testvéri közösség megvalósítását akarja a feltörő új magyar erők felszínrehozásával és őrt áll az öncélú idegen szellemi áramlatokkal szemben“. Széchenyi szellemében ... Az Országos Széchenyi Szövetség Évkönyve. Szerkesztette: Halász Géza, 184 lap. A Széchenyi Szövetség munkásságának ékes bizonyítéka ez az évkönyv. A közlemények egy része a Szövetség múltjával és jelenlegi tevékenységével ismerteti meg az olvasót. E beszámolójellegű cikkeken kívül számos olyan ta 12