Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)
1814-08-02 / 10. szám
ánknak, ’s a* melly sereget tsak nem régen is ritka vitézséggel láttuk védelmezni azt a* fegyveres házat (az Antivápiait), a’ mellyből ez a’ hajós sereg származott. A’ mi fő hatalmasságunknak azonközben mért mind ezek is kevesek valának , néki tsak a’ természeten való győzedelmeskedés hízelkedhetett; sem soká a’ Skaldis minden partjainak hajóépítő műhelyekkel kelletett befedettetni, a’ mellyekhez minden szomszéd erdeink nem adhattak volna elegendő fát, ha sokáig így folyhatott volna bennek a’ munka, fijába mondattatott meg, hogy tsak egy kemény tél is elégséges lehet arra, hogy a’ porond padokat (dombokat) megváltoztassa, ’s mind azokat a’ nyílásokat bedugja, a’ hol a’ nagy hajók a’ Skaldis vizén ki ’s hé evezhetnének, hogy a’ fagynak elkövetkezésekor a’ hajós embereket minden esztendőben a’ hajós magazinom’ belső épületeibe kell beszállítani, a’ hol télen által gyakorlos nélkül lévén, mindent elfelejtenek, a’ mit addig jó időben tanultak vala s semmi tanátslás meg nem halgattatott, ’s olly czélra pazéroltatott el az ország’ kintse, a’méllyét elérni lehetetlenség. Tsak a’ Cherburgi nagy munkának, a’ melly illy hasznos következéssel végre hajtatott, és a' culoni kikötőhelyben készült szép hajós seregnek látjuk hasznos resultatumaikat, másutt mindenütt tsak hibát és vigyázatlanságot látunk. Minden tengeri fegyveres házaink kiüresíttettek. Az a' véghetetlen készület, mellyet 56-dik Lajos Király az 1783’dik esztendőbéli békességkötéstöl fogva öszsze gyűjtött vala, mind eltékozoltatott. Frantzia ország 15 estendő alatt elvesztette 43 Línea hajóit, 62 Fregattyait, 76 Korvetteit ’s 62 kissebb rendű hajóit, a’ melly karvallást nem lehetne 200 millióval kipótolni. — „A’ Bresti kikötőhely azonközben , melly leg szebb és talán leg jobb is egész Európában, a’ hol veghetetlen bajos seregek öszsze gyülekezhetnek ’s egesz bátorságban lehetnek, egeszszen elhagyattatott. Az utóbbi időkben, hogy a’ tengeri erőt utolsó tsapás érte, tengeri embereink szárazon való ármádáinkhoz tsatoltattak, ’s ezzel egygyütt feláldoztattak. A’ hadi Minister’ adóssága 61,300,000 Frankokból áll. — Végső szavai a’ Ministernek ezen hoszszú előadásban ezek voltak: —„ „A’ mi mostani Országlószékünk nem fogja azzal megérni, hogy az országnak tsak matériális boldogságát állíttsa viszsza; a’ polgári boldogságnak és ditsősségnek egyéb kútfejei is kegyetlenül megsértettek. A’ roszsz Országlószék éppen olly béfolyással van az erköltsi állapothoz is, mint a* gazdagsághoz. A' most megszűnt Országlószék mind azoknak az insegeknek mértékét tele töltötte, mellyeket a’ revolutzió szült vala s a’ Religiot is tsak azért állította vissza , hogy czélzásainak elérésére mint eszközzel éljen vélle. A’ közönséges tanúlás hasonló függésnek lévén alája vettetve, nem felelhetett meg annak a’ betsületes társaság’(az úgynevezett Universitas') iparkodásainak, melly által kormányoztatott. Ezen iparkodások ellen szünet nélkül küszködött az a’ despotismus, a’ melly minden lelki erőn uralkodni akart, azért hogy mindent annál könnyebben maga alá vethessen. A’ nemzeti neveltetésnek ismét a’ maga liberális munkásságát kell viszsza kapni, azért, hogy az Európai megvilágosodással egyenlő gráditson járhasson , ’s az erköltsi tudománynak azon princzipiumaira kell viszsza vitettetni, a’ mellyek Frantzia országban már igen résen elfelejtődtek az Orosz Birodalom. Konstantinus nagy Srertzegnek Peters-burgba lett viszszaérkezése után, Julius’ 12-dikén közönséges gyűlést tartott az Igazgató Senátus, a’ melyben ilyen Császári Klanifestumot olvastak fel. —w