Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-02-21 / 15. szám
86 ve pedig egy ezüst keresztből áll illy felülírással: a’ Ciudad Rodrigo mellett mutatott vitézségnek tanúbizonysága . Ezt az új hadi rendet a’ Frantzia újság levelek kikatzagják azt mondván , hogy General Ilarasty sem maga , sem az ő kormánya alatt volt katona őzizet, azon várnak ostromlása alatt, nemtsak meg nem külömböztették magokat, de mégtsak ellent sem állottak az ellenségnek, sőt inkább minekelőtte azon vár kőfalain nyílás lövetett volna , felakarták a’ várost az ellenségnek adni. A’ Párisi közönséges Zsurnárok, azt mondják, hogy az úgy nevezett Spanyol Országi Liberalisek (szabad gondolkozást emberek, vagy szabad kőmivesek) ellen még most sem szűnt meg a’ kormányszék kegyetlenkedni, és hogy olly nagy tekintetben , és kedvességben vannak a’ szerzetes rendek és az ezek után halgató fő emberek a’ Király előtt, hogy nem a’ ministerek, hanem azok igazgattyák az országot . A’Journal des debats nevezetű Frantzia újság levelek azt írták a’ múlt Januarius 16 dik napján Kadilisz városáról: Az alatt, hogy más nemzeteknél ez a’ serénység, melly a’ mostani békességes időkben más nemzeteknél naponként mindjobban jobban növekedik, nállunk szemlátomást kissebbedik és ma holnap egészen megtsökken. A mi Oceanuson túl fekvő örökségeinkkel való egyesülésünk, az ott támadt villongások által félbeszakasztatott, és a’ Tripolisi haramistársaságnak mostani Deggais hadakozást indított ellenül:".. Egyedűl a tenger mellett fekvő tartományokban lehetett még eddig szabadon kereskedhetnünk , de e’ sem fog sokáig tartani, mivel az Afrikai haramiatársaságok , úgymint Algyria, Tunis, és Tripolis kereskedő hajóinkat szüntelen haborgattyák, és a’ hol alkalmatosságok van, azokat elrabollyák. Mi a* mi szerentsétlenségüket annál érzékenyebb módon érezzük , mennél jobban tapasztaljuk, hogy a’ mi szomszédainknak a* Portugallusoknak kereskedések naponként mint jobban jobban virágzik , a’ kik ennek előtte Chinába tsak két kereskedő hajót küldöttek esztendőnként, most pedig 12- tőt készíttettek ki az odavaló menetelre, és azoknak a’ Portugalliai külömbkülömbféle hajóknak, mellyek Indiába készülnek, 80-ra megyen a* számok. Az Lisbonai kikötőhelyben szinte ugyan pezsegnek a' sok hajós legények. Kadiksbol azt is írják, hogy a’ Spanyol kormányszék két millióm piastert raboltatott el a’ Lisbonába küldetett Anglus követ Canningnak hajójáról azon summának némánémüképen leendő viszsza szerzésére , mellynek fizetésére a’ nevezett Anglus Commissárius magát kötelezte vala. Az a’ hír is jött Kadixból , hogy a’ Madriti kir. udvar az Angius posztokra és flanéla felette nagy adót tett, hogy egy hirdetmény által minden idegen kereskedők kirekesztettek a’ Spanyolországi birtokokból. Egy Jamaikai levél azt jegyzi meg, hogy ha így fog a’ Spanyol kir. Udvar a’ több Európai nemzetekkel bánni, rövid idő múlva egyetlenegy coloniája sem marad Indiában. Német Ország. Jól emlékezhetnek a’ Magyar Kurír tisztelt Olvasói arra , hogy Hamburgban, a maii 1814'dik esztendőben, az a’ kérdés támadt az oda való elejárók közt, hogy az oda való Zidóknak hasonló jus engedődjön e’ a’ keresztény vallású lakosokkal, vagy ne? Mivel ottan sok nagy tehetségű Zsidók laknak ollyanok, a’ kik azon nagy kereskedő városnak nem kárára, hanem