Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)

1816-01-16 / 5. szám

22 góságokhoz, arra nézve, hogy legbetsesebb óhajtó sómat, Frantzia ország­ tsendességé­­nek bátorságossá való tetettetését, elő fogják segélleni.“ Az új esztendőnek köszöntésére az úgy nevezett Halpiatz­ Dániai (a’ haláruló ku­­fárnék) is megjelentek a’ Thuilleria kas­télyában , ’s bébotsáttatást kívántak , de nem nyerték­­ meg kéréseket, melyre néz­ve tsak írásban adatták­ be új esztendei jó kívánságaikat. A’ Journal des debates Jan. I-so nap­ján ekképpen szólt: — „F o­u c­h­e­ur , az O traut oi Hertzeg, a’ Dresdai udvarnál lévő Frantzia Követ, meghivattatott, hogy tegye­ le a’ követséget. Erőssítik , hogy megtiltatott néki a’ Fr. országba való visz­­szajövetel.“ December 28-dikán arról lévén szó a’ Követek’ kamarájában , hogy mi módon kellessék Januariusnak 21 - dikét, ezt a’ Frantzia nemzetre nézve illy keserves em­lékezetű napot megünnepelni, heves kife­jezésekre botsátkozott Kergolasz nevű tag a’ Király’ (J 6 - dik Lajos) gyilkosai, neve­zetesen egygyik (Fouch­é) ellen, effélé­ket mondván rólla, hogy a’ Király ezen ember eránt olyan nagy áldozatot tett lé­gyen , a’ milyent egy testvér és egy Király valaki eránt tsak tehet, de a’ ki még is ma­gát a’ nép és Király között való közbenjá­róvá tévén, ő Felségét a’ maga népének szeretete eránt megtsalni iparkodott , ’s azonban azt is véghez vitte, hogy mint kép­viselő , a’ Követek’ kamarájának tagjává választassék, ’s több effélék. A’ minden napi történeteknek leírói, az újságírók, már találtak a’ Históriákban a’ Lavalette’ feleségének tselekedetéhez vagy két hasonlót.­­— A’ nagy tudományú ’s a’ Státusnak egy nagy embere Hugo Gro­tius, az 1613-dik esztendőben Hollan­diában Rotterdam városában Syndi­cus lévén, Barneveldnek mint barátjának ’s az­­ő hite’ sorsosainak a’ demonstransok­­nak nagyon pártjokat fogta , melynek a’ lett a’ következése, hogy Barneveld ellen a’hatalmassabb hittől való elszakadásért pro­cessus indíttatott , abba Hugo Grotius is belé keveredett. Barne­veldnek a’ feje az 1719-dik esztendőben elű­ttetett, Grotius pedig boltig való fogságra ítéltetett ’s a' Lö­­wensteini várba zárattatott. Ebből úgy szabadította­­ ki őtet a’felesége, hogy egy könyvel tele ládát kü­ldött­ bé néki, ki is abból a’ könyveket kivévén, hellyekbe ma­ga rejtezett belé, melly az ő kívánsága sze­rént onnét nem soká kivitettetvén, abban ő maga is kivitettetett a’ fogházból. — Egy más hasonló példát adott volt az Angliai revolútzió után Londonban Nithisdale ne­vű fő aszszonyság , a’ ki éppen úgy szaba­dította­­ ki a’ férfit a’ Tower­i fogház­ból , mint most Lavalettené a’ magáét Pá­­risban. A’ Belső Minister egy írást botsátott a’ Frantzia Érsekekhez és Püspökökhöz az eránt, hogy Januárius 2­1 -ik napján, melly a’ 16­ dik Lajos’ megélettetésének emléke­zetnapja, a’ templomokban semmi egyéb halotti prédikátziót nem kell mondani, ha­nem tsak az ő testamentomát kell a’ pré­dikál­­ószékekből felolvasni­ és minthogy a’ Januarius’ 2­1 - dik napja vasárnap napon esik, tehát által kell ezt a’ halotti szomorú innepet a’ következő hétfűre tenni. Décember’ 28-dikán a’ 16-dik La­jos emlékezetére felállittatandó oszlopról beszéltettek a’ Követek’ kamarájában né­mely tagok. Trinquelaque azt javallotta , hogy tsak ezen rövid írást kell az oszlop’ oldalára tétetni : — Tizenhatodik Lajos­nak a' Szabad Frantzia Ország. — Egy más tag jobbnak találta, ezen szó hellyett, szabad , ezt tenni, megszabadittatott. — Egy harmadik tag, kinek neve Hyde de Weuville úgy ítélt, hogy az oszlopnak túl­só oldalára jó leszen egy magyarázatot lé­­tettetni, melynek az eredeti írásban ren­den képviselő írja a fája a’ nevit­­es a’ melynek e’ legyen a’ foglalatja. —.

Next