Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)
1816-01-16 / 5. szám
22 góságokhoz, arra nézve, hogy legbetsesebb óhajtó sómat, Frantzia ország tsendességének bátorságossá való tetettetését, elő fogják segélleni.“ Az új esztendőnek köszöntésére az úgy nevezett Halpiatz Dániai (a’ haláruló kufárnék) is megjelentek a’ Thuilleria kastélyában , ’s bébotsáttatást kívántak , de nem nyerték meg kéréseket, melyre nézve tsak írásban adatták be új esztendei jó kívánságaikat. A’ Journal des debates Jan. I-so napján ekképpen szólt: — „F ou cheur , az O traut oi Hertzeg, a’ Dresdai udvarnál lévő Frantzia Követ, meghivattatott, hogy tegye le a’ követséget. Erőssítik , hogy megtiltatott néki a’ Fr. országba való viszszajövetel.“ December 28-dikán arról lévén szó a’ Követek’ kamarájában , hogy mi módon kellessék Januariusnak 21 - dikét, ezt a’ Frantzia nemzetre nézve illy keserves emlékezetű napot megünnepelni, heves kifejezésekre botsátkozott Kergolasz nevű tag a’ Király’ (J 6 - dik Lajos) gyilkosai, nevezetesen egygyik (Fouché) ellen, efféléket mondván rólla, hogy a’ Király ezen ember eránt olyan nagy áldozatot tett légyen , a’ milyent egy testvér és egy Király valaki eránt tsak tehet, de a’ ki még is magát a’ nép és Király között való közbenjáróvá tévén, ő Felségét a’ maga népének szeretete eránt megtsalni iparkodott , ’s azonban azt is véghez vitte, hogy mint képviselő , a’ Követek’ kamarájának tagjává választassék, ’s több effélék. A’ minden napi történeteknek leírói, az újságírók, már találtak a’ Históriákban a’ Lavalette’ feleségének tselekedetéhez vagy két hasonlót.— A’ nagy tudományú ’s a’ Státusnak egy nagy embere Hugo Grotius, az 1613-dik esztendőben Hollandiában Rotterdam városában Syndicus lévén, Barneveldnek mint barátjának ’s aző hite’ sorsosainak a’ demonstransoknak nagyon pártjokat fogta , melynek a’ lett a’ következése, hogy Barneveld ellen a’hatalmassabb hittől való elszakadásért processus indíttatott , abba Hugo Grotius is belé keveredett. Barneveldnek a’ feje az 1719-dik esztendőben elűttetett, Grotius pedig boltig való fogságra ítéltetett ’s a' Löwensteini várba zárattatott. Ebből úgy szabadította ki őtet a’felesége, hogy egy könyvel tele ládát küldött bé néki, ki is abból a’ könyveket kivévén, hellyekbe maga rejtezett belé, melly az ő kívánsága szerént onnét nem soká kivitettetvén, abban ő maga is kivitettetett a’ fogházból. — Egy más hasonló példát adott volt az Angliai revolútzió után Londonban Nithisdale nevű fő aszszonyság , a’ ki éppen úgy szabadította ki a’ férfit a’ Toweri fogházból , mint most Lavalettené a’ magáét Párisban. A’ Belső Minister egy írást botsátott a’ Frantzia Érsekekhez és Püspökökhöz az eránt, hogy Januárius 21 -ik napján, melly a’ 16 dik Lajos’ megélettetésének emlékezetnapja, a’ templomokban semmi egyéb halotti prédikátziót nem kell mondani, hanem tsak az ő testamentomát kell a’ prédikálószékekből felolvasni és minthogy a’ Januarius’ 21 - dik napja vasárnap napon esik, tehát által kell ezt a’ halotti szomorú innepet a’ következő hétfűre tenni. Décember’ 28-dikán a’ 16-dik Lajos emlékezetére felállittatandó oszlopról beszéltettek a’ Követek’ kamarájában némely tagok. Trinquelaque azt javallotta , hogy tsak ezen rövid írást kell az oszlop’ oldalára tétetni : — Tizenhatodik Lajosnak a' Szabad Frantzia Ország. — Egy más tag jobbnak találta, ezen szó hellyett, szabad , ezt tenni, megszabadittatott. — Egy harmadik tag, kinek neve Hyde de Weuville úgy ítélt, hogy az oszlopnak túlsó oldalára jó leszen egy magyarázatot létettetni, melynek az eredeti írásban renden képviselő írja a fája a’ nevites a’ melynek e’ legyen a’ foglalatja. —.