Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)
1816-01-26 / 8. szám
Tüva 5 helyre, sem oltalmazóra nem talált légyen. — „Más részről a’ Constitutziónak az a’ tzikkelye , melly a’ Catholica Religiót a’ Státus’ vallásának lenni esmérvén, egyszersmind az egyéb vallások szerént való istentiszteletnek is szabadságot és oltalmat ígért, hűségesen telyesittetett. A’ Protestánsok’ temploma kinyitva van, és ők abban a’ törvények által megigértetett minden bátorsággal élhetnek.“ — „A’ fennálló princípiumokra és rendre való ily nyilvánságos viszszatérés után, azoknak a’ kemény eszközöknek, mellyeket tollúnk a’ kéntelenség tsikórt vala ki, meg szüntetését , tovább nem halaszthatjuk. Erre nézve parantsoltuk és parantsoljuk, a’ mint következik: e mlször, hogy a' Nismesi lakosokhoz békvártélyoztatva lévő fegyveres seregek, tőllök haladék nélkül távozzanak el, ’s rész szerént kaszármákba rész szerént a’ Gard departamentjének más hellyeire , mint azt a’ mi katona Kotaendánsunk jónak fogja találni, osztattassanak széllyel. — 2)szor, hogy a’ mi Prefektusunk nyilatkoztassa ki a’ Nismesi lakosoknak és nemzeti őrző seregeknek, hogy melly megelégedettek legyünk mi azzal a’ buzgósággal, mellyel ők a’ tsendességnek és rendnek helyreállittatásán és fenntartatásán munkálódtak. 1 3 ) - szor. A’ mi pötsétörző , hadakozásra , belső dolgokra , és közönséges politziára ügyelő ministereinkre bizattatik, hogy ezen rendelésünket végre hajtassák. „Költ Parisban a’ Thuilleria’ kastélyában, Jan 10-dik napján, az idvezitőnek 1816-dik, Országlátsunknak huszonégygyedik esztendejében.“ „Lajos. „A’ Király’ parantsolattára : Marbois , petsétörző ’s az igazság kiszolgáltatására ügyelő Ministertitoknok. Ugyancsak Nismesről ezeket olvassuk a' Párisi legújabb újságlevelekben: —“ ,,A’ Gard - departament’ Prefektusa a’ Nismesi Polgármestert az Adjunktusával, két odavaló Protestáns pappal ’s a’ Consistorium’ két tagjaival egyetemben magához hivatván, tudtokra adta nékiek, hogy a’ Frantzia országlószék nagy figyelmetességgel viseltetik a’ Nismesi Protestáns templomoknak kinyittatásokra , hogy az Országlószéktöl ezen történetre nézve ő maga (t. i. a’ Prefektus) is gondatlansággal vádoltassék , melyre nézve ő tanátsolja nékiek , sőt megkívánja, hogy az istentisztelethez folyvást hozzá lássanak , a’ melyben ő tölte hathatósan védelmeztetni fognak. Tsakugyan hozzá tette beszédjéhez, hogy mivel a’ Catholicusok nem jó szemmel nézik azt, hogy azon két templomok, mellyek a’ revolútzió előtt az övéik voltak, most a’ Protestánsoknak szolgálnak templomul , tehát hogy a’ nyúghatatlankodásnak ez a’ fogása is elhárittódjék, meg légyen határoztatva, hogy a’ Protestánsoknak két új templomok építtessenek, a’ mellyekre kivántató földet a’ város fogja adni. Az egygyik templom a’ városnak északi, másik a’ déli részére fog esni. A’ kettő 140,000 Frankba kerül, a’ mely summában az Angoulémi flertzeg 15,000 Frankot ád a’ magáéból. „Ezt a’ határozást és ajánlást köszönettel fogadták a’ Protestánsok, ’s már léteznek is az épűlethez való készületek. Ezen új templomok a’ városon kívül építtetnek. Addig pedig, míg ezek elkészülnek, egész tsendességgel fogják a’ Protestánsok azon templomokban gyakorolni a’ magok isteni tiszteletjeket, mellyekben azt a’ revolútzió alatt gyakorlottak. Mikor a’ múlt Novemberben a’ Londoni újságok közzül némelyek ’s azok között a’ Morning - Chronicle nevű, oly nagy zúgolódást tetek a’Protestánsoknak Frantzia országban való üldöztetésekért, ezt a’ dolgot sok könnyen hívő Anglus társaságok oly igaznak vették ’s miatta annyira tüzeskedtek, hogy némelyek még az Európai