Magyar Kurir, 1816. július-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1816-08-02 / 10. szám
$0 -n*»» ,ogy Frantzia országnak ismét megszereztessék a’ neki tartozó tisztességes betsület , a’millyre nintsen alkalmatosabb eszköz , mint az armadának neveltetése.“ A’ Lilli -Kommandáns parantsolatot adott ki, hogy a’ várnak és fellegvárnak kapuin álló strázsák’ számát kettőztessék* meg. Ott már a’reguláris katonaság’ száma is kivan 3000 - re pótoltatva , annyira tudniillik , a* mennyire a’ Szövetséges Hatalmasságok határozták ezen várnak reguláris katonákból álló őrző seregét. Az ott lévő nemzeti seregeket is lehet legalább2 vagy 13 ezer emberekre számlálni, a’ kik mind nagy hajlandósággal viseltetnek a’Királyi Országlószékhez, ’s az ő ágyúzó kompániáik a’ gyakorlottságban a’ régi testörző sereg’ ágyuzóival vetélkedhetnek. Más részről is egész Frantzia országban szünés nélkül tétetnek minden arra való készületek, hogy az ármádák szaporittassanak. Sok nyugodalomban volt tisztek elő hívattattak a’ valóságos szolgálatra. A’ nemzeti őrző seregek parantsolatot kaptak , hogy vasárnapokon reggeli 7 órától fogva 8 ő tzig, minden Légióból egy Batalion, fegyverben és a’ katonai szükséges fordulásokban gyakorolják magokat. — Minden Frantzia, szolgálatot tenni tartozik a’ nemzeti őrző seregekben , a’ ki úgy nevezett egyenes adót fizet, ’s a’ 20 esztendőt elérte és a’ 60 vant még el nem töltötte. — Nismesben lefolyt a’ pere az Esküdtek törvényszéke előtt 26 bűnös személyeknek, a’ kik azzal vádoltattak, hogy tavaly abban a’ szomorú időben, midőn Angoulem Kir. Hertzeg az országból eltávozni képtelenittetett, egy faluban a’ Királyi seregnek, mellyén ez a’ Princz vezérlett vala, egy tsoportját meglepvén, abból sokakat gyilkosan megöltek, ’s ezen gyilkosságot sokféle undoksággal követték el. Két aszszonyemberek tsaknem példa nélkűl való kegyetlenségeket vittek véghez. Néhány szerentsétlen fiatal katonákat vasvillával dördöstek általi ’s belső részekben forgatták meg villáikat. Az egygyik aszszony a’ maga 14 esztendős leányát is kénszerítette, hogy ő is úgy tselekedjék. Azonközben legnagyobb vakmerőséggel és egész a’pernek elvégzödéséig tagadták tselekedeteiket. Az ő meg visgáltatássokban 9 napok teltek el, melly után a’.Bírák 16 óráig tanátskoztak míg itélettételeiket meghatározhatták. Az egygyik, holtig tartó fogházbéli erőszakos munkára és megbélyegeztetésre, nyoltzan pedig halálra ítéltettek, a’ többek elbotsáttattak. Az 1816-ik esztendőben Patrióták közzűl Descubes és Picard né, abba hagyták az appellálást ’s jobbnak tartottak a' Király’ kegyelméhez folyamodni. Amerikából, hivatalszerént való tudósítás érkezett Parisba a’ felől, hogy Clauzel, Grouchy, Lifebvre-Desnouettes, Quinette , Lacanal, Hentz, az egygyik Lallemand (annak testvére, a’ ki Smyrnába ment), az öreg Regnault Saint Jean d' Angely, és Bonaparte Josef, Philadelphia városában tartózkodnak. A’ fia az itt nevezett öreg Regnaultnak, ki az apjával egygyütt Amerikába ment vala, onnét viszszaérkezett Frantziaországba, hogy az apjának bizonyos jusait vagy kívánságait megkeresse, rész szerent pedig hogy jószágait eladja. Nagy Britannia. Örömmel említik a* Londoni tudósítások , hogy Charlotta Királyi Hertzegaszszony megáldatott testi állapotban légyen.___ Magasztalással említették vala nem régen a’ közönséges levelek , hogy a’ Norviki Püspök (Bathurst Henrik) melly nagy keresztényi buzgósággal , pártját fogta a’ Parlamentumban a’ II. Britanniai és Irlandiai Romai Catholicusok’ ügyének. Ugyan ez a’ jó szívű fő Pap egy levelet irt azólta az Irlandiai Romai Catholicusok’ Dublinban lévő Biztosságának Titoknokjához, Hay úrhoz, melynek ez a* foglalatja, j—“