Magyar Kurir, 1816. július-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1816-08-02 / 10. szám
Belgium. A’ Lüttichi újságokban, a’ mellyek Julius’ 12-dikén jöttek ki, ezeket lehet olvasni : — ,,A’ külömbkülömb Belga tartományokban ma kezdődtek el a’ Rendeknek üléseik közönséges spompával A’ Ritteri vagy Nemes Rendnek néhány tagjai, kiket a’ Király ezen méltóságra kinevezett, úgy ítéltek, hogy jó lessen néktek ezt a’ megkülömböztetést el nem fogadni. Melyhez képpest ezeknek neveik a’ Nemességnek könyvéből kitöröltettek, sőt némelyeket közzűlök, az kik Királyi Kamerariusi méltósággal is felruháztattak vala, ezen méltóságtól is megfosztanak. Ilyenek: Rhades és Thiennes nevű Urak Napkeleti Frislandiábol, Goges Hennegaubol, Vierne Antverpiábol. A’ (volt Catholicum) Belgiumi Clerus, álhatatosan megmaradott a’ maga eleinteni ellenkezésében. Az Urnapi processiókor mind azok a’ papok kiszorittattak a’ processió’ innepének czeremoniáibol, kik a’ Király által a’ Papság’ eleibe szabatott hitet letették. Azonközben a’ Király is ki nyilatkoztatta, hogy, nemtsakhogy a’ Fratratzia Concordátát, melybe Belgium is beléfoglattatott volt, hanem ez mellett mind azokat az egyéb Organicus törvényeiket is, mellyektől a’ Pápa a’ maga'helybehagyását megvonta vala, fenntartatni, tudni fogja.' Azon Belga tartományokban, a’ hol a’ nép Frantzia nyelven beszéli, sok féle ellenkező kérelmekre szolgáltatott alkalmatosságot az is , hogy ezen tartományokba a’ Belgák’ nyelve vítetett bé a’ törvényekre, törvénykezésekre ’s minden féle perlekedésekre nézve. Brüsselben a’ Felsőségnek parantsolatjára közönséges visgálódások tartattak a’ Generális Excelmans és Fressinet’ megtaláltathatássok és elfogattatássok végett , kikről azt tartják , hogy ott lappangnának , de híjába való vala minden visgálódás. Ezek, Frantzia országból az üldöztetés elől futottak által Belgiumba, de már rég’megintettek, hogy távozzanak el onnét. Frantzia Ország. Akkor mikor a’ Királyi Országlószék az úgy nevezett Ligerisi ármádát elbotsátotta , sokak a’ katonák kozzűl tsak bizontalan ideig tartó szabadsággal botsáttattak vala hazáikba. Ezek többire mind a’ Bonaparte’ Országlásának két utolsó esztendejebéli Civiscriptusok közzé tartozó fiatal emberek voltak. Ezek az Artéziai, Pikardiai, és a Frantzia Flandriában, most ismét meghivattattak az Országlószék által, hogy mind álljanak ki, és gyülekezzenek Lille-be, Arrasba és Amiensbe, a’ hol tudtokra fog adatt itni , hogy ki, melyik Légióhoz tartozzék. Az engedetlenek ellen kemény büntetések határozattak. A’ hozzájok intéztetett alighivásokban így fejezivk ki magokat a’ Prefektusok: — „Eljött az ideje, Nro. ro. MAGYAR KŰRI adúlt Betiből. Pénteken Augustus 2 - dik napján, 1816-dik esztendőben.