Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)
1817-04-22 / 32. szám
244 mondván, hogy az efféle régi jó szokás mellől nem jó elállani. A’ Ministerek’ Kurírja tüzesen buzgólkodik azok ellen, a’ kik szánakoznak azon , hogy a’ mostani szűk időnek környülállásai az országnak némelly részein arra szorították az aljasabb népet, hogy ne vágygyanak búzalisztből sült kenyérre, ’s bús eledelre, hanem mint az őseik, irják-meg árpa kenyérrel és holmi zőldtséggel : — „A’ mostani szükségnek nagy része , ísry szoll ez az újságíró , az ezen szegényebb sorsú emberek közzé tsak valami -s századtól fogva betsúszott ételitalban való buborékoláson (luxuson) fundálodik. Skótziának déli ’s Angliának északi részein , ezelőtt harmintz esztendőkkel nem ismerték az alatsonyabb sorsú lakosok az állatok’ országából való eledelt ’s a’ búzakenyeret , a’ nevezett vidékeken még a’ most élő Király’ uralkodásának kezdetében is közönségesen árpakenyérrel táplálta magát a’ nép, hanem a’ fabrikáltnak ’s egyéb kézmíveknek igen nagy elterjedése, a’ munkások’fizetésének szörnyű megnövekedése, ’s a’ békességes állapotról hadakozásra és a’ hadakozásról békességes állapotra való sokszori ál túllépések , tették semmivé ezen jó állapotot (az árpakenyérrel való megelégedést). E’ szerént mind azok, kik a’ dologgal élő embereknek azáltal hízelkednek, hogy rajtok sajnálkodnak azért , hogy őket a’ mostani szűk időnek mostohaságai , arra a’ régi boldog élet’’ módjára viszszatérni kéntelenítik, melly mellett az ő őseik , oly egészséges, erős, és vidám nevekedést kaptak , annak a’ nagy bűnnek teszik részesivé magokat, hogy a népet békételenkedésre indították , ’s ez által megzavarták az olyan emberek’ elmebéli nyugodalmát, kik az egyenes ítélet-tételre legkevesebbé alkalmatosok, ’s a’ felindulásra, indúlatos tselekedetekre , leghajlandóbbak.“ A’ fényes bál, melyről feljebb emlékezénk, későbbi tudósítások szerént, Húsvét másod napján most is annak módja szerént véghez mene a’ város’ tanátsházánál. Estvéli 11 órakor már legalább noop emberek voltak jelen. Ott volt Királyi Hertzeg Susseks is. Ő kezdette el a’ tántzot a’ Lordmajor Wood leányával, páros minneten. Azután négyesek következtek , de nem sokáig folyhattak a’ sokaság miatt. Tsak éjfelután 1 óra tájban kezdődhetett el ismét a’ tántz, mikor a’ vendégek kevesedni kezd’tek. A’ Finantziai biztosság’ munkájának egy része már kijött nyomtatásban. Ez a’ Sine-Curákat illeti. Ezek közzűl valósággal sokaknak eltöröttetéseket , sok másoknak pedig megkissebbitetéseket javalja, valamint Angliában úgy Skótziában ’s Izlandiában is, ezen biztosság. A’ Ministerek’ Kurírja 100,000 font Sterlingekre (valami egy millió forintokra) teszi az ezen úton megkiméllendő summát. Már a’ Parlamentum’ megvisgálása alá megy a’ dolog. A’’ Norfolki Főbíró (Scheriff) a’Norfolki Hertzegnek, Spence és Albermarle Grófoknak, s’ több más ilyen előkelő személyeknek kívánságokra közönséges gyűlést hirdetett a’ nevezett Grófságban. Ez az öszszegyülekezés valósággal véghez ment Norfak városában Aprilis’5-dik napján. A’ gyűlés’ tanátskozásának tárgya a’ volt, hogy Szerentséltető írást kell határozni a’ Regens IVinczhez a’ tudvalévő veszedelemtől lett megtartásáért, ’s abban egyszersmind arra kell kérni ő Királyi Hertzegségét, hogy magomeitől és Taraátsáhol őzolat a’ Ministereket, a’ kik magok viselete által megmutatták azt, hogy a’ Shrónusnak éppen úgy mint a’ népnek ellenségei legyenek, távoztassa el. Ezen jovallást Gróf Strlermarle terjesztette a’ gyűlés’ eleibe egy beszéd mellett. Utánna Southam nevű úr beszédleit, a’ jovallásnak fogván pártját. Hamm minthogy az ilyen gyűlésekben nem csak a Ministe-