Magyar Kurir, 1817. július-december (31. évfolyam, 1-49. szám)

1817-10-10 / 30. szám

2­4?* ~aSRKs­«— szolgálat nélkül lévő Anglos tiszteket, m­nt az Amerikai Spanyol Insurgensek eddig is tselekedtek. Londonban a’ Times újság’ iróji azt akarják tudni, hogy Brasiliában Per­­nambukótol észak felé 36 órányi távoly­­ságra, Paraibában, egy újabb népzen­­efüles ütött volna ki , de a’ melly újság még eddig kevés hívükre talalt London­ban. Orosz Birodalom. A’ Bav­áriai Al­géméi­ne Leitung revü újság e’ hónap’ 5-dikán ilyen tzik­­kelyt adott­ ki az Orosz Birodalom’ határ­széléről: — „Sok ideje, hogy semmifé­le hír fel nem gerjesztette Petersburg­­ban az érzékenykedést oly nagyon, mint Cserny Györgynek, Orosz Gene­­ral-Lajm­ántnak, ’s a’ Szent Anna’ Rend­je’ első classisabéli Ritterének, a’ Török földön mint látszik a’ Török Országló­­széknek helybehagyásával történt meg­gyilkoltatása. E’ most a’ közönséges be­szélgetések’ tárgya, ’s még azok is, kik az Orosz és Török birodalmak közt fenn forgó környülállásokat messzelátó szemek­kel nézik, úgy vélekednek, hogy ezen történetnek még fontos következései le­­hetnek, és hogy ez, ezen két Hatalmassá­gok között ellenségeskedést okozhat, ha tsak­ a’ Porta azoknak a’ feltételeknek , mellyeket az Orrosz Udvar, néki, a’ men­nyiben tsak tudtunkra lehet, eleibe ter­jesztetett. Tudniillik, mihelyest ezen tör­ténetről a’ hivatalszerént való tudósítás Petersburgba megérkezett, azonnal pa­­rantsolatot vitt egy Kurir Konstantzi­­nápolyba az Orosz Követhez, hogy ti­zennégy napok alatt meghatározott nyi­­latkoztatást kivánnyon a’ Portától azeránt, hogy ő, közönséges módon kihirdeti, hogy ezen tselekedetet helybe nem hagy­ja, ’s azokat, a’ kik ezt tselekedték, leg­keményebben üldöztetni ’s megbüntettet­­ni el nem múlatja. Abban az esetben pe­dig, ha ez a’ nyilatkoztatás meg találna tőlle tagadtatni , megparantsoltatott .• Követnek, hogy azonnal passust kérjen, ’s a’ Törökbirodalmat tüstént hagyja oda. Lovasság’ Generálissá Gróf Bennigsen, kinek vezérlése alá tartoznak a’ Török határok mellett fekvő Orosz vigyázó sere­gek, oly utasitást kapott, hogy ezen se­regeket, mellyeknek azért, hogy az O­­r­osz és Török Udvarok között fennfor­­gott egyenetlenkedés­ek már egészszen el­­igazitódottaknak lenni tartottak való, egy részint eloszlaniok kellett volna, nem tsak ne’ kevesíttse, hanem ezeknek számát, más seregeknek öszszegyüjtése által 86,peo emberre szaporittsa, ’s a’ vég - erőssége­ket minden megkívántatokkal megtöltse, egy szóval minden készületeket úgy meg­tétessen , hogy ha a’ szükség kívánni ta­lálja, az ellenségeskedést a’ Törökbiro­­dalom ellen azonnal elkezdeni lehessen, Melly nagyon rajta legyen a’Császár ezen dolognak ahoz illő fontossággal való foly­­tattatásán, tsak abból is látni lehet, hogy útazásában , mellyet birodalmának déli részén teszen, ’s a’ melyre már Peters­­burgbol el is indúlt a’ Bennigsen sere­geit is megszemléli. Eddig ugyan mind Örökké sokat lehetett várni, mint az Orosz birodalomra nézve kedvezö környülállás­tól, Angliának a’P­o­r­t­á­h­o­z való befolyá­sától , de mostanában Angliának, magá­nak is egyenetlenkedése van a' Portával, még pedig ismét a’ róniai szigetek mi­att, Pargára nézve. A’ hatalmas Ali- Bascha, ki a’maga szélesen kiterjedő ereje által a’ Portánál ily nagy tekintetet (ha azt nem akarjuk is mondani hogy fé­lelmet) tudott szerezni magának, még tudni sem akar valamit abból, hogy az ő birtokaihoz ily közel Angliának valamelly erőssége legyen; ’s minthogy ugyan ezen Bascha a’ Nagy Vezérrel is nagy egyetér­tésben van, tehát e’ sem örömest teszen ellene valamelly hathatós lépést. A’ mos­tani Nagy Vezér ellensége az Oroszbiro­dalomnak , azért, minthogy a’ tavaszon

Next