Magyar Kurir, 1818. január-június (32. évfolyam, 1-50. szám)
1818-01-06 / 1. szám
M A G Y A R K ü R í R B é t s b ö 1 , J a n u á r i u s’ 6-dikán 181I B e l- gi um. A’ JVT. Kurírnak egygyik már régisske levelében bővebbetskén említettük vala , hogy a’ Frantzia vég - departamenteket elfoglalva tartó Szövetséges ármádák’ fő vezére Hertzeg Wellington a’ Genti újságnak bizonyos tzikkelyét magára vévén azt megbántónak lenni találta,’s azért a’ nevezett újságnak kiadója ellen pert indított, de a’ törvényszék a’ Hertzeg’ vádját elég fundamentomosnak lenni nem találván, az alperest a’ vád alól feloldozta. A’ Hertzeg’ Prokurátora ezen pert azután Apellatorium eleibe vitte , de onnét is eligazittatott, még pedig égy hogy az per által okoztatott költséget is megfizesse. Most már Cassatorium eleibe akarja vinni az Ítélet tételt, Közönséges újságlevelekben olvassuk, hogy azt az Ítéletet , mellyel Genti Püspök Ilerszeg Broglio ellen a’ múlt esztendőben Nov. 8-dikán Brüszszelben kimondottak (’s a’ melly deportáltatással való bevitetében állott volna) , Gentben Dec. 19 - dikén a’ hóhér’ keze által (ha igaz ? ! ) függesztették ki közönségesen. — (Ezen Püspök úr Frantzia országi jószágaiban lakik nyugodalmasan , az ólta, hogy Belgiumot oda hagyta). Frantzia Ország, A’ műit esztendőben meghalálozott tudós Sá éné aszszonyságnak két írásai közzül azt, melyben a’ Frantzia revo’utalónak nevezetesebb történeteiről ír, egyszerre két ügy mint ,Frantzia és Német nyelveken nyomtatják, az elsőt Parisban és Londonban , a’ másikat Heidelbergában. A’ folyó 1818 - dik esztendőben Husvét felé várják a’ világ előtt való megjelenését.. Azon törvény-jovallások közzül, mellyelyen a’ Ministerek a’ Királytól mindjárt a’ mostani ülések’ kezdetében törvénnyé lejendő változtatás végett a’ Követek’ kamarája elejébe küldött,’s a’ mellyeket ezen kamara külömbkülömb Biztosságok’ megvisgálása alá botsátott vala, tudniillik a’ Concordatát a’ Rékrútázást , a’ könyvnyomtatási ’s újságirási szabadsággal való viszszaélést illető törvényjavallások közzül, még, eddig tsak ez az utolsó került viszsza a’ Biztosságtól a’ kamara eleibe, ’s egész mostanig tsak effelett vetélkedtek a’ Ministerek ’s az ezeknek részén lévők a’ véltek ellenkezők ellen. Amazok a’ nyomtatásbéli szabadságnak szorosabb határok közé lejendő vétettetését javasolván , ezek ellenben másféleképpen gondolkozván. A’ mind két részről felhordott állatási fundamentumokra nézve azt jegyzik meg, hogy ezen alkalmatossággal is mind azok a’ tárgyak forgottak az Orátoroknak nyelveiken , a’ mellyeket ?5 esztendőknek lefolyta alatt lehetett a’ Frantzia kültimbkülömb nemzeti gyülekezeteknek tagjaiktól hallani Párisban. A’ Poritziai Minister Decazes egyedül két órányi beszédet tartott egymásvégűiben a’ nyomtatásbéli szabadság* megszol itatásának ’s az újságok’ Cenz.Wrajának még három esztendeg a’ Miniszterek’ kezében való maradására nézve.-