Magyar Kurir, 1818. január-június (32. évfolyam, 1-50. szám)

1818-05-26 / 40. szám

xxxx. MAGYAR KORI Bétsből, Május’ 26-dikán 1818. Nagy" Britannia. X" parlamentim»’ alsó házában Má­jus 5-dikén az Angliában tartózkodó ide­geneket illető törvénynek további fenn­tartatásáról tanátskozván álképviselők, Minister Lord Castlereagh egy be­szédet mondott­ el, melyben jövendőre nézve oly nevezetes kinézéseket emlege­tett, hogy az Austriai Beobachter , mint maga megjegyzi , méltónak tartotta azo­kat , a’ Londoni leveleket el sem várván, a’ Frantzia levelekből kiadni, mint itt is következik : —“ „Én azt kívánom , így szólt a’ Mi­nister, hogy az idegenekre nézve fennálló eszközök tovább is álljanak fenn. Ezen tárgy felett már elég sokszor elég sok vélekedés fordult elő a­ parlamen­­tum­ban, úgy­hogy már most igen kevés újat mondhatunk ról­a. Ha szintén igaz is az, hogy nekünk, átaljában szollván, az idegeneket jó szívvel be kell fogadnunk ’s véllek jó indulattal kell bánnunk, de az is igaz más felöl , hogy találtatik ezek közt egy bizonyos rész olyan, melyre szorosan szükség vigyázni. Minden Or­szágiadon fel kellene hagyni, ha azon ide­­genek’ mesterkedéseiknek , kik ez vagy amaz országot a’ világ’ tsendessége ellen való öszszeeskövés’theátrumává kiválaszt­ják , a’ közönség?A törvényeken kívül kü­lönös eszközök által is ellentállani szabad nem volna. Egy legújabb példa bizo­­nyítja erő­sítésemet. Belgium, a’ hol az idegenekre nézve semmi kivevő tör­vény nem utáltatik, sok békételen embe­rek­ öszszegyülekezésének piatzává lett, a’ kik ott minden akadályoztatás nélkül főzik Európa’ tsendessége ellen a’ plánu­­­mokat. Ujságirási privilégiumokra is szert tettek, ’s rágalmazást és hazugságot hin­­teznek széjjel; minden Legitimus Oro­szaglások ellen szüntelen tartó hadako­zást organizáltak. Vakmerő bátorságok oly magas gráditsra lépett, hogy nem régen azt javallották egy nagy Hatalmas­­­ságnak , hogy egy szomszéd országban a’ fennálló rendet fordittsa­ fel, ’s azt a' Dyna­­­stiának (az Országlóháznak) megváltozta­tására hivja­ meg. Ezeknek munka»« va­la a Lord Wellington ellen való gyalá­zatos czélzás is, ’s erre nem a’ nemes Lord ellen való személyes gyülölség, ha»­nem tsak az affelől való meggyőződés ál­tal indíttattak, hogy Lord Wellington szereti a’ fennálló Dynastiát ’s a’ dolgok­nak mostani folyását. Ezen békételenke­­dőknek mozgásaikat úgy lehet tartani, mint a’ revolutzió’ kovászának félbe nem szakadt t erejezését (forrását). Oly nyug­hatatlan és vad lelkek találtatnak, a’ kik Európa’ felületén elszéledve lévén, tsak új revolútziót lélekzenek, ’s magokat sem­mi módon megnyugtattatni ’s megvilá­­gosittatni nem engedik. Ezeknek füleik siketek a’ közönséges ’s magános szenve­dések, ’s a’ tapasztalás’ és józan okos­ság’ tanúságaik előtt. A’ közönséges bé­kesség, melly megértethetné véllek azt,, hogy az­­ iparkodássaiknak semmi sike­re nem lehet , nem tsikorhatja­ ki kezeik­ből a’fegyvert. A’ mi, mindenféle egyéb ’­ Wak valami kevés okossá­ggal biró­­sa.­

Next