Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)
1819-05-28 / 42. szám
alkotmányában, éss egy oly czélzó tányérrá vált közöttünk, mellyre az istentelenség minden féle megbántó lövöldözéseit szabadon és minden akadály nélkül intézheti, mivelhogy sarkalatos feltétele a’ törvényes alkotmánynak az,, hogy a’ mit a’ törvény nem tilalmaz, azt ő mind megengedi. Mivelhogy tehát a’ törvény telyességgel nem akarja a’ Religionak goromba megtámadtatását akadályoztatni, következik, hogy arra az Íróknak forma szerént hatalmat ád. Melly nagyon bámulni fognak a’ következő nemzetek azon, midőn a’mi mostani időnkbéli történetek’ írásában olvasni fogják, hogy a’ Hitetlenség a’ Legkeresztyénebb Király alatt arra a’ vakmerő bátorságra vetemedett, hogy magának törvényes szabadságot kívánni, 's magának ezen szabadság’ megszerzésére hatalmat venni, merészlett, melly nagy fog maradékaink bánkodássa lenni, midőn meggondolják, hogy az ő attyaik voltak azok, a’ kik magokat ily megiglashatatlanúl megmotskolták. „Az egygyik fogás, mellyel éltek arra, hogy a’Religiónak goromba megtámadtatását illető jogállás viszszavettetődjék, abban állott, hogy a’ Religióról való gondolkodást megzavarni iparkodtak. Azt kérdezték, hogy: Hát mi az a* Religió? ’s egyszersmind azt erőssitették, hogy ezen kifejezés nem elég meghatározott; nem adja elégségesen tudtunkra, hogy mit kelljen rajta értenünk. — „Hogy hogy! Hát egy oly kifejezés, mellyet minden időben minden országokban megigértettek , a’ mi időnkben homályossá lett é? ’s az emberi nemzet megszűnés nélkül élt vélle, anélkül, hogy meghatározott értelmet adott volna néki, s a’ nélkül, hogy tisztán értette volna, mit jelentsen ! — „Minden tudomány, melly az istenségből jött ki, vagy pedig a’ mellyet az emberek ilyennek tartanak, a’ szónak leg kiterjesztettebb értelme szerént való Religio. Minden Religio áll: Dogmákból, Morálból, és Cultusból. Ezt a’ Követek’ kamarája’ Referense is megesmerte, és ez tiszta ’s meghatározott értelem. Ezen tulajdonságok minden Religiókkal közönségesek, mellyek valaha fenn állottak, vagy még fennállanak. — „A’ Deismus tehát (vagy az éppen tsak egy istenhíves), melyre ezen törvényezikkely minden embernek hatalmat ád, ’s a’ melyre azok a’ vetekedések, amellyek a’ Követek’ kamarájában ezen czikkely felett előfordúltak, az embert még jobban felbuzditják, nem Religio ám. — ,,A’ javallott törvénynek 8 - dik czikkelye, tsak a [Közönséges Morált és jó erköltsöket illető megbántásokat bünteti meg, és sok munkába került tsak annak megnyerhetése is, hogy ezen szó: Vallásos, betéteződjék, így: Religiosus Morál. Még ezen kis odaadást is, bár melly elégtelen legyen , szükségtelennek lenni nyilatkoztatták, így tehát már az egész keresztyéni tudomány, egyedül az ő Morálját kivévén , a’ maga ellenségei’ dühösségének törvényesen ki léte tett. E’ volt az ő ellenségei között annak az embernek tudománya is, a’ ki eme’ szánakozásra méltó ’s gyalázatos Nevezetességre jutott. Ő is fennhangon vallotta, hogy az Evangyélium Szerzőjének Morálja Isteni (vagy Istenségi.) Ezt vallja vélte egygyütt a’ Deisták’ sokasága is. És azután, mint ő, ezek is (kivált hogy már a’ törvény is megengedi) , most tsalfa okoskodásnak, majd tsufolodásnak fegyvereivel, táborba fognak szállani azon Dogmák ellen, mellyekre az Isteni Tanítómester tanította az embereket, ’s azon szent ájtatosságok ellen, mellyeket ugyan ezen Tanítómester rendelt. Mint ő, ezek is annyira fogják majd űzni a’ magok átkozott vakmerőségeket, hogy a’ mi imádásunk’ isteni tárgya ellen oly istentelen káromlásokra io-