Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)
1819-05-28 / 42. szám
XLII. MAGYAR KURÍR Bétsből, Pénteken, Május* 28-dikán sdigi Plantaia Ország. A’ nyomtatási szabadságot illető három törvények közzűl, mellyeknek egygyike a’ nyomtatási szabadság* vétkeit *s büntetéseit, másika a* vétkezők ellen való perlekedés* módját, harmadika különösen az Ujságirási szabadságot illeti, az első, a’ Követek’ kamarájában lett megerőssitetés után, már most a’ Pairek’ kamarája előtt is megfordult, és hoszszas és fontos vetekedések után itt is megerőssíttetett. Ezen kamarában is a’ Ildik czikkely okozott legtöbb bajt. Hertzeg F i tz james javallotta , hogy be kell ezen czikkelybe tenni a’ Keresztyén Religiót. Az ő pártját fogták Gróf Courtois - de - Pressigny S. Malot volt Püspök, Hertzeg Audeauville, *s Saint Romain és Desece Grófok. Gróf demercier, Gróf Montalivet, Gróf Cornet *s Marquis bally - Tolendal ellenben, a’ jobbítás ellen tartottak beszédeket. Minckutánna az Orátorok mind pro mind contra kibeszélitek volna magokat, utoljára itt is a’ Törvenveld Ministerem cserre állott fel és sokáig mutogatta, hogy nem kell a* Reigiót betenni a* törvénybe. Ő is beszédjét végezvén, az egész vélekedést voksolás rekesztette be. E’ történt Május’ 14-dikén. A* Hertzeg Fitzjames jovallása viszszavettetett, minthogy pártfogóji tsak Q4*gyen , ellenzőji pedig 163-man találtattak, melly szerént az ellenzők száma g - szel haladta felyül a* jo vallók’ számát. Azok, kik a’ Religiónak ezen törvényczikkelybe való betétettetését leginkább sürgették, úgy mint: Perigord. és De-la-Lucerne nevű Cardinálisok, és a’ Chaloni és Sant Malói Püspökök, minnyájan a’ Parikamara’ tagjai, hogy czéljokat annál inkább elérhessék. Májusnak 13-dikán egy Nyilatkoztatást osztottak vala ki nyomtatásban a’ Pairek között, a’ melly fontosabb, hogy sem a’ mostani környűlállások között kiadását elmellőzhetnők. Ekképpen fordíthatjuk: „Régólta sóhajtoznak Frantzia Országban mindenek , kik a* Religió* igazságának vagy tsak hasznosságának érzését is magokban hordozzák, akár melyik vallást tartsák is, azért , hogy a* Re i g ió a’ mi törvényes alkotmányunkból számkivetésbe küldetett. Ezen keserítő boszszúság a’ nyomtatási szabadságot illető törvény által most újabban felelevenítődék; *s még megerőssittődék és terhesebbé tételődék azon szánakozásra méltó vetekedések által, melyekre ezen törvényjavallás a’ Követek’ kamarájában alkalmatosságot szolgáltatott vala.— „A* mit az emberek tsak nem hat ezer esztendők alatt, a’ miólta tudniillik a’ világ fennáll’, egy Országban is még meg nem értek, mi ennek egy gyalázatos és szomorú nézőjátékát mutatjuk. A’ Religio, mellyet legkissebb kifogás nélkül minden Törvényallók, mint az egész Státusz épülete’ talpkövét, a magok törvényes systemájokban legelső feltétellé tettek, ez a’ Religiosrár most semmivé tétetődött a’ Franciák’ törvényes