Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)
1822-08-02 / 10. szám
X MAGYAR KURÍR Bécsből, Pénteken, Augusztus’ Adikán, 1822. Spanyol Ország, A’ Madriti dolgokra következő jegyzéseket teszen a’ Londoni Courír-rúl. 15d. és iod. ,,A’ revolútzió elébb eléb’* megyen* is úgy látszik, hogy a’ Madriti történetek elhatározók voltak a’ Király tekintetére és sorsára nézve. Az utolsó tudósítások indultakor (Júl. 6d. estvérén) olyan környülállások közt volt a’ Király, mellyekben sem halogatással sorot,alaj félig meddig való el.térmértékekkel magán nem segithetett. Gárdáinak vagy mellettek vagy ellenek kellett dolgoznia; ’s látni való hogy ha a pártosok’ karjai közzé veti magát, bizonyos veszedelembe rohan. Úgy látszik, hogy a Spanyol revolútzió’ fejei olly hirtelen és pontosan követik a’ Francziák által megfutott, ’s a’ Monárchia felforgatására ’s a’ Monárcha elvesztésére vezető véres pályát, a’ menyire csak a’ két nemzet karaktere’ külömbsége engedi. A Franczia pártosok is egyedül Királyhoz való ragaszkodást szinteztek eleintén , ’s Monarchiás Constitutziót, és Constitutziós Királyt óhajtottak, azonban ez csupán más plánumokra vezető lépés volt. Merő árnyékká leve köztök a Királyi hatalom, megkötötték a Király kezét a’ jónak tehetésében s azonban a nép ínye szerint nem eső minden rendszabásokat a’ Király’ és Miniszterei nyakokba hárítottak. A’Királynak minden legkissebb cselekedetét gyanúba hozták s addig eszelték a’ népet, míg az a’ Király személyét s palotáját hiteszegett dühe’ véres tárgyául nem választá. Ezeket előre bocsátván, lássuk a’ Madriti legújabb tudósításokat. Előbbi Újságunkban közlött levelek szerint, a’ Pardóba vonult Gárdák alkudozásba bocsátkozik az Igazgatószékkel. Azalatt egybegyűlvén a’ Polgári Tisztség tanácsa, meghívta a’ Királyt ’s haza népét a tanácsházba. Kinek nem jutna itt eszébe ama hasonló Franczia történet, midőn Roderer arra unszolta a’Királyt s háza népét, hogy bíznák magokat a’ Nemzeti Gyűlésre, ’s így azokhoz folyamodnának, kik őket fogságra , bilincsekre, és erőszakos halálra keresték. Fz “* g”«dralar ötlött »’ Ferdinand eszébe is ’s hihetőképen azon szomorú következéseket vette tekintetbe, mellyeket XVI Lajosnak a ravasz tanácsra hajlása vont maga után , ’s azért nem fogadta el a’ Polgári Tisztség’ ajánlását. — Alkalmasint e’ volt már azon szempillantás, mellyben nagyobb elhatározást kelle vala neki mutatnia. De ne szakaszszuk meg elöbeszéllésrünket: Júl. 4d. semmi figyelemre méltó dolog nem adta elő magát azonkívül, hogy egy Madridban fekvő Regement a Pardónak bémeneteléhez küldetett, hihetőképen azért, hogy a’ Gárdák készületeit kikémlelje. Azt egy Gárda kompánia hirtelen viszszatérésre kénszeritette. Júl. 4. éjjelén , és 5d. viradóra azt végezte a Státustanács, hogy arra birja a Kuályt, válna meg főnyiteket nem ismerő Gárdáitól. A’Király tüstént azt felelte: ,,ismerik az én Gárdáim a fenyvéhez, hadd ,,veztrelem csak én s meglátjátok ingeljdeltitcsk'ítjik, ‘‘ Meny kő csapás helyett