Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)
1823-03-28 / 25. szám
l/1 194 Me lent a’ szerint organisalják a’ szolgálatban lévő Nemzeti - gárdát a’ miilyen lábon az osztályos Generálisok’ seregei állanak. 5) Az Igazgatás hatalmaztassék meg arra nézve, hogy azon nőtelen Nemzetigárdákat, kik az Igazgatást követni akarják , Batalionokra oszthassa fel, ’s a’ Cortesek határozzák meg, micsoda jutalmok legyen azon Gárdáknak. A’ következeniő javallat is víttatás alá bocsáttatván, még azon ülésben elfogadtatott. „Minthogy Spanyol Országot minden órán fenyegeti az ellenség’ béütése, hatalmazzák meg a’ Cortesek az Igazgatást, hogy a’mennyire csak lehet titkosan és sürgetően tegyen meg minden hathatós rendszabásokat arra nézve, hogy az arany és ezüst portékák ’s a’ templomok’ és klastromok’ drágaságai, a’ legbátorságosabb helyekre vitessenek, nehogy azok, a’ külső avvagy belső ellenség’ prédájivá legyenek.“ A’ Mártz. 46. élesben azt végzek a’ Cortesek, hogy az Igazgatásnak, a Portugalliával való szövetségkötés ajánltassék. A’ franczia Újságok egy Kurírról szóllanak, ki Madridból Mártz. 36. indult és következendő tudósításokat hozott: „Az új Miniszterek között Don Florez Estrando ugyan az, a’ ki Londonból azt írá a’ Királynak hogy a’ törvényhozó - testet osztaná két Kamarákra. — A’ Király jónak tartá másodszor is viszszavenni Minisztereit. Egy királyi Proclamatio azt hirdeti , hogy a’ háború Spanyol Ország ellen meg van határozva, és hogy a’ spanyol Igazgatás elkövet minden módokat, hogy magát a’ megtámadásnak ellene szegezhesse. A’ Király megerősítette a’ Corteseknek azon határozását, melly szerint, ha a’ környűlállások kívánják, mind maga Ő Felsége, és Igazgatása, mind a’ Cortesek Badajozba menjenek. Vitéz W. d’ Acourt jelenté a’ külső Miniszternek, hogy olly parancsolatot vett, mellynélfogva Ő catholicus Felségét mindenütt kövesse. Ferdinand maga vonogatásának azon tekintetben, hogy helye ne változtatnék, a’ Don Bertram de Lys tanácsa vala az oka, ki azoka futásnak vette a’ dolgot.“ Ugyancsak Mártz. 5d. indúlt tudósítások után jelenti a’ Journal des Debats, hogy a’ Királyt ’s familiaját, kik f. h. iod. vagy ild. már nem Badajozba, hanem Sevillába indúlnak, a’ Cortesek ugyan oda f. h. 15 d. követik. Lisbonából Mártz. elsején indult tudósítások szerint, Portugalliában contrarevolutiós mozgás ütött ki. Vezére az ismeretes Gróf Amarante (Emanuel del Selveire Pinto de Fonseca Texeira), azon Oberster Silveirának testvére, ki a Portugalliai Revolutiónak egyik fő indítója és eszköze volt. Gróf Amarante, ki 1826- ban is, mint Traz-os- Montes Tartományának Kormányozója , legtovább ’s legvitézebbül állott ellent a lázadásnak, minekutána Entre Minho e Douro Tartományán, számos követőivel kik Militzia - katonákból ’s mezei emberekből állanak , minden ellentállás nélkül keresztül ment volna. Febr. 26. Villa - Reálban, (Traz os Montes Tartományában) illy kiáltás közben: Veszszen a’ Constitutio! Veszszenek a’ Constitutiosok! nyilván elleneszegzé magát a’ revolutiós systemának, ’s ugyan azon nap, következendő Proclamatiót intézett a’ Portugalliai Néphez : Emanuel de Silveira Pinto de Fonseca Texeira, Amarantei Gróf, a’ Kristus Rendének, a’ Torony és Kard és az Avizi szent Benedek Rendeknek Commendatora , a’ királyi Armada General-Majora , ’s az újonnan születendő Armadasereg Fő vezére, Portugallia es Brasilia.