Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)

1823-02-14 / 13. szám

xm MAGYAR KURÍR. Becs, Pénteken, Februarius’ ladikén, 1823. UJiitiiMiiJiutiiiiM rrt rri rmrsírj usus ^iitiiMimtsjMrrrMjit rrstmirrmr^ irts F r a­ne­zi a Ország. ratrynak (Lib.) és Marchangynak (Roy) választatása, a’ Docum­entumok’ kijános­­sága miatt nem fogadtatott még ekkoráig el, ellenben Manuelnek újra választatása jóvá hagyatott; holott eleinte azt hitték, hogy méltatlan voltának tekintetéből, vá­lasztása ellen majd protestálnak. A’ Jan. aldiki ülésben ismét jelentés létetett Deputátus Marchangy’ választásá­ról, ki a’ közelébbi öszveesküvési perek­ből, mint fő Prókátor, eléggé ismeretes. Marchangy azt kívánta, adatnék neki bi­zonyos idő, melly alatt, a’ választathatá­­sára megkívántató még híjános bizonysá­gokat egybeszerezhesse, ’s megmutat­ván, hogy más Departementekben kü­lönbféle adókat fizet, azzal választathatn­ál megállapíthassa. A’ Biztosság azt sür­gette, hogy Marchangynak ebben­ kíván­sága adatnék­ meg. Az ugyan ezt védel­mező jobb oldalnak, Deputátus Girardin s az egész bal oldal ellenemondott. A’ kívánt idő, úgy mond, csupán a’ Kama­ra’ megcsalására vezető eszköz. Azonban az időközbeli Praesidens javallására , két hét engedtetett arra Manchangynak, hogy választathatásának megmutatása végett, bizonyságát bészerezhesse. — Ezután az öt Praesidensi Candidatusok’ kinevezésé­hez kezdett a’ Kamara. A’ voksoknak tel­jes többségét csupán Ravez és Ronald nyerték­ meg. A’ más három Kandidátu­sok’ választatása, a’jövű ülésre halaszta­­tott. Bordeauxból írják Jan. 28 d., hogy az az előtt való nap, egy fegyveres készületű s 200 emberrel terhelt spanyol Korvet . Jan. 21 d., XVI Lajos halála napján, a’ Marseillei kikötőbeli minden hajók, gyászt jelentő formába vonták vitorláikat, hanem egy spanyol hajó, m­ellynek neve „C­onstitutio vagy halál“ ném­ aka­ró ugyan azt cselekedni. Felzendűlvén a’ nép ezen dolgon , a’ kikötő’ falaira kez­dett m­ár gyülekezni ’s felboszantatásának jeleit adni, mellynek következései ked­vetlenek lehettek volna, hogyha a’ spa­nyol Consul ’s a’ kikötők Kapitánya , jó­kor nem tudósíttatván a’ dolog felől, a’ nevezett spanyol hadóra nem mentek ’s annak Kapitányát nem ösztönözték volna, hogy a’ Bíró parancsolatjának következé­sében, a’ gyász -­jeleket vonná­ fel. Azt függesztik a’ tudósításhoz, hogy a’ spa­nyol Kapitány igen nehezen határoza ma­gát a’ gyászolásra. A’ gyalog Pattantyússágnak hét Com­­pániáji, teljes készülettel ’s néhány száz lovakkal indultak­­ el Straszburgból, Bay­onne és Perpignan felé. A’ könnyű Pat­tantyúsok és Pontonnierel­ olly parancso­­latot vettek, hogy magokat készen tarta­nák. A’ Gárda-Dragonyosok Febr. 30. indúlnak. Az Angoulemi Herczeg’ indulása, a mint mondják, Febr. Ildikára határoz­­tatott, ’s felesége Bordeauxig vagy talán éppen Bayonnéig szándékozik kisérni. A’ Deputatusok Kamarájának Jan. 50- diki ülésében , a’ mostan belépett Depu­tatusok meghatalmazásainak, helyes vagy helytelen voltokról létetett jelentés. de­

Next