Magyar Kurir, 1825. július-december (39. évfolyam, 1-52. szám)
1825-11-22 / 42. szám
fekezindő Közönséges Congreszszusnait be iktattatására nézve, a’ melyhez képpest ezen nagy Gyűlés a’ maga tanátskozásait taláni még a’ folyó 1825-dik esztendő Októberének iső napján elkezdhetné. Hogy Biztosaink’ munkájoknak resultatumát annál könnyebbé tehessem, próbaképpen illy jovallásokat adtam elejikbe : —„ „1. A’ Kolumbiai és Perui Országlószékek hatalmazzák meg a’ magok Panamába küldetett Biztosaikat, hogy oda megérkezvén, azonnal kezdjenek, Mexikónak, Guatimalának, Chilinek és Buenos-Ayresnek Ministereikkel levelezést, ’s terjesztek ezeknek elejikbe, hogy melly szükséges légyen a’ magok Biztosaikat mennél hamarabb ezen Közönséges Gyűlésre útnak indítani . 2. A’ Kolumbiai és Perui Biztosoknak telyes szabadság adatik arra, hogy a’ Panamai keskeny főidőn a’ magok előre való tanátskozásaik’ hellyévé azt a’ helységet válaszszák ki, a’ melyiket arra lesalkalmatosabbnak ’s egességes voltára nézve legjobbnak fognak tartani— 5. Mihelyest a’ Kolumbiai, Perui, Mexikói, és Guatimolai Biztosok, vagy pedig tsak hármoknak Biztosaik, öszsze gyűlnek, tüstént határozzák meg a Közönséges Congreszszus tartatásának napját — 4. Ezen Közönséges Gyűlésnek is telyes szabadsága legyen arra , hogy a’ Panamai keskeny földön azt a’ hellyet válaszsza ki a’ maga üléseinek tartására, mellyel egésséges fekvésére nézve legalkalmatosabbnak fog találnii — 5. A’ Kolumbiai és Perui Biztosok attól a’naptól fogva, hogy elő tanátskozásaikat kinyitották, semmi féle okra nézve el nem távozhatnak a’Panamai keskeny földről addig, míg a’ Szövetségeseknek Biztosaikból álló Congreszszus együtt leszen, és míg a’ maga m munkájit el nem végezte.“ _ r/ A’ K ou m b iai külső dolgokra ügyelő Ministernek az Amerikai más Szabad Státusokhoz intéztetett Tiszti Nyilatkoztatásaiban azok a tárgyak jegyeztettek fel, a mellyek felett a Panamai Congreszszusnak tanátskozni szükséges reszen^_ „1. Meg kell az Egyesületi, Szövetségi és örökké tartandó öszszecsatolódási Kötést Spanyol Ország és minden más Hatalmasság ellen újítani, amelynek Amerika ellen valamelly foglalási vagy hódoltatási czélzása, oka, lehetne. —• 2. Öszsze gyülekezvén a’Biztosok, Manifestumot botsátanak világ’ elejébe az Amerikai Státusok nevében, és kimagyarázzák a’ magok’ ügyének igassságos voltát, Spanyol Országnak ezélzásait, ’s az Amerikai Státusoknak politikai systemájokat, a’ Keresztyén Világ béli egyéb Hatalmasságoknak politikai ezélzásaik eránt — 3. Puertoricco és Kuba szigetekre nézve meg kell vizsgálni, hogy mennyiben lehetne tanácsosnak tartatni, azt, hogy ezen szigetek az Amerikai minden hadi erőnek öszszezsatoltatása által Spanyolországnál a kezei közzül kiragadtathassanak ? hogy különlülön mindenik Státusnak mekkora hadi erőt kellene ezen czélra kiállítani, azon esetben, ha egyszer a’ dolog meg találna határoztatni ? ’s végre, hogy mi lenne jobb, az-e hogy ezen szigetek az Amerikai Státusok közzűl valamelyikkel öszsze tsatoltassanak, avvagy pedig hogy magános Státust formáljanak? — 4. Ugyan ezen Congreszszus vagy megerőssíti ezen Státusoknak egymás között eddig fennállott kereskedési kötéseiket, vagy pedig uj kereskedési kötéseket készít — 5) Consuláris-Kötés is készíttetik, melly által az Amerikai Szövetséges Státusok egymásnál lévő Consuljaiknak foglalatosságaik, ’s elsőségi jusaik meghatároztalak — 6. Meg kell fontolni, hogy mitsoda eszközök által lehessen megakadályoztatni, hogy, mint az Észak-Amerikai Státusok Elölülője már tavaly is javallotta, az Európai Hatalmasságok ne’ állithassanak fel az Amerikai számi földön holmi plánta vidékeket, szál- *►>*1500