Magyar Kurir, 1825. július-december (39. évfolyam, 1-52. szám)

1825-08-02 / 10. szám

X. MAGYAR KURÍR. Bécs, Kedden, Augustus* 2'di kán, 1825.­­ / Déli Amerika.* A’ Londoni Times nevű ujságleve­­lekben illy tudósítás találtatik azon gyil­kos czélzásrol, melly szerént Bolivárt Limában a’ világból ki akarták végezni: „ „L­imában, azon országnak fő vá­rosában , mellyet Bolivár illy sok fára­­dozásai által a’ Spanyol Uralkodás alól felszabadja, halálos öszszeeskűvést fede­­zének­ fel ellene. Bár mi nagy képtelenség­nek ’s gyanithatatlannak tessék is lenni ezen dolog első tekintettel, mi mindazáltal, ré­szint a’ kútfőt , melyből ezen hírt me­rítettük , részint azon leírást , mellyel a’ dolog elé adatik, fontolóra vévén , haj­landók vagyutik néki hitelt altni. Mondják, hogy valamelly bálnak vagy vendégségnek alkalmatosságával ütött ki az ö­sszeeskü­­vés, midőn a’Liberátor a’ Congresz­­szus’ Titoknokjával Monteagudó úrral éppen útban volt oda. Magát Bolivárt ugyan, hirtelen nagy lárma támadván, nem ölhették­ meg a’ gyilkosok , de a’ nevezett Titoknok úr, által - defettelvén még azon éjszaka meghalt. A’ gyilkosságot követett napon reggel kihirdetődvén, hogy, ki a’ gyilkosságot felfedezi, nagy jutalmat fog kapni, egy Limai késisináló jelentést tett, hogy ő nem sokkal azelőtt valami Szeretsen’ számára, a’ki néki nagyon gya­nús embernek látszott lenni, három hand­­zsárt (hegyes tőrt) köszörült­ meg; ’s az is kitudódott valami módon, hogy M­o­n­­teango ezen handzsároknak egyike ál­tal szúratott által. Ehez képpest haladék nélkül minden Limában találtató Szere­tsenek parantsolatot kaptak, hogy a’ nagy piatzon jelenjenek­­ meg, hol egyenként mindnyáj­ok a’ késtsináló ebbe hívattatván, ez azon személyre, kinek számát a’hand­­zsárokat megköszörülte vala , tüstént reá esmért, ki is ehez képpest fogságra tétet­vén megvallotta, hogy öszszeesküvés lett volna a’ Bolivár’ élete ellen forraltatva, melynek sok­aimai fő emberek részes tár­sai volnának, hanem hogy Generalis Ro­­dil, a’ Callói Spanyol Kommandáns lett volna fő gerjesztője. Ezen dolognak, ha igaz , nem soká jobban ki kell nyilat­kozni.“ A’ Buenos-Ayresi és Brazíliai Császári katonák között már elkezdődtek az ellen­ségeskedések. A’ Császáriak birtokában vagynak Montevideónak; a’ Buenos-Ayresiek pedig azt mondják, hogy ez, régtől fogva az övék volt, tehát most is az övék. Mint mondják Május’ 6-dik napján 366 Buenos- Ayresi katonák kiszállottak oda, ’s 218 Császári lovas katonát, egy Oberstert, 2 Oberstlieutenantot , és 11 egyéb tiszteket meglepvén elfogtak ’s fogságra vittek. A’ Brasiliai több sergek, mellyek Montevideó­­ban őrizeten voltak , magokat igen gyen­géknek érezvén , valamint Maldonadóból úgy más apróbb tanyáikról is öszsze hív­ták minden gyenge tsapatjaikat, de így is nagyon félnek , és már tsak azt forgat­ták elméjekben , hogy mi módon helyhez­­tethessék bátorságos állásba magokat, at­tól tartván egy felöl, hogy a’ fellegvárban találtató Respublikái gondolkodású lakó­­).

Next