Magyar Kurir, 1825. július-december (39. évfolyam, 1-52. szám)
1825-08-02 / 10. szám
X. MAGYAR KURÍR. Bécs, Kedden, Augustus* 2'di kán, 1825. / Déli Amerika.* A’ Londoni Times nevű ujságlevelekben illy tudósítás találtatik azon gyilkos czélzásrol, melly szerént Bolivárt Limában a’ világból ki akarták végezni: „ „Limában, azon országnak fő városában , mellyet Bolivár illy sok fáradozásai által a’ Spanyol Uralkodás alól felszabadja, halálos öszszeeskűvést fedezének fel ellene. Bár mi nagy képtelenségnek ’s gyanithatatlannak tessék is lenni ezen dolog első tekintettel, mi mindazáltal, részint a’ kútfőt , melyből ezen hírt merítettük , részint azon leírást , mellyel a’ dolog elé adatik, fontolóra vévén , hajlandók vagyutik néki hitelt altni. Mondják, hogy valamelly bálnak vagy vendégségnek alkalmatosságával ütött ki az összeesküvés, midőn a’Liberátor a’ Congreszszus’ Titoknokjával Monteagudó úrral éppen útban volt oda. Magát Bolivárt ugyan, hirtelen nagy lárma támadván, nem ölhették meg a’ gyilkosok , de a’ nevezett Titoknok úr, által - defettelvén még azon éjszaka meghalt. A’ gyilkosságot követett napon reggel kihirdetődvén, hogy, ki a’ gyilkosságot felfedezi, nagy jutalmat fog kapni, egy Limai késisináló jelentést tett, hogy ő nem sokkal azelőtt valami Szeretsen’ számára, a’ki néki nagyon gyanús embernek látszott lenni, három handzsárt (hegyes tőrt) köszörült meg; ’s az is kitudódott valami módon, hogy Monteango ezen handzsároknak egyike által szúratott által. Ehez képpest haladék nélkül minden Limában találtató Szeretsenek parantsolatot kaptak, hogy a’ nagy piatzon jelenjenek meg, hol egyenként mindnyájok a’ késtsináló ebbe hívattatván, ez azon személyre, kinek számát a’handzsárokat megköszörülte vala , tüstént reá esmért, ki is ehez képpest fogságra tétetvén megvallotta, hogy öszszeesküvés lett volna a’ Bolivár’ élete ellen forraltatva, melynek sokaimai fő emberek részes társai volnának, hanem hogy Generalis Rodil, a’ Callói Spanyol Kommandáns lett volna fő gerjesztője. Ezen dolognak, ha igaz , nem soká jobban ki kell nyilatkozni.“ A’ Buenos-Ayresi és Brazíliai Császári katonák között már elkezdődtek az ellenségeskedések. A’ Császáriak birtokában vagynak Montevideónak; a’ Buenos-Ayresiek pedig azt mondják, hogy ez, régtől fogva az övék volt, tehát most is az övék. Mint mondják Május’ 6-dik napján 366 Buenos- Ayresi katonák kiszállottak oda, ’s 218 Császári lovas katonát, egy Oberstert, 2 Oberstlieutenantot , és 11 egyéb tiszteket meglepvén elfogtak ’s fogságra vittek. A’ Brasiliai több sergek, mellyek Montevideóban őrizeten voltak , magokat igen gyengéknek érezvén , valamint Maldonadóból úgy más apróbb tanyáikról is öszsze hívták minden gyenge tsapatjaikat, de így is nagyon félnek , és már tsak azt forgatták elméjekben , hogy mi módon helyheztethessék bátorságos állásba magokat, attól tartván egy felöl, hogy a’ fellegvárban találtató Respublikái gondolkodású lakó).