Magyar Kurir, 1826. július-december (40. évfolyam, 1-52. szám)

1826-10-10 / 29. szám

iá)*. Az elsőség felett való vetélkedéshez­­idővel holmi apróság­bnn’ haszonkeresési exorások is oda járultak 's vad indulatos­­kodást gerjesztettek­ fel. Az eleven szikra hamu alatt pislogván , tsak egy kis szellő kivántatott néki, mint alkalmatosság, hogy lobbanást okozzon, melly ha kerestetik, könnyen találtatik. Nem soká társak is adták magokat a’ Czivakodás’ fejeihez, ’­ mint a’ hó-gombalyag úgy nevekedett a’ két rész. A’ Vice-Generálist úgy festették­­le az ő követőji, mint Polgárok’ oltalma­zását , a’ Generálist pedig, mint azoknak erőszakos és igazságtalan kiprédálóját. E­­zen meghasonlás’ tüze nem soká úgy el­­terjedett, hogy az egész Korinthus tartománya két részre vált, ’s már most az egyik a’ Generális , másik a’ Vice-Ge­nerális’ Részének neveztetik. Ezen utolsó erőssebb a’ másiknál. Ennyiben áll ezen meghasonlásnak a’ minéműsége. Már most mindenik azon iparkodik, hogy elnyom­hassa­ a’ másikát. Végre annyira feltüze­­sűltek a’ részesek egymás ellen, hogy fegy­ver’ ereje által akarják a’ pert eligazítani,­­s a’ mi veszedelmessebb a’ dologban, az, hogy már most Korinthus tartományán kí­vül is iparkodnak szaporítani részes társai­kat, ’s valósággal mind két Rész talált tá­volabb lévő tartományokban is olly embe­reket, a’ kik véllek egy formán gondol­kodnak. Pénznek segedelme által is ipar­kodnak magok részekre hódítani a’ kö­zönséges népet, ’s így a’hazát fosztják­ meg azon emberektől, a’ kik különben annak­­ oltalmazására fordítanák fegyvereiket. így leve két embereknek egymás ellen való irígykedéséböl egy olly polgárok között való ellenségeskedés a’melly eleintén egész Korinthus tartományát ’s már most egész Moréét veszedelemmel fenyegeti. Nem tsuda tehát, ha a’ nagy számú ellenség, a’ melly ezen Félszigetnek kebelébe magát befészkelte , ezen viszszavonásokat és meg­­­ hasonlásokat szemlélvén magát eltökéltet­te, hogy mind ezeket a’ maga hasznára fordítani minden tőlle kitelhető módon ipar­kodjék. ’S a se tsuda más felől, hogy a’ Görög Országlóbiztosság a’ nagyon fenye­gető veszedelmet látván illy nagy tekinte­tű embereket küldött el, mint Zaimi, Mau­­romichali, Delianni, 's az Artai Püspök Porphirius,ezeknek nagy tekintetű’s nagy be­folyású eszközlésektől reménlvén, hogy ezek a’ belső zenebonának elejit veszik ’s ve­szedelmes következéseit elhárítják. Maga a’ Generalissimus Kolokothróni is, m­hel­­lyest ezen zenebonáskodásnak híre fülébe­­ment, tüstént Korinthus felé vette út­ját, hogy a’ veszekedő Főket öszsze en­gesztelje ’s a’ tsendességnek helyreállítá­sán ő is iparkodjék. A’ még eddig okoz­­tatott veszedelem nem nagy , tsak nagyobb ne legyen ! “ A’ feljebb megnevezett négy Biztosok és Kolokotroni, minekutánna a’ tsendes­­séget helyre állítják , sergeiket , mellye­­ket Nápoliból magokkal vittek, tüstént Ibrahm ellen fogják fordítani, a’ki ezen nyughatatlankodások között sok öldöklést és pusztítást tett Morea belső részein. Ugyan a’ fenn említett Görög Közön­séges Újságban találtatnak még két leve­lek Nápoliból Aug. 19-dik és 20 dik nap­jairól, mellyekben az Ibrahim Basa’leg­újabb mozdulásai adattatnak elő, melly mozdulások között legnevezetesebbek azok, mellyeket ő a’ Naupi­ai öböl felé Tripoli­­tzátol napkeletre Astroshoz tett: „Első Levél A­ug. 19-d­i­k­é­n. Vis­-­sza érkezvén Ibrahim a’ maga Spártá­­hoz (Mainához) tett sikeretlen expeditzió­­jábol Tripolitzához ’s a’ Mehmed-Agánál tör­tént verekedésnek kimenetelét és sergei­­nek igen nagy vesztését látván (mint már annak idejében mind ezekről irtunk), nagyon megmérgelődött , melyre nézve Kistér­ parantsolta sergeinek, hogy Indúl­

Next