Magyar Kurir, 1829. július-december (43. évfolyam, 1-52. szám)
1829-09-18 / 23. szám
278 Konstanszinápolyba vivő utakra széllyel ki küldettek.“ „A’ Fővezér és Gróf TolL Gén. Adjutáns tsupán tsak a’ Generálstábtól késértetve közel mentek a’ városhoz, hogy annak környékét ’s annak az’oltalmazására készített sántzait megvizsgálják, ’s illyen szándékkal nagy részét körül lovagolták a’ városnak. Erre azonnal meghatározta a’ Fővezér, hogy más nap hajnalban, a’ kiszabott render megtámadtassa a’ várost. „Drinápolyban most 80 ezer (ez előtt 150 ezer) lakos van, kik között 40 ezer Musulmán, és ezekből 10—15 ezer fel vala fegyverkeztetve. A’ török tábor, melly ezen városnak oltalmára gyűjtetett öszve 10 ezer tanult gyalogságból, és 800 legfeljebb 1000 lovasságból állott. Ezeken kívül szedtek öszve még a’ körűlé fekvő vidékekből vagy két ezer embert.“ „Ezen nagy városnak ollyan jó fekvése van , hogy azt könnyen lehetne oltalmazni , és az ágyazó sántzoknak nem roszsz helyeket választottak ki. Ezek a’ sántzok még tsak részszerént készültek el, és a’ munkát nem is igen siettették a’ Törökök, minthogy Drinápolyba senki sem hitte, hogy ollyan közel legyen a’ veszedelem. Annyi századok ólta bátorságban lévén ez a’ város, minden ellenséges megtámadtatás ellen, még a’ benne volt Vezérek is kételkedtek annak lehetsége felől, hogy az Orosz hadi seregek az e hajdani fővárosok kapuji előtt megjelenhetnének.“ „Illy sebes előrehaladása táborunknak, melly napjában négy öt mértföldet ment előre, illy hirtelenvaló megjelenésünk ezen helyeken, szinte megígérő erővel hatott a’ Basákra, a’ török seregekre, és a’ lakosokra. Három ország út még nyitva állott elüttök, mellyeken viszszahúzhatták volna magokat; de az még tsak eszekben sem fordult meg,, hogy elfussanak.“ „A Fővezér Gr. Diebitsch, még viszsza sem tért a’ város fekvésének kivizsgálásából, midőn a’ Seraskiernek Halil Basának és Ibrahim Basának (kik mind ketten 5 lófarkú Basák), és Drinápoly Kommandánsának Hadzsi Mehmed és Scefik-Ali két lófarku Basáknak követei, egyesítvén magokat a’ város előkelőinek kiküldöttjeikkel, az Orosz tábor szélső őreinél megjelentek, hogy a’ város feladásának feltételeiről értekezzenek. —A’ Fővezér ezeknek Fonton Status Tanátsos által azt szente , hogy fegyvereiket , ágyúikat, zászlóikat, eleségeiket , puskaporos táraikat, egyszóval mindent, a’ mi a’ Török Kormányszék tulajdona, adjanak által, hogy ezen feltételek alatt a Basák és seregeik szabadon elmehetnek hazájokba; tsakhogy Konstantzinápoly felé ne menjenek. A’ felfegyverkeztetett nép és polgárság is rakja le a’ fegyvert, és Drinápolyban maradjon , házi foglalatosságaikat folytassák, és mindenki betsülettel és tsendességben, a fenn álló törvények és ítélő székek oltalma alatt, dolgaik után lássanak. Ezen követeknek egyszersmind tudtokra adatott, hogy a’ feltételek elfogadására vagy el nem fogadására 14 órányi gondolkozásra való idő engedtetik. Hogy az Orosz tábor más nap hajnalban megindul a’ város ellen, és azt Aug. 20 dikán reggeli 9 órakor ostromolni fogja, ha addig a’ feltétetek el nem fogadtatnának.“ „A’ következő reggel, Aug. 20 dikán, 5 órakor , két tsatarendben indult meg a’ tábor, a’ Fővezér vezérlése alatt, úgy elrendelve, hogy az a’ várost több helyeken egyszerre megtámadja. A’ seregnek egy része, Gróf To 11 Gén. vezérlése alatt, számos lovassági ágyúkkal felkészülve a’ Kirkilissai és Konstán-