Magyar Kurir, 1830. július-december (44. évfolyam, 1-53. szám)
1830-09-17 / 23. szám
Béts. Ő Ts. K. Felsége méltóztatott Jul. 50-dikán költ Kabineti végzése által Mgs Marczibányi János Urat, valamint Aug. 23-kán kiadott Kabineti végzésében Mgs. Kászonyi Sándor Urat Torontál Vármegye Első Al-Ispánját Királyi Tanátsossokká kegyelmesen kinevezni. Itt következik azon Beszéd, mellyet N. M. Felső Eöri Pirker László Pátriárka és Egri Érsek Úr, mint Szószálldja az Magyarországi Státusoktól Schloszhofba küldetett Követségnek a’ Felséges Tsászár és a’ Felséges Tsászárné előtt tartott Felséges Tsászár és Apostoli Király,Legkegyelmesebb Urunk! Felséges Aszszony, Legkegyelmesebb Királyné! Új és az idők ’s dolgok minden változásait felyülmúlandó bizonyságát adta Felséged kimeríthetetlen felséges jóságának és atyai indulatjának a’ Magyar Nemzet eránt, midőn Felséged szüntelenül lelkiesméretesen igyekezvén a’ törvényeket oltalmazni és betölteni, Magyar Ország és az azzal egybekaptsolt Országok Státusait meghatározott időre , közönséges Országgyűlés tartására kegyelmesen meghívni méltóztatott, és midőn Királyi meghívó Levelében hív jobbágyainak nyújtott több örvendetes vigasztalásai között, még azt is méltóztatott kegyelmesen parantsolni, hogy Ő Ts. K. Magassága a’ Felséges Főhertzegi Koronaörökös, a’ Felséged országlása alatt lévő minden Országoknak valamint Attya virtusainak is Örököse, az Ország Szent Koronájával Magyarországnak ’s a’ vele egybekaptsolt Országoknak Királyává megkoronáztassék. Nem tsuda tehát, ha illy sokszoros indítóokoktól buzdíttatván, egész Magyarország hangos örömre fakad, és az Országban mindenütt tsak az Éljen kiállások és a’ legritkább örvendezések tiszta bizonysági harsognak. Mert mind azon hihetetlen gondok mellett is, mellyekkel olly sok, törvényekkel, nyelvekkel és szokásokkal egymástól külömböző Népek kormányozása jár, Felséged mégis szakadatlanul gondját fordította arra, hogy Magyarországot igazgassa, emelje és boldogítsa, annyira, hogy Felséged ezen ditső ígéretét, mellyet felséges boldogító Országlása kezdetében mondott: „Az Ország „Statusainak soha sem lészen okok, hogy „Felségedbe helyheztetett bizodalmokat „megbánják. Maga pedig Felséged azon „lesz, hogy ő közűlök a’ hűségnek akár,melly bizonysága kimutatásában Felségedet soha senki felyül ne haladja ;ec— és a’ hazafiaknak felemelkedett reménységeit, felséges boldogító kormányzásának folyvást egyenlő vitelével nem tsak tökélletes mértékben betöltötte, hanem, örökös hála Felségednek , még feljül is .