Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-08-02 / 10. szám
Indúlt Bétsből, Kedden, Augustus’ 2-dikán, 1881* Béts. Ts. K. Felsége méltóztatott Katofia Márton Ts. K. Kapitány Urat Hertzeg Eszterházy Gy. Regementjében, Magyar Nemességgel, a’ taksák elengedésével , kegyelmesen megajándékozni. Frantzia Ország, Páris Júl. 22 kén. A’ Követek jönnek az Országnak minden részeiből, de a’ Palr Urak közzűl még sokan hátra vannak. Az üléseket holnap a’ Király megnyitja. A’ megnyitó Királyi beszédet nagy kívánsággal várjuk, mivel a’ többek között meg'fogjuk látni, hogy váljon a’ Lengyelek mellett telt e’ vagy tészen e’ valamit Frantzia Ország. A’ Kamarák (Országházai) 25 ikben elkezdik munkáikat. A’ Főrendek Kamarája mindjárt első nap kinevezheti a’ Válasz-felírás készítésére a’ Biztosságot. De a’ Követek Kamarája elébb a’ 459 Választásokat megnézi és visgálja, ha mindenütt törvényesen estek e’, a’ mi eltart egynéhány napig. Azután elválasztja 1) Elölülőjét, (mert addig az Elölítlést a’ szokás szerént a’ legidősbb tag viszi) 2) négy Vice-Elölülőit 3) négy titoknokjait és 4) Quaestorait. Ezek meglévén, majd akkor nevezi ki a’ Biztosságot a’ Válaszfelírásnak készítésére., A’ Journal du Commerce írja: „Perier Ur (Belső és első Minister) megint meg van akadva. Azt mondják t. i. hogy a’ Pair Urak közzűl sokan nem akarnak megjelenni a’ Királyi Ülésen, ha a’ Ministerium meg nem ígéri, hogy a’Megnyitó beszédbe a’ Pair jég részére egy két kedvező szókat iktat. Meg is tselekedné ezt a’ Ministerium, de attól fél, hogy a’ Követek rész néven veszik, ha a’ kérdést, mellynek eldöntése övék, (t. i. hogy megmaradjon e’ örökösnek a’ Pairség, vagy ezentúl íiról fira örökség gyanánt ne szálljon?) elölegesen elítélné. Algíri levelek szerént, General Berthezene egy Expeditiot tett Algírból Mediah felé a’ Kabylok (az Atlas hegyét lakó Arabsok) ellen, kik az új Titteryi Beinek nem akarták az adót megfizetni. Tzélját az Expeditio el is érte, de viszszajövet a’ hegynek szorosságai között mintegy 12,000 Kabylok az 5000 emberből álló frantzia sereget lesből megtámadták , benne nagy kárt tettek, és Algír kapujáig kergették. — A’ Moniteur azonközben megigazítja e’ tudósítást annyiban, hogy az Arabsok tsak a’ hegyek között bántották a’ Frantziákat, és a’síkra ulánnok nem mertek menni, a veszteség sem volt nagy, mert 63 elestekből és 192 sebesekből áll, holott máskor hasonló Expeditio General Clauzel alatt 460 emberbe került. Brest Jul. 16-kán. Seine Korvét 92 napi példátlan hoszszúságú útja 5 )(