Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)

1833-07-02 / 1. szám

flrea, és fényűzéshez megkívántat©) nem törvényes, az az nem ollyan , mint a’ millyet törvény szerint bé szabad volna hozni, tehát tsak fele árra fizettes­sék ki. HELVETZIA. (Constitutionnel Neufchatelois.) Az elégettek számokra 4000 frank gyüjte­­tett öszve , melly summának fele a’ le­égett házak építésére fog fordíttatni. Ugyan­az az Újság Helvétziát így festi politikai tekintetben : Ilelvé­­tzia két részre szakad, úgymint sza­badra, és szabadosra. Amannak Schwytzban, vagy Sarnéban lévén középpontja, magában foglalja az egy­mással lelkiképpen szövetséges Demo­­cratic­is, és Monarchicus Státusokat: ezek kiterjedtebb, és tökélletesebb po­litikai szabadsággal bírnak, mint Hel­­vétziának minden más Státusai, és azt nem valami theoriának köszönhetik , hanem a’ századok szelleme elöhaladá­­sának. Emez (a’ szabados) nagyobb ré­szint ollyan Státusokból áll, mellyek­­nek alkotványok 2 vagy legfellyebb 5 esztendős, ’s eredetét valamelly erő­szakos népmozgástól vette. Azonkívül vágynak meg Cantonok, mellyek még egyik részhez sem határozták, el mago­kat­.Közd­ök, és a’ régi szelvétzia között lelki szövetség vagyon, de azt szeretik hinni , hogy ők az erőssebb rész. Nem akarjuk, ezeket a’ sok rész­re szakadt Státusokat egymással öszve­­hasonlítan theoretice, de annyit min­denki láthat, hogy nem meszsze van ez az idő­pont, mellyben Helvetzia practice is annyi részre fog szakadni, a’ mennyi helység vagyon benne. Et­töl még mások a’ felázzadók is reszket­nek. A’ radicalis Újságok eléggé hir­detik a'világnak , a’ mit mi elbalgatunk, és mindenki olvashatja, minő szomorú helyheztetésben van Helvetzia. Ugyan tsak a’ felyebbi Újság sze­rint Rossi Ur Párisba küldetett, még pedig nem csak a’ Lengyelek dolgában, hanem mint hiteles kútfőből tudjuk, más diplomatikai tekintetben is. Genf­ből Jun. 14-röl írják: A’Sz. S m o n i s t­á­k másodszor is meglátogat­tak bennünket, de okunk van hinni, hogy nem leszsz többé kedvek ezt tse­­lekedni. Tegnap 12 en jöttek bé a’ Fran­­tzia kapun különös öltözetben , nehány ábrándozó fiatal emberektől kísértetve,a kik egész Ferney-ig eleikbe mentek. Beérvén a’ városba, temérdek sokaság­tól körülvétetve, az úgy nevezett Bou­­lonvreniére Vendégfogadóba szál­lottak, mellynek tágas teremében kü­­­lömbféle dallokat énekeltek. Mind eze­ket , a’ sokaság majd egykedvűleg néz­te, majd katzajjal fogadta; de midőn a’ vezér egy padra fellépett, ’s a’ Sz. Simonismus tanításait fejtegetni kezdet­te, ’s Genfnek rendszabásai , a’ tiszt­viselőknek Despolismusa, a’ gazdagok­nak a’ szegények eránt való könyörű­­letlenségek ellen prédikált volna, füty, és piszszegetés által félbe szakasztatott, úgy, hogy kéntelen vala társaival együtt a’ teremet oda hagyni. Kimenés közben még ülleket is kaptak, ’s tsak nagy ne­hezen juthattak szállásaikra, mindenütt kísértetvén a’ fenyegető sokaságtól, melly tsak alkonyodás után szélesedt el. Már rendeles vagyon teve, hogy a’ várost tüstént hagyják el. Ide jövetelek előtt V­o 11 a­­­­­e várába Ferneyba bútsút jártak. FRANTZIA ORSZÁG. A’ Deputátusok Kamarája Jun. 18­­kán tartatott Ülésében Clauzel Mar­sall a’ Kormányt felszó­lítá, hogy nyi­latkoztassa ki magát A­l­g­­­e­r r­a néz­ve. Kívánta tudni , vallyon a’ Miniszte­rek ama kikötőhelynek tsak ném­elly ré­szeit akarják e’ elfoglalni, vagy az ez-es.

Next