Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)
1833-07-02 / 1. szám
flrea, és fényűzéshez megkívántat©) nem törvényes, az az nem ollyan , mint a’ millyet törvény szerint bé szabad volna hozni, tehát tsak fele árra fizettessék ki. HELVETZIA. (Constitutionnel Neufchatelois.) Az elégettek számokra 4000 frank gyüjtetett öszve , melly summának fele a’ leégett házak építésére fog fordíttatni. Ugyanaz az Újság Helvétziát így festi politikai tekintetben : Ilelvétzia két részre szakad, úgymint szabadra, és szabadosra. Amannak Schwytzban, vagy Sarnéban lévén középpontja, magában foglalja az egymással lelkiképpen szövetséges Democraticis, és Monarchicus Státusokat: ezek kiterjedtebb, és tökélletesebb politikai szabadsággal bírnak, mint Helvétziának minden más Státusai, és azt nem valami theoriának köszönhetik , hanem a’ századok szelleme elöhaladásának. Emez (a’ szabados) nagyobb részint ollyan Státusokból áll, mellyeknek alkotványok 2 vagy legfellyebb 5 esztendős, ’s eredetét valamelly erőszakos népmozgástól vette. Azonkívül vágynak meg Cantonok, mellyek még egyik részhez sem határozták, el magokat.Közdök, és a’ régi szelvétzia között lelki szövetség vagyon, de azt szeretik hinni , hogy ők az erőssebb rész. Nem akarjuk, ezeket a’ sok részre szakadt Státusokat egymással öszvehasonlítan theoretice, de annyit mindenki láthat, hogy nem meszsze van ez az időpont, mellyben Helvetzia practice is annyi részre fog szakadni, a’ mennyi helység vagyon benne. Ettöl még mások a’ felázzadók is reszketnek. A’ radicalis Újságok eléggé hirdetik a'világnak , a’ mit mi elbalgatunk, és mindenki olvashatja, minő szomorú helyheztetésben van Helvetzia. Ugyan tsak a’ felyebbi Újság szerint Rossi Ur Párisba küldetett, még pedig nem csak a’ Lengyelek dolgában, hanem mint hiteles kútfőből tudjuk, más diplomatikai tekintetben is. Genfből Jun. 14-röl írják: A’Sz. S m o n i s ták másodszor is meglátogattak bennünket, de okunk van hinni, hogy nem leszsz többé kedvek ezt tselekedni. Tegnap 12 en jöttek bé a’ Frantzia kapun különös öltözetben , nehány ábrándozó fiatal emberektől kísértetve,a kik egész Ferney-ig eleikbe mentek. Beérvén a’ városba, temérdek sokaságtól körülvétetve, az úgy nevezett Boulonvreniére Vendégfogadóba szállottak, mellynek tágas teremében külömbféle dallokat énekeltek. Mind ezeket , a’ sokaság majd egykedvűleg nézte, majd katzajjal fogadta; de midőn a’ vezér egy padra fellépett, ’s a’ Sz. Simonismus tanításait fejtegetni kezdette, ’s Genfnek rendszabásai , a’ tisztviselőknek Despolismusa, a’ gazdagoknak a’ szegények eránt való könyörűletlenségek ellen prédikált volna, füty, és piszszegetés által félbe szakasztatott, úgy, hogy kéntelen vala társaival együtt a’ teremet oda hagyni. Kimenés közben még ülleket is kaptak, ’s tsak nagy nehezen juthattak szállásaikra, mindenütt kísértetvén a’ fenyegető sokaságtól, melly tsak alkonyodás után szélesedt el. Már rendeles vagyon teve, hogy a’ várost tüstént hagyják el. Ide jövetelek előtt Vo 11 ae várába Ferneyba bútsút jártak. FRANTZIA ORSZÁG. A’ Deputátusok Kamarája Jun. 18kán tartatott Ülésében Clauzel Marsall a’ Kormányt felszólítá, hogy nyilatkoztassa ki magát Alger ra nézve. Kívánta tudni , vallyon a’ Miniszterek ama kikötőhelynek tsak némelly részeit akarják e’ elfoglalni, vagy az ez-es.