Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)
1833-11-26 / 43. szám
338 ben hasonló intselkedéseket szemmel tart, ’s hathatós rendszabásokat tett a’ nyughatatlanok megzabolázásokra. General Procurator Peri 1, a’ múlt héten nyita meg a’ Királyi Törvényszék Üléseit, melly alkalommal előhozta a’sajtószabadságból származott roszsz következéseket, ’s a’jelen Kormánynak erejét éppen abból a’ köznyállásból bizonyította meg, hogy ez, amannak megtámadásait, mindenkor győzedelmesen taszította viszsza magától. A’ sajtó úgymond, mármost nem árthat a’ Kormánynak, és ez is az oka, a’ miért ő (Persil) az utóbbi időben sokat elnézett az Újságíróknak, ellenben a’ Király személye ellen intézett minden egyenes megtámadást , valamint ez előtt, úgy ezentúl is szemmel fog tartani. Jól tudom én, folytatá beszédjét, minő szép színnel hímezik ezen mindennapi megtámadásokat ,azon panaszolkodnak, hogy a’ Király, az Alkotvány körében, részt vészen a’ Kormányozásban, ’s ettől szeretnék Ölet (a’ Királyt) eltávoztatni, tsak hogy azután a’ Nemzetnek ,mondhassák , hogy egy oilyan Király nélkül, ki az ő rovásokra élvén, semmit sem tesz, könnyen ellehetnek: innen származott az a’ puszta democraticumi principium : ,,a’ Király uralkodik, de nem kormányoz.a , ez azonban nem igaz, és tsak anli monarchiában gondolható. Inkább lehetne mondani: ,,A’ Király uralkodik is, kormányoz is , de nem igazgat“. Ezután a’ Szónok, az ügyészek felé fordúlván így végzé beszédjét. Ha az Urak magok körül tekintnek, látni fogják, hogy minden előre halad, és tökéletesedésre siet. A’ Kormány érdeműi tulajdonítja magának , hogy tekintetét, az Országnak köszöni: minden önnkénynek ellensége, tsak kötelességének, és a’ felvállalt feltételeknek leli gyönyörűségét, de más részről a’ nép is szabadságát tsak megtartani, ne pedig kiterjeszteni törekedjék, mert ebben az esetben, új lázzadásnak nyitna utat. Századunk nem túr többé elvont (abstract) theoriákat, hanem hasznos, és gyümöltsöt termő tetteket kíván. Míg még Kormányunk kezdő állapotban vélt, a’ Minisztériumnak, minden megtámadásokat sejteni kellett, — de most már lábra kapván , azokat tsak megvetéssel tekintheti. A’ sajtó utoljára is a’ mérséklet útjára lép minden kénszerítés nélkül, mert tsak úgy ígérhet magának hasznot, ’s betsületet. Azért írjunk, hogy tanítsunk, de a’ magános haszon, minden tudományos merészletnél, távolabbról, vagy közelebbről kotzkáztatik, ’s ez a’ haszon az írókat majd meggyőzi a’ felöl, hogy tsak akkor tehetnek szert olvasókra, midőn a’ fennálló Státus hatalmát méltó tekintetben tartják. A’ Kormánynak állandósága az a’ fő dolog, a’ mellyel most legtöbb Frantziák óhajtanak, ellenben a’ lázzadás elleni gyülölség naponként nevekedik. Illy környűlállások között az Anarchiának zabolátlanságától nem félhetünk. Szerentsés az az Ország, melly ennyire vitte dolgát, mert a’ Kormány, és Alkotvány ,ekkor felbonthatatlanok , Frantzia Ország 1789-ki reményei telyesedésbe mentek, s a’ Nemzet végre annyi sok részek után, a’ társaságos javításoknak kebelében kinyugodhatik. Nov. 6 kán, a’ Párisi Esküdtek törvényszéke előtt , ismét némelly Újság kiadók pereik tétettek tanátskozás alá, — a’ többek között Lionne Uré, a’ Tribune kiadójáé, a’ki Lajos Filepet egyenesen fbitangolónak nevezte , s valameddig az egész Nemzet által a’ Királyságban meg nem erössittetik. Sarrut, az említett kiadónak ügyészsze még tovább ment, és sértegetőbb kifejezésekkel élt, midőn így szóltokt: „Mi okból emlegetik szüntelen azt a’ tiszteletet, mellyel mi a’ Királyunknak