Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)

1833-12-03 / 45. szám

szőtt, ak­ár kiabáltak a’ lakosok, akár nem. Már most, a’ mit Feijo tett, miért nem lehette volna azt D­o­m P­e­d­­ró is? Az Apr. 7-dik utánni állapot nem volt bajosabb, mint V­illanna. Rio, és a’ vidéki lakosok bizonyosan meg­tettek volna Dom Pedróért is, a’ mit F­e­ij­o e­r­t megtettek , — a’ többség hozzá tsatolta volna magát, ’s így a’ roszsz tövényeket könnyű szerrel fel­forgathatta volna. De híjában , Dom Pedró nem lehetett övéinek az, a’ mi Feijo volt: habozott volna, elárulta volna barátjait, ’s végre a’ teher alatt maga is öszveroskadt volna. Miért most a’Senatus ollyan bátor, a’ Riói polgá­rok miért ollyan lármások­, holott Dom Pedró idejében halgattak? Azért, mert akkor ő volt a’ fó , az egyesítő pont pedig ők. Azelőtt roszszul vezettettek , most magok vezetik magokat, még pe­dig jobban, és biztosabban. A’ Sena­­tusnak — a’ Kormány elleni Opposi­­tiójából , Riónak lakosaitól segittetve, kisül, hogy a’ lekérdes törvényes esz­­­közök által bátorságosítva van, mert a’ Senatus hirtelenkedő újításoknak gátat vet, erőszakos eszközök által fel nem lehet tartani, mivel a’ fő városnak nagy befolyása van a’ vidékre. Restauratio­ról, ’s Dom Pe­dr­óról sokat beszéll­­nek, de ez magától meg fog szűnni, mihelyt egyszer az ellenkező felöl meg lesznek győződve. Hogy egyebberánt a’ sajtó szabadsággal jobban viszszaélnek, mint Dom Pedró alatt, annak más oka van. Az idegen, a’ ki a’ Brazíliai cha­­ractert nem esmeri, azt hinné a’ sajtó­­szabadság zabolátlansága mellett: a’­láz­­zadás közelget, pedig ez nem igaz: mindenhez hozzá szokik az ember, mint An­­­ver­piában a’ háborúhoz, és ha­lálhoz. *M­in as kerületben a’ békesség helyre állott, ’s a’ Senatus tsak azon dolgozik, hogy a’ nyughatatlanságban r­észtvevöknek kegyeimet eszközödön. A’ kereskedés alkalmasint jól megy, noha koránt sem úgy, mint az előtt: a­ Londoni Cursus 4- en megállapo­dik, mihely a’ papírosnak nagyobb be­­lső részen. A’ Kamara a’ napokban ve­szi tanátskozás alá a’ pénzügyét. GÖRÖG ORSZÁG. Az Allgemeine Zeitung N a­­p­­­­­á­­ból Oct. 50-ról azt az érdekes tudósí­tást közli, hogy ott a’ Görög Miniszté­rium egészen megváltozott légyen. T­r­i­­kupi éi Psyllas, és Praides Mi­niszterek elbotsáttattak, ’s az első Lon­doni Követnek van kinézve. Az új Mi­nisztériumnak Feje, vagy a’ Miniszteri Tanátsnak Elölülője, és belső Minisz­ter­je lett is, a’ Finantziák, Theo­­pharis, az oskolák, és templomok Seb­­­nas Konstantin Urra vagynak bíz­va. Maurokordatos a’ külső Mi­nisztériumba tétetett által. Schmalz Ur ideig óráig Hadi Miniszter marad a’ derék Lesni­re Obersternek meg­­jöveteléig. A’ Justiz, Suzzos Deme­terre leend bízva; ez azonban még hivatalosan nem tudatik. Ez a hirtele­­­ni változás, nagy , és örvendetes bényo­­mást eszközlölt, ’s a’ köz munkálódá­­sokra nézve mindenki jobb jövendőt reményi. Ko lett is , mint a’ Nemzeti résznek feje, gondolkozása módja, és jeles tehetségeiért köztiszteletben van. Az Egyháznak, és Finantziának Minisz­terei Német Országban nevelt fér­fiak, Theocharis nagy betsületéröl esme­­retes, a’ Lipsziai oskolának tanítványa, Sc­hin­as pedig Savignynak első ta­nítványai közti tündöklőit, ’s mély tu­dománya és fedhetetlen erköltse által Capodistrias alatt, mint Yp­s­i­­­a­n­­ti Demeternek barátja köztiszteletet nyert. Miólta a’ fő tzinkosok elfogatat­tak , Görög Országnak minden részeiben békesség uralkodik. Most már minden­ki áltlátja, hogy a’ zavarodást csak né-

Next