Magyar Kurir, 1834. január-június (48. évfolyam, 1-51. szám)
1834-02-21 / 15. szám
BÉTSI MAGYAR KURÍRÚS SOKFÉLE, TOLDALÉKUL. • • " ■■ TO’r. Indúlt: Pénteken, Februarius’ 21-dikén, 1834. NAGY BRITANNIA. Febr. 5-kén a’ Felső Ház csak pro forma gyűlt öszve, hogy a’ Thrónusi beszédre készült Felírást a’ Királynak általvigye. Az Alsó házban a’ Felírásróli tudósítás sok vitatásra szolgáltatott alkalmatosságot. Cobbeter azt szerette volna benne (a’ Felírásban) kijelenteni, hogy a’ Ház minden haladék nélkül a’ szántóvető rend szükségének megvizsgálásába ereszkedik, nevezetesen a’ tized, és az árendával járó viszszaélések eltörlések eltörlésébe. Ezt a’ módosítást, Lord Althorp helytelennek találta, a’ Ház pedig elmellőzte minden szavazás nélkül. Finn Ur az Izlandi népmozgást titkos megvesztegetéseknek, és Spionok munkálódásainak tulajdonította,azért tehát a’Felírásban kinyilatkoztatni javallá, hogy midőn Izland az Unió felbontása felől tanakodik, egyedül törvényes jussát gyakorolja, amennyiben ama Státus rendszabásnak kárát, vagy hasznát kérdés alá vonja, és káros törvényeknek megváltoztatásáért esedezik. Littleton Az Izlandi Al Státus Titoknak erre azt felelte , hogy a’ politikai gyülekezetekben tartatott beszédek, felette nevelik a’ nyughatatlanságot, azalatt míg azt a’ kényszerítő bili kevesiti, a’ mit azon bili kibotsáttása előtti, és utánai időnek öszvehasonlítása által akart megmutatni. O’Connell Ur ezt tagadta. Erre személyes kérdések támadtak. Hiller azt nyilatkozta id, hogy egyik Izlandi tag, a’ Parlamentben minden erejéből ellene szegezte magát a’ kényszerítő bilinek, ellenben Miniszteriális magános körben szerette volna, hogy a’ bili keresztül menjen. Ezen vádat O’Connell felfogta, ’s Lord A11 h o rphoz fordulván, annak igazsága, vagy hamis volta felől felvilágosítást kért. Midőn pedig a’ dolgot Lord A11 h o rp is igazolta, O’Connell a’ vádoknak nevét akarta tudni, de Althorp viszonzá, hogy Ő azért a’ mit mondott, mindenkor jót áll, ’s ha talán valaki megsértetnek érzi magát, jelentse ki, akkor a’felelettel nem fog késni: egyébberánt O’Connell, és Finn Urak, eszeágában sintsenek. Híjában igyekezett a’ rendes Szónok végét szakasztani a’perlekedésnek azon tekintetből, mivel a’ mi magános körben megy véghez, az a’ Parlamentbe nem tartozik,— mert azon taps, mellyel O’Connellnek őszinte kihívása fogadtatott, a’mozgást még inkább nevelte. Sok Irlandus tagok felkeltek, kérdezvén, őket értette légyen e’ Althorp? Némelly tzélzások Shiel Urra is estek: ő is felkelt tehát, ’s kérdezte , Őtet gondolja e’ a* nemes Lord? Althorp: Igen is, a’ tisztelt, ’s tudós Ur egyike azon személyeknek. Ekkor a’ taps, és lárma iszonyú jön. Shiel: Én ezennel jelentem az Istennek, és hazámnak színe előtt, hogy a* ki ezt a’ nemes Lordnak mondotta, utálatos rágalmazó. Mivel azonban a’ nemes Lord azt monda :