Magyar Lettre Internationale 1993. nyár (9. szám)

Tartalom

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK 1993 SZEPTEMBER 15 - ÉN JELENIK MEG Kedves olvasóink, barátaink. Más ember lelkébe nincs belátásunk. Nem tudhatjuk, csak életútjának és újabb írásainak ismeretében szeretnénk remélni, hogy Konrád György, ha életéről mérleget készít, boldog embernek tudja magát. Hiszen ifjúságának néhány megpróbáltatásokkal terhes éve után, igaz, küzdelmek, nehézségek árán, de fokozatosan felfelé vezetett útja. Megkapta mindazt a hazai és nemzetközi elismerést, ami felkészültsége, tehetsége alapján méltán illeti meg őt, szeretetreméltó egyéniségének okán pedig ma fiatalok, idősek, nők, férfiak, családtagok, barátok széles köre üdvözli, ünnepli őt hatva­nadik születésnapján, köztük folyóiratunk szerkesztőségének tagjai is, akik e sorokban külön is meg szeretnénk köszönni, hogy a Magyar Lettre Inter­nationale Alapítvány tagjaként oly hathatósan támogatja munkánkat, nemzetközi rendezvényeinket. Születésnapra ajándékot szokás adni, ezúttal azonban mi kaptunk ajándékot Konrád Györgytől, amikor is megkaptuk tőle készülő, szürreális­sá transzponált önéletrajzi jellegű regényének egy fejezetét. A nyárra való tekintettel e számunkat javarészt szórakoztató és színvo­nalas írásokból alakítottuk ki. _ EURÓPÁN BELÜL VAGY KÍVÜL. Számunkra nem kérdés, hogy Európához tartozunk, noha az európaiság mércéjét meghatározni kívánó Európai Közösség még nem tartja érettnek országunkat, hogy befogadja tagjai közé. Bennünk akkor is Európa történik, ha mint Polcz Alaine a budapesti Város­major utcában lakunk, és a lakásunkat felkereső barátaink emlékét idézzük. Eörsi István európaiságának szilárd tudatában folytatja kötetté érlelődő kép­zeletbeli beszélgetéseit a lengyelként is európai filozófus íróval, Witold Gombrowiczcsal. Nyikita Mihalkov, az új orosz filmművészet egyik vezéralakja viszont úgy véli, hazája csak féllábbal tartozik Európához, ő az Európához való csatla­kozás ellenzőinek, az orosz konzervatívoknak az érveit sorolja, mondván, hogy Oroszország valójában eurázsiai ország, amely csak önmaga hagyo­mányainak feladásával olvadhatna be Európába. Per Olov Enquist svéd író szerint a skandináv államokban ( elsősorban a balszélen) azért berzenkednek a csatlakozás ellen, mert ők éppen jólétük, szabadságjogaik, demokráciájuk, sajátos nemzeti arculatuk elvesztéséért aggódnak. Attól tartanak, hogy az északi kis országok elvesznek az európai népek nagy közösségében. A testvérgyilkos délszláv népek meg gőzös nacionalizmusukkal akarat­lanul is Európából közösítik ki magukat,­­ értjük meg Orbán Györgyi, a Magyar Rádió tudósítójának jugoszláviai útinaplóját olvasva. Az idejét múltnak,kihúnyt vulkánnak hitt nacionalista szenvedélyek várat­lan kitörésére szolgál izgalmas, új magyarázattal Robert Kurz német köz­gazdász, politológus figyelemre méltó írása. 1968 - 25 ÉV MÚLTÁN című fejezetünkben a párizsi május és a prágai tavasz negyedszázados évfordulóját idézve Adam Michnik, Václav Jamek, Jorge Semprun, K.H. Svenstedt írásai és Jacques Rupnik Dutschke inter­júja e közelmúlt mai következményeit elemzik, a mai csalódásokról szólnak, a forradalmi múlt megtagadásáról, a volt ellenzéki mozgalmak disz­­kreditálásáról, illetve e mozgalmak elfajulásáról, a terrorizmus kialakulásáról. A tegnap történtek megítélését sajnos ma is meghatározza az orwelli mondás: akié a jelen, azé a múlt. A modern és posztmodern konfrontációjának témájától sem fogunk tud­ni egyhamar megszabadulni, hiszen szellemi életünknek ez egyik legvitatot­tabb, ma is döntetlenre álló mérkőzése. E számunkban elsősorban szépírói szövegek közlésével a példatárat kívánjuk gyarapítani. A modern vagy talán már a posztmodern utáni irodalom (ez definíció kérdése) példájaként közöljük Malcolm Bradbury, a hazánkban is népszerű angol író legújabb regényének önálló novellaként is megálló első fejezetét. De a hagyományosabb, modern irodalom körébe sorolnánk Jorge Semp­run Nyecsájev visszatér című, krimiszerű, legújabb regényét, amelyet ugyan­csak egy szemelvénnyel mutatunk be, valamint Csaplár Vilmos mélyen mulatságos, szatirikus novelláját. A német Botho Strauss és a szlovén Zelemir Falout esszé jellegű írásait viszont a posztmodern példatárba sorolnánk. Anélkül,hogy felednénk, min­den besorolás egyszerre időleges és kétséges. Szólnunk kell még André Gauron francia közgazdász a francia és a cseh Lettre Internationale számokban már megjelent, vitaindítónak szánt tanul­mányáról, amely azt a mindnyájunk számára létfontosságú kérdést feszegeti, vajon nincs-e a piacgazdaságra való áttérésnek egy lassúbb, a sokkhatá­sokat kerülő, kevesebb áldozattal járó útja. Gauron cáfolni kívánja a liberá­lis közgazdászoknak azokat az érveit, miszerint a szenvedések megrövidítése érdekében sokkterápia alkalmazásával a társadalmi berendezkedés, a gaz­daság mielőbbi gyors átalakítására kellene törekedni. Végezetül be kell számolnunk arról, hogy a Fővárosi Önkormányzattal és a baráti kulturális intézetekkel közösen szervezett urbanisztikai konferen­cián a megjelentek figyelemre méltó előadásokat hallhattak Európa főváro­sainak a mienkhez hasonló urbanisztikai gondjairól. Előfizetőinknek itt szeretnénk megköszönni, hogy felülfizetéseikkel tá­mogatják folyóiratunkat. MAGYAR LETTRE INTERNATIONALE T ARTALOM 7 7 ••­­ 7 •• EURÓPÁN BELÜL VAGY KÍVÜL___________ KONRÁD György: Szakma 1 Per Olov ENQUIST: Eltévedtünk az Európa-házban 4 Nyikita MIHALKOV: Eurázsia vagyunk 7 ORBÁN Györgyi: Belgrádtól Dubrovnikig 1 1 Vuk KRNJEVIC: Andric kételyei 1 4 EÖRSI István: Időm Gombrowiczcsal: 1993. február 1 7 POLCZ Alaine: A Városmajor utcában 2 3 1968 - 25 ÉV MÚLTÁN__________________ Adam MICHNIK: Egy kényelmetlen évforduló 2 5 Marian BRANDYS: Kemény ember 2 8 Václav JAMEK: A prágai tavasz emlékezete 3 3 Jacques RUPNIK: Rudi DUTSCHKE utolsó interjúja /DOKUMENTUM/ 3 6 Jorge SEMPRUN: Zapata halála 3 7 Karl Henrik SVENSTEDT: A vörös brigádok 4 1 POSZTMODERN PRO ÉS KONTRA VAJDA Mihály: Tényleg csak a regény lehet ironikus? 4 5 Dick HOWARD: A posztmodern poszttotalita­rizmus premodern alapjai 4 7 CSAPLÁR Vilmos: Kalipszis apó 4 9 Zelemir FALOUT: A lustaság dicsérete 5 2 Botho STRAUSS: Kezdettelenség 5 3 KELEMEN János: A felvilágosodás védelmében 5 6 Malcolm BRADBURY: A díjkiosztás 5 9 BÍRÓ Yvette: A titokzatos tárgy titka 6 5 KOMMENTÁROK ÉS VITÁK ______ André GAURON: Sokkterápia Kelet-Európában 6 9 Robert KURZ: Egyetlen világunk újkeletű nacionalizmusai 7 4 TUDÓSÍTÁSOK_____________________________ Marina WARNER: Királyi perpatvar 7 7 Pascal BRUCKNER: Disney világa 7 8 Adam MICHNIK: Sonja, Tanja és a reménység 7 9 VERSEK Ivan BLATNŸ (19), Zbigniew HERBERT (3,6), Bronislaw MÁJ (30), Petre STOICA (63,64), TASNÁDY Attila (21), Mihai URSACHI (66,67) és Ivan WERNISCH (8,35) KÉPEINK SZILÁGYI Lenke, JOVÁNOVICS György, BARANYAI András, HALÁSZ András és FORGÁCH András munkái címlap" LENGYEL András terve (LUGOSI Lugo László fotója) NYÁRI LETTRE -NAPOK TALÁLKOZÁS A LETTRE SZERZŐIVEL TÁBORI GYÖRGGYEL beszélget EÖRSI ISTVÁN 1993. május 21-én, pénteken 17 órakor a Városháza Dísztermében (Budapest, V. Városház u. 9-11.) VITA A POSZTMODERN FILOZÓFIÁRÓL Richard RORTY, VAJDA Mihály és TAMÁS Gáspár Miklós részvételével 1993. június 21-én, hétfőn 18 órakor a Collegium Budapest előadótermében (Budapest, I. Szentháromság tér 2.)

Next