A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1937 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1937-06-01 / 1-6. szám

A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI XI. ÉVF. 1—6. SZÁM SZERKESZTI: FEVER GYULA 1937. JÚNIUS HÓ Ipari gázfajtáknak portól és kátránytól való megtisztítása.­ SZIGETH GÁBOR Előadásomban — amely Barnaszénkátrány terme­lése, lepárlása és felhasználása 1­2 című 1921-ben ugyanitt tartott előadásomhoz szervesen kapcsolódik,— tekintve a szén minél észszerűbb felhasználása érdekében utóbbi időben megnyilvánult törekvéseket — előbb általánosságban kívánom tárgyalni a gázok tisztítá­sának feladatát, azután pedig ismertetni fogom azo­kat az eljárásokat, amelyeket a korszerű technika gázok portól és kátránytól való megtisztítására alkal­maz, befejezésül pedig az óbudai gázgyár generátor­­gáztisztító és barnaszénkátrányfeldolgozó berendezé­seit fogom ismertetni, különös figyelemmel eme beren­dezéseknek említett előadásom óta bekövetkezett fej­lődésére és az azokkal nyert tapasztalatokra. I. Bevezető. Amíg városi gázt termelő művek gázukat már kezdettől fogva nemcsak portól és kátránytól, hanem egyéb tisztátlanságtól is mechanikai, részben pedig vegyi úton megtisztították, hogy szerteágazó leadó­hálózatukban, kellemetlen és káros lerakódások vagy korróziók ne adódjanak, addig a nagyipari üzemekben termelt és ugyanazoktól felhasznált iparüzemi gázok tisztítására régebben nem fordítottak gondot. Az ipari fejlődés és ezzel a verseny mind nagyobb növekedése és — utóbbival okszerű kapcsolatban — a minél na­gyobb gazdaságosságra irányuló kutatómunka annak felismerésére vezetett, hogy az iparüzemi éghető gázoknak portól, ill. kátránytól tisztított állapotban való felhasználása még a tüzelésekben is mind gya­korlati, mind tüzeléstechnikai szempontból célszerű, sőt tiszta gázok a tüzelőszerkezetek hosszabb időn való üzembentartását teszik lehetővé és a berendezések élettartamát is általában megnövelik. Előadásomban szorosan csak éghető gázok tisztí­tásával fogok foglalkozni, így csak hivatkozom arra, hogy a fémkohászati és másnemű üzemek legkülön­bözőbb sajátságú gázai rendszerint egészségügyi szem­pontból is indokolt portalanítása, amelyet sokszor az éghető gázok tisztításával azonos irányelvek szerint oldanak meg, a visszanyert értékes anyagok révén gazdasági szempontból is jelentős sikereket ért el. Ugyanígy szintén csak érinteni kívánom a korszerű nagy gőzkazánok üzemével kapcsolatos füstgázporta­­lanítási kérdést, amely különösen a szénportüzelések­kel kapcsolatosan, általában pedig a nagyvárosok kazántelepein a korszerű technika nagyteljesítményű tüzeléseivel kapcsolatosan vetődik fel, mint probléma. Az iparüzemi éghető gázok közül — a kokszoló­­művek gázfeleslegét nem tekintve — amely sajátsá­gainál fogva és az alkalmazandó tisztítási módot illetően a városi gáztól nem különbözik — a vasgyár­tás hulladékgázai, a nagyolvasztók torokgázai, az iparban termelt egyéb éghető gázok mennyiségét messze túlhaladják. A kőszénből, barnaszénből vagy kokszból fejlesz­tett generátorgázfajtákat, amelyek tisztításának módja előadásom egyik tárgya, rendszerint csak tüzelési 1 Szerzőnek a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai, valamint bányászati és kohá­szati szakosztályainak 1935 máj. 4-i és nov. 9-iki ülésein tar­tott előadása. 2 M. M. É. E. 1921. évf. 51. és 52. számú. célokra szokták felhasználni s így tisztaságuk tekin­tetében kevésbé szigorú feltételek betartása elegendő, ezzel ellentétben a torokgázok tisztasági fokát a kor­szerű telepeken olymértékűvé fokozzák, hogy kohó­gázmotorokban való felhasználásra alkalmassá vál­janak. Amíg például kohógázmotorü­zem esetén a meg­engedett max. portartalom m3-ként 0.02 gr, — addig a gázfejlesztő kemencék tüzelésére felhasznált, köz­ponti kokszgenerátortelepeken termelt generátorgáz a német gáz- és vízszakértők egyesülete szabványa szerint mi­ként legfeljebb 0,1 gr port tartalmazhat,­­ ipari tüzelések céljára szolgáló barnaszéngenerátor­­gáz esetén pedig némely esetben nemcsak hogy nem szükséges, hanem nem is kívánatos a végső kátrány­nyomok eltüntetése a gázból. Az iparüzemi gázok tisztításának ugyanis mint minden műszaki feladatnak gazdasági oldala is van, így a szükségesen túlhajtott tisztítás, mint felesleges, nagyobb üzemköltsége miatt épúgy elvetendő, mint a kívánt célnak meg nem felelő tisztítás. Még a torok­gázmotorokban felhasználásra kerülő kohógáznak is a gázportól bizonyos mértéken túl való megtisztítása nemcsak felesleges, de az ezzel járó nagyobb költség folytán szintén helytelen, u. i. a gépekbe szívott elégető levegő sem szokott az ipartelepeken rendsze­rint abszolút tiszta lenni, úgyhogy megtörténhetne, hogy a tisztított gáz felülmúlná az elégéshez felhasz­nált levegő tisztaságát, aminek természetesen semmi értelme sem volna. A kohó-, torokgázok tisztításának kivitele elvben nem különbözik a kokszgenerátorgáz tisztításától, csak utóbbinál a tisztítás mértéke rendszerint nem oly nagy, ez utóbbi célra tehát — a por természetének megfelelően — és az üzem viszonyainak megfelelően, esetenként lényegesen egyszerűbb tisztítási módok is megfelelnek. Különálló esetben pedig a tisztítás a gáz lehűtése nélkül is végezhető. A kátrányos gázok tisztításánál kevésbé a gázpor leválasztása, mint a gáz kátránytartalmának feldol­gozható formában való leválasztása a megoldandó műszaki feladat. A barnaszéngenerátorgázport még a kátrány főtömegének mesterséges leválasztása előtt kell a gázból eltávolítani, nehogy az a kátrányt el­szennyezze. A barnaszéngázpor leválását az egyidejűen leváló nehéz kátrányrészek megkönnyítik, úgyhogy a gáz portalanítása rendszerint egyszerűen old­ható meg. Iparüzemi gázok portalanításával és k­átránytala­­nításával rendszerint együtt jár, illetve célszerű is a gázok lehűtése, míg a gázok vegyi tisztítása oly értelemben mint az a városi gázgyártásban szüksé­ges, általában el szokott maradni, mert arra gyakor­lati okokból szükség rendszerint nincsen. Mielőtt a korszerű tisztítási módok részletesebb ismertetésébe fognék, célszerű a poros és kátránytar­talmú gázokkal és a leválasztás irányelveivel általá­nosabban foglalkoznunk. Következő fejtegetéseim portartalmú, de kátrány­mentes gázokra vonatkoznak, míg utóbbiakról később lesz szó. A gázpor épúgy mint a levegőben lebegő a szél által felkavart por, rendkívül kisméretű, legkülönbö­zőbb fizikai és vegyi sajátságú anyagrészecskék tömege, amely részecskék lebegőképessége annál na­gyobb, minél kisebb a porrészecskék térfogatsúlya, minél nagyobb a gáz sűrűsége és a szél, ill. a gáz áramlási sebessége. Az 1. ábra lebegő porrészecskéket ábrázol az em­beri haj vastagsági méretéhez viszonyítva. Az ábrán balról látható porrészecskék mérete 10/500 mm, a kö-

Next