A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1937 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1937-06-01 / 1-6. szám
A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI XI. ÉVF. 1—6. SZÁM SZERKESZTI: FEVER GYULA 1937. JÚNIUS HÓ Ipari gázfajtáknak portól és kátránytól való megtisztítása. SZIGETH GÁBOR Előadásomban — amely Barnaszénkátrány termelése, lepárlása és felhasználása 12 című 1921-ben ugyanitt tartott előadásomhoz szervesen kapcsolódik,— tekintve a szén minél észszerűbb felhasználása érdekében utóbbi időben megnyilvánult törekvéseket — előbb általánosságban kívánom tárgyalni a gázok tisztításának feladatát, azután pedig ismertetni fogom azokat az eljárásokat, amelyeket a korszerű technika gázok portól és kátránytól való megtisztítására alkalmaz, befejezésül pedig az óbudai gázgyár generátorgáztisztító és barnaszénkátrányfeldolgozó berendezéseit fogom ismertetni, különös figyelemmel eme berendezéseknek említett előadásom óta bekövetkezett fejlődésére és az azokkal nyert tapasztalatokra. I. Bevezető. Amíg városi gázt termelő művek gázukat már kezdettől fogva nemcsak portól és kátránytól, hanem egyéb tisztátlanságtól is mechanikai, részben pedig vegyi úton megtisztították, hogy szerteágazó leadóhálózatukban, kellemetlen és káros lerakódások vagy korróziók ne adódjanak, addig a nagyipari üzemekben termelt és ugyanazoktól felhasznált iparüzemi gázok tisztítására régebben nem fordítottak gondot. Az ipari fejlődés és ezzel a verseny mind nagyobb növekedése és — utóbbival okszerű kapcsolatban — a minél nagyobb gazdaságosságra irányuló kutatómunka annak felismerésére vezetett, hogy az iparüzemi éghető gázoknak portól, ill. kátránytól tisztított állapotban való felhasználása még a tüzelésekben is mind gyakorlati, mind tüzeléstechnikai szempontból célszerű, sőt tiszta gázok a tüzelőszerkezetek hosszabb időn való üzembentartását teszik lehetővé és a berendezések élettartamát is általában megnövelik. Előadásomban szorosan csak éghető gázok tisztításával fogok foglalkozni, így csak hivatkozom arra, hogy a fémkohászati és másnemű üzemek legkülönbözőbb sajátságú gázai rendszerint egészségügyi szempontból is indokolt portalanítása, amelyet sokszor az éghető gázok tisztításával azonos irányelvek szerint oldanak meg, a visszanyert értékes anyagok révén gazdasági szempontból is jelentős sikereket ért el. Ugyanígy szintén csak érinteni kívánom a korszerű nagy gőzkazánok üzemével kapcsolatos füstgázportalanítási kérdést, amely különösen a szénportüzelésekkel kapcsolatosan, általában pedig a nagyvárosok kazántelepein a korszerű technika nagyteljesítményű tüzeléseivel kapcsolatosan vetődik fel, mint probléma. Az iparüzemi éghető gázok közül — a kokszolóművek gázfeleslegét nem tekintve — amely sajátságainál fogva és az alkalmazandó tisztítási módot illetően a városi gáztól nem különbözik — a vasgyártás hulladékgázai, a nagyolvasztók torokgázai, az iparban termelt egyéb éghető gázok mennyiségét messze túlhaladják. A kőszénből, barnaszénből vagy kokszból fejlesztett generátorgázfajtákat, amelyek tisztításának módja előadásom egyik tárgya, rendszerint csak tüzelési 1 Szerzőnek a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai, valamint bányászati és kohászati szakosztályainak 1935 máj. 4-i és nov. 9-iki ülésein tartott előadása. 2 M. M. É. E. 1921. évf. 51. és 52. számú. célokra szokták felhasználni s így tisztaságuk tekintetében kevésbé szigorú feltételek betartása elegendő, ezzel ellentétben a torokgázok tisztasági fokát a korszerű telepeken olymértékűvé fokozzák, hogy kohógázmotorokban való felhasználásra alkalmassá váljanak. Amíg például kohógázmotorüzem esetén a megengedett max. portartalom m3-ként 0.02 gr, — addig a gázfejlesztő kemencék tüzelésére felhasznált, központi kokszgenerátortelepeken termelt generátorgáz a német gáz- és vízszakértők egyesülete szabványa szerint miként legfeljebb 0,1 gr port tartalmazhat, ipari tüzelések céljára szolgáló barnaszéngenerátorgáz esetén pedig némely esetben nemcsak hogy nem szükséges, hanem nem is kívánatos a végső kátránynyomok eltüntetése a gázból. Az iparüzemi gázok tisztításának ugyanis mint minden műszaki feladatnak gazdasági oldala is van, így a szükségesen túlhajtott tisztítás, mint felesleges, nagyobb üzemköltsége miatt épúgy elvetendő, mint a kívánt célnak meg nem felelő tisztítás. Még a torokgázmotorokban felhasználásra kerülő kohógáznak is a gázportól bizonyos mértéken túl való megtisztítása nemcsak felesleges, de az ezzel járó nagyobb költség folytán szintén helytelen, u. i. a gépekbe szívott elégető levegő sem szokott az ipartelepeken rendszerint abszolút tiszta lenni, úgyhogy megtörténhetne, hogy a tisztított gáz felülmúlná az elégéshez felhasznált levegő tisztaságát, aminek természetesen semmi értelme sem volna. A kohó-, torokgázok tisztításának kivitele elvben nem különbözik a kokszgenerátorgáz tisztításától, csak utóbbinál a tisztítás mértéke rendszerint nem oly nagy, ez utóbbi célra tehát — a por természetének megfelelően — és az üzem viszonyainak megfelelően, esetenként lényegesen egyszerűbb tisztítási módok is megfelelnek. Különálló esetben pedig a tisztítás a gáz lehűtése nélkül is végezhető. A kátrányos gázok tisztításánál kevésbé a gázpor leválasztása, mint a gáz kátránytartalmának feldolgozható formában való leválasztása a megoldandó műszaki feladat. A barnaszéngenerátorgázport még a kátrány főtömegének mesterséges leválasztása előtt kell a gázból eltávolítani, nehogy az a kátrányt elszennyezze. A barnaszéngázpor leválását az egyidejűen leváló nehéz kátrányrészek megkönnyítik, úgyhogy a gáz portalanítása rendszerint egyszerűen oldható meg. Iparüzemi gázok portalanításával és kátránytalanításával rendszerint együtt jár, illetve célszerű is a gázok lehűtése, míg a gázok vegyi tisztítása oly értelemben mint az a városi gázgyártásban szükséges, általában el szokott maradni, mert arra gyakorlati okokból szükség rendszerint nincsen. Mielőtt a korszerű tisztítási módok részletesebb ismertetésébe fognék, célszerű a poros és kátránytartalmú gázokkal és a leválasztás irányelveivel általánosabban foglalkoznunk. Következő fejtegetéseim portartalmú, de kátránymentes gázokra vonatkoznak, míg utóbbiakról később lesz szó. A gázpor épúgy mint a levegőben lebegő a szél által felkavart por, rendkívül kisméretű, legkülönbözőbb fizikai és vegyi sajátságú anyagrészecskék tömege, amely részecskék lebegőképessége annál nagyobb, minél kisebb a porrészecskék térfogatsúlya, minél nagyobb a gáz sűrűsége és a szél, ill. a gáz áramlási sebessége. Az 1. ábra lebegő porrészecskéket ábrázol az emberi haj vastagsági méretéhez viszonyítva. Az ábrán balról látható porrészecskék mérete 10/500 mm, a kö-