Építészet - A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet negyedévi szemléje, 1942 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1942-01-01 / 1. szám
KALOCSA PINTÉR IMRE Az ősi érseki székváros főterén a XVIII. század tipikus barokhangulatú képe ragad meg bennünket. A pompás kéttornyú,1 főszékesegyház mellett látjuk az érseki kastély finom barokk homlokzatát s a kedves kanonoki házak egész sorát. Szépen illeszkedik a tér hangulatába a Szentháromság szobra is. Érdekes elgondolni, hogy mi mindent látott ez a város, népek és kultúrák virágzását és letűnését, művészek és nagy pártfogóik lelkes munkáját. A művészetileg kevésbé jelentékeny szarmata-jazig és avar települések után a rómaiak éltek itt hosszabb ideig. Komoly építőkultúrájuk nyomait a mai kastély helyén talált feliratos kövek, és az első, a Szent István-kori székesegyház alapfalaiból előkerült római kőkváderek és padozati téglák mutatják. A római kor letűntével keresztény szlávok lakták. Ez a meglévő keresztény kultúra lehetett oka annak, hogy Ascherik (Asztrik) Szent István nagy segítőtársa, Kalocsát választotta székhelyéül, mikor a szent király érsekké nevezte ki. Ebben az időben készült el a székesegyház első alakjában, nartex és átriummal. Ez a templom kb. két évszázad múltával kicsinek bizonyult és helyét a második, franciás elrendezésű katedrálisnak adta át, a XII. században. Az ásatások alapján megállapították, hogy ez a háromhajós, négyezeti toronynyal ellátott, kápolnakoszorús elrendezésű, fénykori román templom a gyulafehérvári székesegyházzal együtt e kor építészetének legszebb képviselője lehetett. Ebből az időből származik néhány igen értékes kőfaragvány, egyik Krisztust és Tamást ábrázolja,a toulousei minták közt, a másik két alakos konzol. A mai szentély déli oldalába falazták Rovó Márton (Martinus Ravegu) első, ismert magyar kőfaragómester vagy építész síremlékét, aki a XII. századi második székesegyháznak építésze vagy kőfaragója lehetett. A templom építtető érseke Csák Ugrin (1219—1241) a mohipusztai csatában lelte halálát, a katedrális szintén a tatárok dúlásának esett áldozatul. A tatárdúlás után felépült a harmadik székesegyház. A templom mai formájában a XVIII. században épült fel. Terveit gróf Csáky Imre bíboros érsek (1710— 1732) megbízásából legnagyobb valószínűség szerint Mayerhoffer András (1690—1771), a budapesti Egyetemitemplom tervezője készítette. Megemlítjük, hogy a hatalmas, másfél méteres kiülésű párkányokat Éder János pesti kőfaragómester készítette budai mészkőből és ezeket már kifaragva szállították hajón Kalocsára. Városy Gyula érsek (1905—1910) 330.000 aranykoronát kitevő restaurálási munkálatokat végeztetett. Ez alkalommal újra felépítették a XII. századi alapokon az öt koszorúkápolnát is. A háromhajós, félkörű szentélyzáródású katedrális a barokk építőművészet igazi remeke, minden részletében és díszítésében ennek a bőkezű kornak szellemét tükrözi. Az impozáns homlokzatot erősen kiülő párkányok tagolják. A homlokzatnak a tornyok félmagasságáig emel-1 бз m magas. 2 Kalocsai érseki palota földszinti folyosója. dr. Horváth Győző felszentelt püspök, kalocsai nagyprépost úr villája. 4 Magyar Nemzeti Múzeumban. 5 Kalocsai érseki palota, lépcsőház. 6 Síremlék szövege: „MARTINUS RAVEGA LAPICIDA JACET HIC“. 7 Gerevich Tibor : Magyarország románkori emlékei. Magyarország művészeti emlékei (Szerkeszti Gerevich Tibor). Budapest. A déli torony Szent Pál szobrával. Fotó : Békés, Baja. 1938. 72. 1. A főpárkány a főhajó és szentély találkozásánál. Fotó: Békés, Baja.