Építészet - A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet negyedévi szemléje, 1942 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1942-01-01 / 2. szám

A MÉRNÖK ÉS ÉPÍTÉSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE A BUDAPESTI DUNAHIDAK ÉPÍTÉSÉBEN. TANTÓ PÁL: A hídnak nemcsak a mechanika szabályait kell teljes mértékben kielégíteni, hanem az esztétikai kívánalmaknak is meg kell felelnie. Az első követelmény magától értetődő, de természetes a második kívánalom is, mert a híd egyike a figyelmet legjobban magára vonó és rendszerint igen ki­hangsúlyozott kereszteződési helyen létesülő építmények­nek, nem szabad tehát, hogy az ember vele született szép­érzékét akár megjelenésével, akár a környezetbe való bele nem illeszkedésével sértse. E kettős kívánságból született meg az a gondolat, hogy a hidak építésénél együtt kell működniök a szerkezet­kialakításban jártas mérnöknek és a formaképzésben gyakorlott építésznek.­­ Nyilvánvaló azonban, hogy a mérnök részéről nem elegendő csupán a híd szerkesztésé­ben való merev jártasság, bizonyos fejlettségű esztétikai érzéket és hajlékonyságot is magáénak kell vallania, hogy az együttműködő építész megjegyzéseihez igazodva, a szóbajöhető megoldások közül azokat hozza ki, amelyek esztétikai szempontból is megfelelőek. Viszont az építész­nek is megfelelő jártasságának kell lennie, hogy a szer­kezet lényegét átérezze és képzelőerejét ehhez kapcsolva alakítsa ki az esztétikai értékre legtökéletesebbet. Nehéz lenne megvonni azt a határt, ahol a két fél működése találkozik, a fődolog azonban mindig a szerkezet, a primus inter pares szerepe tehát mindig a mérnöké marad. A következőkben rendelkezésre álló adatokhoz képest megkíséreljük bemutatni, hogy a méltán híres budapesti szép hidak építésében hogyan érvényesült a mérnök és építész együttműködése. Miként ismeretes, a szépségéről világszerte ismert Széchenyi Lánchíd 1839.—49. években William Tierney Clark angol mérnök tervei szerint készült. A híd eredeti tervei és építési iratai hiányoznak, az építés adatai csupán a tervező neve alatt Suspension bridge across the river Danube. . . etc. cím alatt Londonban 1852—53-ban kiadott műből ismeretesek. A könyv igen szép másolatok­ban a terveket is tartalmazza, amiből az 1. és 2. ábrákon bemutatjuk a klasszikus szépségű kapuzatok oldal- és homloknézetét. A könyvben részletesen le vannak írva az építés előz­ményei, a híd finanszírozásának és az építés lebonyolítá­sának részletei, ezenfelül tartalmazza gróf Széchenyi Ist­ván személyének méltatását is, de magára a tervezésre A Váci Gombás-patak hídja. (1753.) F.: Lux.

Next