A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 56. évfolyam (1922)

50. szám - Kutasi Oszkár: A nád ipari feldolgozása - Papírgyártás nádból

350 Kutasi Oszkár­ padlás fel nem épül, ami remélhetőleg nem várat magára sokáig, az épület külső megjelenése is suta marad, mert a nagy vízszintes testnek hiányzik magasbatörő ellen­súlyozó tömege. Visszatérve az építkezés keresztülvite­lére, meg kell említenem, hogy az alapozások körül több nehézségünk volt. A termett talaj teherbíró homok, azonban a színház területe rengeteg régi alapfallal és pincével volt átszőve. Hatalmas kövekre, gépalapokra és még több portlandcementfalazatra bukkantunk. Ezek a régi alapok sok nehézséget okoztak, másrészt azonban bő anyag­bányául is szolgáltak. Az épület zöme nagyméretű mészhomoktéglákból készült. A terhelt pillérek égetett anyagtéglákból épültek, a néző­tér mennyezetének 20 m támasztóközű vassorozatai alatt vasbetonoszlopok állanak. A mennyezetek kivétel nélkül vasbetonból készültek, a szükségletek szerint: nádcellés, Schiller-téglás vagy tömör bordás lemezekből. A nézőtér feletti mennyezet bordás vasból való szaruzatra akasztott rabitzszerkezet. A nézőtérnek egyharmada alá van pincézve. Eme alápincézett rész és mennyezet voltak az akusztika iránt táplált reményeimnek támaszpontja építés közben. Valahányszor aggodalmaim támadtak az akusztika irá­nyában, mindig Gerniernek, a párizsi Opera építőjének mondásával vigasztalódtam. Ugyanis a párizsi Opera elké­szülte után számításokkal kívánták igazolni, hogy mi az oka az Opera kiváló akusztikájának, és azzal gyanúsították Gerniert — aki váltig erősítgette, hogy egyáltalán nem volt számítási alapja — hogy nem akarja titkát elárulni. Erre­ hosszabban nyilatkozott és a többi között a következőket mondta: — Vájjon véletlen-e az oka annak, ami az igazság, vagy az én művem, ami valótlan, az keveset változtat, de mindenesetre jobb egy tiszta csengésű termet al­kotni szabályok betartása nélkül, mint szabályok betar­tásával rosszat. A belső kiképzés egyik legnagyobb technikai feladata az volt, hogy költség és időnyereség céljából, a mennye­zetek kiképzéséhez ne kelljen kétszer állványoznunk. Ebből az okból a nézőtér mennyezetét kazettásan készíttettem. Köz­ben színeztük ezeket és készen festve, viaszkolva helyeztük el. Mire az állvány lekerült, a festéssel is elkészültünk. Az előcsarnok kazettái ugyanúgy készültek, mennyezete pedig kőporral fröcskölve, szintén nem kívánt külön állványozást. A főhomlokzat reliefjei Róna mester alkotásai. A bal­oldali relief Corvin Mátyást a művészek között, a jobb­oldali pedig ugyancsak Mátyás királyt Bécs alatt ábrázolja. A fűtés, a szellőztetés, meleg levegővel van megoldva. A friss levegőt az épület előtt, baloldalt elhelyezett kút nyílásán kapjuk. A friss levegőt a kazánházból táplált csőregisztereken keresztülvezetve melegítik fel és a meny­nyezetekben elhelyezett csatornyílásokon keresztül juttatják a termekbe. Alsó rácsozott nyílások szívják el az elhasznált levegőt. Nyáron módunkban van hasonló módon meleg le­vegő helyett friss hűtött levegővel ellátni a helyiségeket. Gondoskodás történt arról is, hogy a nézőtér felett természetes szellőzés is alkalmazható legyen. A nagyterem felett kívülről is látható zsalugáteres szellőztetőtorony áll, melyet rendes körülmények között vasbádogból készült harangszerkezet zár el. Tűz esetén ez a vasharang a gépházban elhelyezett fogantyú átfordításával olyan hely­zetbe sülyed, hogy a terem mennyezetében elhelyezett áttört kazetták hézagain keresztül a füst és égési termékek közvetlenül a szabadba juthatnak. Hidránsokat a hatósági előírásoknak megfelelő módon és helyeken helyeztünk el. Világítás, valamint a szükséges gépberendezések hajtására egyenáram, váltóáram, valamint a vészlámpák táplálására akkumulátortelep áll rendelke­zésünkre. Ezek a vészlámpák rendes körülmények között egyenáramot fogyasztanak és áramzavar esetén önműkö­dőleg kapcsolódnak át az akkumulátortelepre. A mennyezet­lámpák kivétel nélkül a padlástérből, a legkényelmesebb hozzájutás biztosítása mellett kezelhetők. A padlózatok, az előcsarnok és mellékhelyiségek kő­padlói kivételével, mindenütt hézagmentes azbesztpadlóval készültek. Az egész épület kivitelénél a legmesszebbmenő takarékosság volt irányadó. Nem vontunk meg semmit a szolid kivitel rovására, azonban a mai viszonyok között nem gondolhattunk semmiféle nemesanyag felhasználására. Azt hiszem, egyike legnehezebb feladataimnak az volt, hogy régebbi időkből olyannyira megszokott anyagok, mint a márvány, kárpitok, faburkolatok stb. hiányát feled­tetni tudjam. Az építkezéssel járó költségekről e pilla­natban még teljes tájékozottságunk önmagunknak sincsen. Az anyagok javarészét már régebbi időpontban szereztük be. Az utolsó néhány hónapnak igen érzékeny több száz %-os bér- és anyagáremelkedése azonban erősen fogja hatását éreztetni a végelszámoláskor. Ezzel, azt hiszem, röviden összefoglaltam mindazt, ami kartársaimat az építkezés keresztülviteléről érdekelheti. Nem mulaszthatom el ezt az alkalmat, hogy hálával meg ne emlékezzem azokról a kartársaimról, kik a műveze­tésben segítségemre voltak. Ezek közül elsősorban a Magyar Városi Bank műszaki osztályáról és annak igaz­gatójáról Haidegger Ernő oki. gépészmérnökről, Pollitzer Miksa oki. építészről, ki irodám részéről a művezetést vezette, Kármán és Fazekas építőmesterekről, Wágner Sándor oki. mérnökről, ki az építővállalat részéről a vas­betonszerkezeteket tervezte és Lázár Lajos oki. gépész­mérnökről, ki a fűtés berendezését tervezte, kell külön is megemlékeznem. Az épület munkálatainak keresztülvitelén a következő iparosok és vállalkozó cégek dolgoztak: A föld-, kőmíves-, vasbeton- és facementmunkákat Kár­mán és Fazekas építőmesterek végezték. Az ács-, asztalos-, lakatos-, mázoló-, üveges-, bádogos-, belső felszerelési tárgyak készítését a Különleges Építési és Faipari Rt., illetve a Betonépítési Rt. végezte. A fűtés-, csatornázás-és vízvezeték munkálatai Ilkovits I. és Fia szakmabeli készségét dicsérik. A világítás berendezési munkálatait a Ganz Villamossági Rt., a szobrászmunkálatokat Ney Simon, a kárpitosmunkákat Böhm Béla, a kőpadlókat Kraszner Rt., az albestpadlókat a Magyar Albestit Padlógyár, a szoba­festőmunkákat Karikás Mór végezték. A felirati táblákat Tintner I. E. Bélyegzőgyár szállította, az utak kövezését Hirsch Mihály Rt. végezte. A nád ipari feldolgozása. Papírgyártás nádból. KUTASI OSZKÁR. Magyarország nagykiterjedésű nádasterületeit a háború előtt általában kártékonyaknak és kiirtásra ítélteknek tekintették. Kihasználatlanul hagyták a nádat rothadni, vagy évről-évre felgyújtották, vadkacsákra vadásztak benne s a gazdasági kiaknázás helyett a nádas legfeljebb csak a lírai költők képzeletét foglalkoztatta. Ezzel szemben Németországnak mintegy 500 kisebb­nagyobb gyára és műhelye dolgozza fel a legkülönbözőbb ipari célokra a nádat és a vele rokon vízi növényeket (sás, káka). E sorok írójának röviddel ezelőtt alkalma nyílt arra, hogy ezeknek az ipartelepeknek egynéhányát megtekintse és a német nádfeldolgozó ipart a maga 1922. XII. 10.

Next