A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 65. évfolyam (1931)

13-14. szám - Pogány Sándor: Esztétika és gőzlokomotív

13—14. szint. LXV. kötet. Budapest, 1931 március 29. A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE A BUDAPESTI MÉRNÖKI KAMARA HIVATALOS LAPJA. OFFIZIELLES ORGAN DES UNGARISCHEN INGENIEUR- UND ARCHITEKTEN-VEREINES OFFIZIELLES ORGAN DER BUDAPESTER INGENIEUR-KAMMER - BUDAPEST IV, REÁLTANODA-U. 13—15, ALAPÍTÁSI ÉV : 1867 TELEFON : AUTOMATA 853—30 GRÜNDUNGSJAHR: 1867 Mellékletei: „A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönyének Havifüzetei". Hozza a „Magyar Ipari Szabványosító Bizottság" hivatalos közleményeit és szabványtervezeteit. TARTALOM: Esztétika és gőzlokomotív. Pogány Sándor. 77. 1. SZAKIRODALOM: Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede, egyleti könytárnok. Fotogram­metria. írta: Kurtz Sándor. Ism.: Oltay Károly. 89. 1. EGYLETI KÖZLEMÉNYEK: Alelnökjelölés helyreigazítása. 89. 1. — Új tagjaink. 89. 1. TECHNIKA és KÖZGAZDASÁG : A karlsruhei műegyetem reformja. Marusák Dezső. 90. 1. — Munkanélküliség. Bruckner Kurt Frigyes. 90. 1. KÖZLEMÉNYEK AZ ÉRDEKELTSÉG KÖRÉRŐL: A vakolat lazulásának okai és meggátlása. 92. 1. — A Magyar Vas­művek és Gépgyárak Országos Egyesülete. 92. 1. Esztétika és gőzlokomotív." POGÁNY SÁNDOR: Motto: örvendjetek az élő gazdag szépnek. (Goethe, Faust I.) Résumé: Aprés avoir définé le beau et classé les arts esthétiquement parlant, l'auteur nous indique les régles á suivre pour que les constructions techniques aient en mérne temps un caractére esthétique. En ce qui concerne les machines, ce ne sont pas les orne­ments qui réalisent ces conditions, mais c'est plutöt la forme qui indique les intentions de la construction. L'aspect des locomotives dóit exprimer leur des­tination, en faisant ressortir la beauté des mouvements ainsi que la force qu'elles ont accumulée. L'évolution de l'aspect suit des voies différentes en Amérique, en Angleterre et sur le continent, ce que démontrent les dessins. Les régles de la beauté peuvent étre déter­minées par chaque partié de la locomotive et consti­tuent le critérium de la production, des constructions artistiques. L'ingénieur dóit avoir — qualité indis­pensable — le sentiment de l'art. A babyloniak és egyptomiak idejében, tehát már év­­ezredekkel Krisztus születése előtt, a technika elég ma­­gas színvonalú alkotásaival találkozunk. A sírok, a mastabák és a Nílus balpartján elterülő síkságon emelt kb. 100 gúla nagy építészeti tudásról tanúskodnak. Minden gúla más és más. Ismeretes, hogy a gizehi három nagy gúla közül Khufu, vagy mint Herodot ne­­vezi, Cheops fáraóé a legnagyobb. Rendíthetetlen erő és nyugalom árad róla a szemlélőre. E gúla alapoldala 233 m; magassága eredetileg 146­5 m volt, ma 137 m; az oldalfalak hajlásszöge 51°. Abban az időben óriási méretek! Ma is rejtélyes, miként tudták a 9 m hosszú, 60—80 gránitdarabokat a gúla belsejében lévő kamara 35 m magasságú mennyezetére felvinni. Ez az imponáló teljesítmény nyilván csak nagy mechanikai ismeretekkel, melyek lehetővé tették, hogy arányra kis erővel hatalmas súlyokat emeljenek és von­­tassanak, volt elérhető. Számításaik pontossága is bámulatba ejtő: a gúla 54289 rm­f-nyi alapterülete a pontos négyzettől alig né­­hány centiméterrel tér el! A most előadottak azt igazolják, hogy az építészet­­ története nagyon régi keletű. A géptechnikáról azon­­ban feljegyzéseket nem igen találunk, holott az ókor nagyszabású építkezéseivel kapcsolatban már nem kis mértékben kellett, hogy szerepeljenek. A gépészet fejlődési vonalai igazában csak a XIX. században bontakoznak ki és emelkednek egyre mere­­dekebb irányban szédületes magasságokba, diadalmas befolyást gyakorolva az emberi élet minden területére. Ezzel a nagyszabású fellendüléssel egyidőben, szinte szemünk láttára terem meg a technika története is. Különösen így van ez a gőzlokomotívval, holott ezt a gépremeket az első időben alig leküzdhető ellenszenvé­vel fogadták. Igaz, később teljes diadala példátlan gyor­­sasággal járta be a világot; a legnépszerűbb gép lett belőle s ma a célszerűség és esztétika együttes megtes­­tesítője. A szépséget rejtélyes titokzatosság veszi körül; ahány filozófus foglalkozott vele, annyi meghatározás keletkezett róla. Kant szerint a szép: Geschmack ohne alles Interesse, míg aquinói szent Tamás így fejezi ki: pulchra sant, quae visu piacent (szép, ami megtekintéskor tetszik). Michelangelo a minden feleslegesnek elhagyásában látja a szép lényegét, Benedetto Croce esztétikai felfo­­gást és kifejezést egynek vesz és a sikerült kifejezés­­ben véli a szépet felfedezni. Greguss Ágoston, az út­­törő magyar esztétikus szerint értelmünk, akaratunk és kedélyünk egyaránt ki akarnak elégíttetni. Ezen ki­­elégítést az értelemben az igaz, az akaratban a jó, a kedélyben a szép eszméje nyújtja és ezzel a magyará* zattal a következő definícióhoz jut: a szép az igaz mód* ján kifejezett jó. A görögök a szépet egy szóban: „Katohorid­öoi." fejezték ki, ebben sűrítve benne van, ami szép, jó és nemes. Az erkölcsi jóval az etika foglalkozik, az igaz tör* vényeit a logika állapítja meg, a szép fogalmát a szép elméleti tudománya, az esztétika határozza meg. Az esztétika a művészetben rejlő és abban kifejeződő szép­­ségek szabályainak összefoglalása. A szépség a primitív ember lelkét is megfogja, az ihlet­őt is megszállja, nem tudja azonban a szépség okozta lelki gyönyöröket helyesen magyarázni. A jámbor, primitív asszony dologtevő napok után elfásult lélekkel elmegy vasárnap a templomba. A mű­­vészi intérieur, a zene, a vallási érzés felemelő hangú* lata áhítatba nemesítik lelkét, gyönyörűséggel hallgatja a szép orgánumú pap szónoki lendülettel tartott szent­ beszédét. Otthon azután könnyekig meghatva meséli, hogy: Milyen szépen beszélt a plébános, kár, hogy egy szót se értettem belőle. Ugyancsak az öntudatlan szépérzés hatása fejeződött ki az egyszerű falusi ember megnyilatkozásában, midőn Benczúr egyik remek portrait*ját szemlélve, elragadta­ tásában felkiáltott: No már akárki legyen is ez az úr, igen jól van eltalálva. * Előadta a gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai szak*­osztály 1931. évi február 27.*i ülésén.

Next