A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 77. évfolyam (1943)
4. szám - Böckh Béla: A doborgazi Duna-híd előmunkálatai
77. kötet, 4. szám, Budapest, 1943. február 21. A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE OFFIZIELES ORGAN DES UNGARISCHEN INGENIEUR- UND ARCHITEKTEN-VEREINES BUDAPEST, IV., REÁLTANODA-UTCA 13-15 ALAPÍTÁSI ÉV: 1866 TELEFON: 185-330 GRÜNDUNGSJAHR : 1866 A doborgazi Duna-híd előmunkálatai. A Csallóköz bekötése az ország közlekedési hálózatába. BÖCKH BÉLA: Általános szempontok. A gondviselés az 1938. évi belvedere-i döntéssel visszaadta hazánknak az izigvérig magyar Csallóközt. A szóbanforgó országrészt az 1. ábra tünteti fel. A magyar kormány a bécsi döntést követően azonnal tanulmány tárgyává tette, hogy a visszakerült területet miként lehet szorosabban bekötni az ország közlekedési hálózatába. Kézenfekvő volt a gondolat, hogy a fogyasztópiaccal nem rendelkező új területeket a Duna átellenes partján lévő dunántúli városokkal és az azokon keresztülvonuló nemzetközi út- és vasútvonallal kell összekapcsolni, így tehát szükségesnek mutatkozott a Duna áthidalása. A híd elhelyezésének tanulmányozásánál a várható forgalom kialakulása, a vízfogyasztási viszonyok és az építési költségek voltak a döntő szempontok. Először egy központi fekvésű elrendezés látszott legmegfelelőbbnek, melynél a híd a Magyaróvár és Győr közötti távolság felezőpontján keresztül vezetett volna be a Csallóköz közepébe. Az áthidalás Dunaremete táján lett volna. A vízfolyási viszonyok tanulmányozása során azután kiderült, hogy a Dunának a tervezett híd környékén igen széles árterülete van, s az emiatt szükséges ártéri hidak és hosszú töltésszakaszok építési költsége kb. 9 millió pengőre rúgott volna. Keskenyebb árterületű szakaszok után kutatva, a hídépítés számára két hely mutakozott alkalmasnak: az egyik a Csallóköz alsó felében Medve községnél, a nwik a Felsőcsallóközöen, uoborgaznal. 190b őszén ezen a két helyen kelt át honvédségünk is a Dunán, a vízforyási viszonyok mind Medvenel, mind pedig uoborgaznál kedvezőek. Az árterületeken lefolyó víz iránya egyezik a Magyduna folyási irányával, az előzetes konsegszámítások szerint e két sauk arteruleiu vid együttes epitési költsége alig haladja meg a dunaremetei hidet, így azután a kettős megoldás mutatkozott célszerűbbnek, annál is inkább, mert a Medven és Doborgazon át vezető két híd a forgalom igényeit sokttal jogban oldja meg. Aiidakon elsősorban szekeres kerékpáros forgalom fog leponyolodni, s, ezek számára a látszólag központi elhelyezésű dunaremetei ma mindenhonnan messze feküdt volna. A kivitelre kerülő kettős megoldás nagy előnye, hogy a két híd közvetlenül szomszédos egy-egy nagyipari központtal. A medvei híd a Kisalfold középső részén vonul át, és Dunaszerdahely környékét — tovabba a Felvidék visszacsatolása óta megépített pozsonyeperjesi Kisduna-hídon keresztül Galántát köti össze Győrrel, míg a doborgazi híd a Felsőcsallóköz mai teljesen elszigetelt helyzetét szünteti meg, és Somorja vidékét Mosonmagyaróvárral kapcsolja össze. A tervezett nagymagyar Kisduna-híd megépítése után a Magyaróvárról a Felsőcsallóközbe vezető új útvonal egészen Szencig lesz meghosszabbítható. A medvei híd. Minthogy az újonnan visszakerült területnek az országgal való összekapcsolása nemzetgazdasági szempontból igen fontos és sürgősen megoldandó feladat volt, a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium hídosztálya a hídépítés kérdésének most ismertetett előzetes tanulmányozása után azonnal hozzáfogott a terv megvalósításához. Először a medvei híd építése indult meg, még 1938 őszén a katonai közigazgatás ideje alatt. A munkálatok a háborús nehézségek ellenére is mindvégig teljes ütemben folytak, s a híd 1942 utolsó napjaira elkészült. A Felvidék visszacsatolása után üzembeállított motoros komp forgalmi statisztikájából arra következtethetünk, hogy a híd sűrű forgalmat fog lebonyolítani. A két part között a gazdasági kapcsolatok az első naptól fogva egyre szorosabbá váltak, s a forgalom is folytonosan nőtt. A híd, mely a kompnál összehasonlíthatatlanul gyorsabb és főkép ingyenes összeköttetést biztosít, lüktető forgalmat fog lebonyolítani. A doborgazi híd. A doborgazi híd előmunkálatai az 1940. év nyarán indultak meg, és a híd felvételei, továbbá talajkutatási fúrásai és próbacölöpözési munkái 1941 tavaszán fejeződtek be. E munkák adatai alapján elkészült a híd általános tervezete, s 1941 október 23-án került sor a híd helyszíni bejárására. Azóta a híd részlettervezése folyik, s ez év tavaszán hirdeti meg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az első munkaszakasz verseny- QALA'NM. GySO" 1. ábra. A csallóközi hidak helyszínrajza.